Honnét származik az a sztereotípia az ősember ábrázolásában, hogy egy nagy csirkecomb alakú bunkósbotot tartott magánál és azzal verte agyon a konkurens társait?

Ez nem így megy, hogy olvasd végig... :)

Az ábrázolás ~1900 környékén jelent meg és NEM a paleolit leleteken alapul. A fa ütőfegyverek ugyan ötletet adtak, de nem volt megalapozott az ábrázolásmód főként általánosítva.

Részben néprajzi és későbbi történelmi ötletből vették és főként egy megfontolatlan elképzelés amit népszerűsítettek a filmek, rajzfilmek, képregények és a különféle illusztrációk a könyvekben. Akkoriban a filmeken az ősemberek harcoltak dinoszauruszokkal is, szóval kb ugyanaz a fantázia séma.

Az már más, hogy a peleolitban fa fegyvereket (és fa eszközöket) is használtak és a mai természeti népeknél is megfigyeltek a fa ütőfegyvereket, bár a használatuk elenyésző és másodlagos. Viszont az ókorban és középkorban még inkább voltak ütőfegyverek részben fából, részben vasból. A formáik természetesen nem a rajzfilmekével azonosak, hanem inkább a középkori buzogány áll hozzá közelebb, de tényleg nagyon sok formai változata volt.

"Ez nem így megy, hogy olvasd végig... :)"

De így megy.

Hogy lusta vagy elolvasni, az a te egyéni szociális problémád.

"Az ábrázolás ~1900 környékén jelent meg és NEM a paleolit leleteken alapul. "

Ezt nem is állítottam, ne terelj.

"A fa ütőfegyverek ugyan ötletet adtak, de nem volt megalapozott az ábrázolásmód főként általánosítva."

De megalapozott, mert az őskorban egy bevált és alkalmazott fegyver volt.

"Részben néprajzi és későbbi történelmi ötletből vették és főként egy megfontolatlan elképzelés"

Nem volt megfontolatlan.

Az őskorban a bunkósbot egy elérhető, bevált eszköz volt, a filmekben ezt felnagyítva, eltúlozva - hisz a filmnek a szórakoztatás a célja, ezt pedig erős pszichikai hatásokkal lehet fokozni - jelenítették meg.

" Viszont az ókorban és középkorban még inkább voltak ütőfegyverek részben fából, részben vasból. "

Az ókori/középkori ütőfegyverek - kardok, bárdok, buzogányok, lándzsák - viszont már némi átalakítást igényelnek.

1. Ha arra hivatkozunk, hogy a másik lusta elolvasni, akkor nem legyünk lusták idézni! Gondolom.

2. Az idézet alapvető főként, ha kérik illik mutatni.

3. A leletek között nem csak bunkósbotra utaló tompa sérülések voltak hanem:

lövedék koponyába ágyazva, lövedék a testüregben, éles erőhatás, tompa sérülések, obszidián penge a koponyában.

"Ezt nem is állítottam, ne terelj." (már hogy nem a paleolit leleteken alapul)

Nos. Ez a válasz a kérdező kérdésére volt válasz és nem állítottam, hogy más írtál volna.

Fa ütőfegyvereket UGYAN használtak és fa lándzsát és fa dobófát (stb) szintén, és EZZEL EGYÜTT IS PUSZTA FANTÁZIÁN ALAPSZIK!

Vagyis kérdező az ábrázolásmód mint egyoldalú bemutatás fantázián alapul és nem hiteles ábrázolás volt a célja. A paleolitban már rengeteg eszköz és fegyverek is voltak. A lándzsa inkább volt alapvető, mint a bot. Pont úgy hiteltelen illusztráció, mint a "fél vállpántos mini bőrszoknya". Ráadásul mégúgy hiteltelen a fedetlen lábak, karok és felső test a jégkorszak fagyos klímájában ábrázolva.

A helyzet az, hogy némi egyezés van a tompa sérülések esetén, de azok nem kizárólagosak, mint az ábrázolások amire kérdezel. És azoknak a régi illusztrációknak nem volt célja a hiteles bemutatás (még némi egyezés esetén sem).

"2. Az idézet alapvető főként, ha kérik illik mutatni."

Bizonyítási kényszer áthárítása érvelési hibát vétettél.

