Végtelen számú halhatatlan a túlvilágon. Mit gondolsz az alábbi matematikai paradoxonról?
Van két univerzum. Mindkettőben van végtelen számú halhatatlan lény.
Az „A” univerzumban az első napon minden lény a mennyországban van – a számára legkedvezőbb körülmények között –, de minden nap pontosan egy – véletlenszerűen kiválasztott – lény átkerül a pokolba, és örökre ott is marad.
A „B” univerzumban az első napot minden lény a pokolban kezdi, de minden nap pontosan egy lény átkerül a mennyországba és örökre ott is marad.
Megjegyzések:
- Tegyük félre azt a problémakört, hogy hogyan lehet egyenletes eloszlású véletlenszámot generálni végtelen intervallumon. Vehetjük úgy is, hogy minden lénynek eleve van egy egyedi sorszáma, ami egy természetes szám, és ebben a sorrendben kerülnek át a mennyországból a pokolba illetve a pokolból a mennyországba.
- A halhatatlanok ténylegesen halhatatlanok, sem önmaguk, sem más körülmény nem képes véget vetni az életüknek. Minden lény valóban végtelen hosszú ideig létezik, és azt ébren, normális tudatállapotban éli meg.
- A kérdés matematikai, a „hogy férnének má' el?” és a „mi van, ha az univerzum kora véges” jellegű kibúvóknak nem osztottunk lapot.
- Korrektebbül megfogalmazva a lények száma mindkét univerzumban ℵ₀ számosságú, és a napok is jellegüknél fogva ℵ₀ számosságúak.
A kérdés: Te melyik univerzumban kezdenéd az első napodat és milyen megfontolások mentén választottad éppen azt?
válasza:"A kérdés: Te melyik univerzumban kezdenéd az első napodat és milyen megfontolások mentén választottad éppen azt?"
"A"
Melyik univerzum lakói töltenek több időt a menyországban? A válasz az "A". Mert az idő bármely napján a "B"-ből származók véges sokan vannak a menyországban, míg az "A"-ból származók végtelen sokan.
válasza:41
Az idő végtelenedik napján is? Akkor már végtelenen átkerültek B-ből A-ba
válasza:Már csak ha olyan oldalról gondolkodunk, hogy ha a “menyországban” kezdek, akkor van arra lehetöség, hogy átkerülök a pokolba, viszont utána onnan nincs visszaút.
Fordítva ugyan ez igaz. Meg van a lehetöségem a “pokolban” kezdve arra, hogy átkerüljek a menyországba, de ha egyszer átkerültem, onnan nincs visszaút.
Innentöl kezdve csak türelmesnek kell lennem és mindenképp a másik oldalon fogok “több” idöt eltölteni, mint ahol kezdtem.
Illetve, ha a “mennyben” kezdenék minden nap parázhatnék, hogy pont holnap ér véget a kánaán, amég, ha a pokolban kezdek, minden nap reménykedhetek, hogy átkerülök a “mennybe”.
Reménykedni jobb, mint parázni…
Szóval én mindenképp a pokolban lezdenék.
válasza:43
"Illetve, ha a “mennyben” kezdenék minden nap parázhatnék, hogy pont holnap ér véget a kánaán, amég, ha a pokolban kezdek, minden nap reménykedhetek, hogy átkerülök a “mennybe”."
Ezt mondjuk meg lehet úgy oldani, hogy amikor bekerülsz a mennybe a választásod által, akkor elfelejted, hogy átkerülhetsz a pokolba (törlik a memóriád ezen részét)
válasza:#40 > Nem volt türelmem végigolvasni minden választ részletesen, de a többség az egész számok halmazával jön, mint a kérdező is.
> És ez sajnos komoly baj.