"Fa ütőfegyvereket UGYAN használtak és fa lándzsát és fa dobófát (stb) szintén, és EZZEL EGYÜTT IS PUSZTA FANTÁZIÁN ALAPSZIK!"

A #2-es és a #6-os hozzászólásodban azt pedzegeted hogy "nem volt megalapozott az ábrázolásmód".

Ezzel szemben a tények azt bizonyítják, hogy a bunkósbotot használták az őskorban - tehát ALAPJA volt.

"Vagyis kérdező az ábrázolásmód mint egyoldalú bemutatás fantázián alapul és nem hiteles ábrázolás volt a célja. "

Idézem önmagam:

"Az ábrázolásokon látható eltúlzott méretet már pszichológiai hatás - mert félelmetesen vagy viccesen néz ki - kifejtésének céljából használják."

illetve:

"a filmekben ezt felnagyítva, eltúlozva - hisz a filmnek a szórakoztatás a célja, ezt pedig erős pszichikai hatásokkal lehet fokozni - jelenítették meg."

"Pont úgy hiteltelen illusztráció, mint a "fél vállpántos mini bőrszoknya". Ráadásul mégúgy hiteltelen a fedetlen lábak, karok és felső test a jégkorszak fagyos klímájában ábrázolva."

Viszont a bunkósbot alapvetően hiteles, hisz alkalmazták. Az eltúlzott méretnek meg a szórakoztatóipari célja volt.

Ebben a wiki cikkben is részben ír róla amire kérdezel.

Barlanglakó ősember - en.wiki

Jellemzők /

"A barlanglakókat jellemzően bozontos állatbőrt viselőként ábrázolják , és képesek barlangfestésre , mint az utolsó jégkorszak modern emberei. Gyakran sziklákkal, szarvasmarhacsont ütőkkel, lándzsákkal vagy botokkal felfegyverkezve mutatják be őket, amelyekhez köveket kötöttek, és intelligensnek, könnyen megijedőnek és agresszívnek mutatják be őket. Jellemzően halk, durva hangjuk van, és olyan hangokat adnak ki, mint az ooga-booga és a morgás, vagy egyszerű kifejezésekkel beszélnek. A népi kultúra is gyakran úgy ábrázolja a barlanglakókat, mint a dinoszauruszokkal vagy velük együtt élőket , jóllehet a nem madár dinoszauruszok a kréta időszak végén, 66 millió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt kihaltak."

"A barlangokban élő emberekről alkotott kép abból adódik, hogy a barlangokban az európai kőkorszaki kultúrákból származó leletek túlnyomó része került elő. Ez azonban nagy valószínűséggel a barlangok évezredek során nyújtott megőrzési fokát tükrözi, nem pedig azt, hogy tipikus menedéket jelentenek. Az utolsó jégkorszakig az emberek nagy többsége nem élt barlangokban,..."

"A sztereotip barlanglakókat hagyományosan állatok bőréből készült ruhaszerű ruhadarabban ábrázolták, és egyik oldalán vállpánttal tartják. Hasonlóan ábrázolják a sztereotip barlangnőket is, de néha karcsúbb arányokkal és a hajukba felkötött csontokkal. Nagyméretű, megközelítőleg kúpos formájú botokkal is ábrázolják őket. Gyakran morgásszerű nevük van, például Ugg és Zog."

Előzmények /

"Az európai és afrikai ikonográfiában több száz éve találtak ősemberhez hasonló heraldikai „vadembereket”. A középkorban ezeket a lényeket a művészet és az irodalom általában szakállasnak és szőrrel borítottnak ábrázolták, gyakran ütőkkel hadonásztak és barlangokban laktak."

"Sir Arthur Conan Doyle Az elveszett világ (1912) című művében a majomembereket a modern emberrel vívott harcban ábrázolja. Hogyan íródott az első levél és hogyan készült az ábécé Rudyard Kipling egyike a Just So Stories-nak (1902), amelyben barlangi emberek csoportja szerepel. Edgar Rice Burroughs ezt az ötletet adaptálta a The Land That Time Forgot- hoz (1918). A barlangi ember filmek egy műfaja alakult ki, amelyet DW Griffith Man's Genesis ( 1912) jellemez; ..."

"A BC , Alley Oop képregények , a Mortadelo y Filemón spanyol képregénysorozat , valamint alkalmanként a The Far Side és a Gogs „barlanglakókat” ábrázol dinoszauruszokkal."

[link]