Nem, ez nem baj. Ez a kérdés, amire válaszolni kell, a kérdés világosan leírja, hogy az lények és a napok is ℵ₀ számosságúak. Hogy van a világon 6*10²³ olyan dolog, amit nem érint a kérdés, pedig létezik és akár érdekes is lehet, az nem baj. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy sem a kérdező, sem a válaszolók nem térnek ki a mezei pockok szikes talajon való szaporodására, és ez sajnos komoly baj.
> De mégse ez számít, hanem az, hogy meg kellene válaszolni a következőt.
Ha neked olyan kérdésed van, amiben vannak ℵ₀-nál nagyobb számosságú halmazok, akkor írd ki kérdésként. Lásd: https://www.gyakorikerdesek.hu/uj-kerdes
Az én kérdésem továbbra is ℵ₀ számosságú lényről és ℵ₀ számosságú napról szól.
#43 @Kólauborkával > Reménykedni jobb, mint parázni…
Itt a földön van valamekkora esélye annak, hogy megöljön egy meteor. De ennek olyan kicsi a valószínűsége, hogy egészséges pszichéjű ember a legkevésbé sem parázik ettől. Annak is van valamekkora esélye, hogy Mark Zuckerbergnek elmegy az esze és a teljes vagyonát egy random kiválasztott Facebook felhasználónak adja, és én leszek ez a random kiválasztott felhasználó. De ennek is olyan kicsi az esélye, hogy épeszű ember komolyan nem reménykedik benne.
A példánknál bármennyi véges idő is telik el a kiinduló helyén (menny/pokol), a fentieknél végtelenül kisebb az esélye annak, hogy átkerül a másik helyre (pokol/menny), így sem parázni, sem reménykedni nem tűnik észszerűnek.
#36 > "Itt jön be az a fránya időbeliség. Mert mikor két halmaz elemei között bijektív leképezést állítunk fel, akkor az kicsit olyan, mint mikor a tanítónéni az iskolában elkiáltja magát, hogy álljatok párba."[...]
> Az hogy egy adott hozzászóló összekeveri még hagyján, de most te is összekevered kérdező a matematika szellemi világát a fizikával.
Az idő valóban fizikai természetű konstrukció, de jelen esetben nem lényegtelen az, hogy itt nem pusztán egy halmazról, hanem az időről van szó.
Írjunk fel egy bijektív leképezést a természetes számok és a páros természetes számok között:
n ↔ 2n
Mi történik? Tulajdonképpen egyetlen lépésben végtelen számú elemet végtelen számú másik elemmel párosítok össze, egyetlen lépésben.
De itt idő van, ami meg telik, a bolhás példánál maradva nem elég megmondani, hogy a számegyenes tetszőleges pontjához a bolha hányadik ugrását kell hozzárendelni és viszont, hanem valóban végig is kell ugrálni azon a számegyenesen. És itt a „végig” szó a problémás.
Itt a válaszokban ugyan nem bukkant fel így vegytisztán, de ilyen témánál néha születnek olyan megfogalmazások, hogy „végtelen idő eltelte után”, csakhogy a végtelen időnek nincs vége, így nincs utána sem. És ez az, ami itt zavaró tényező.
válasza:Na igen, de mivel a kezdetiböl van átjutás a másik helyre, és végtelen idöröl beszélünk így lehet tévesen, de az a benyomásom, hogy egyszer átkerülök, szimplán idö kérdése.
Viszont ahogy írtad, aki egyszer helyet váltott, az többé onnan nem cserél helyet.
Szóval számomra a végtelenül kicsi lehetöség még mindig sokkal több, mint a 0 lehetöség, és mivel az idönk végtelen - így lehet megint tévesen - de azt mondom, hogy a végtelenül kicsi esemény egyszer meg fog történni.
válasza:#42
"Az idő végtelenedik napján is? Akkor már végtelenen átkerültek B-ből A-ba"
Végtelenedik nap nem létezik. Csak az egyre növekvő sorszámú véges napok HATÁRÉRTÉKE. És ha minden napra igaz, hogy megéri "A"-t választani, akkor a határértékre is igaz. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!