Végtelen számú halhatatlan a túlvilágon. Mit gondolsz az alábbi matematikai paradoxonról?
Van két univerzum. Mindkettőben van végtelen számú halhatatlan lény.
Az „A” univerzumban az első napon minden lény a mennyországban van – a számára legkedvezőbb körülmények között –, de minden nap pontosan egy – véletlenszerűen kiválasztott – lény átkerül a pokolba, és örökre ott is marad.
A „B” univerzumban az első napot minden lény a pokolban kezdi, de minden nap pontosan egy lény átkerül a mennyországba és örökre ott is marad.
Megjegyzések:
- Tegyük félre azt a problémakört, hogy hogyan lehet egyenletes eloszlású véletlenszámot generálni végtelen intervallumon. Vehetjük úgy is, hogy minden lénynek eleve van egy egyedi sorszáma, ami egy természetes szám, és ebben a sorrendben kerülnek át a mennyországból a pokolba illetve a pokolból a mennyországba.
- A halhatatlanok ténylegesen halhatatlanok, sem önmaguk, sem más körülmény nem képes véget vetni az életüknek. Minden lény valóban végtelen hosszú ideig létezik, és azt ébren, normális tudatállapotban éli meg.
- A kérdés matematikai, a „hogy férnének má' el?” és a „mi van, ha az univerzum kora véges” jellegű kibúvóknak nem osztottunk lapot.
- Korrektebbül megfogalmazva a lények száma mindkét univerzumban ℵ₀ számosságú, és a napok is jellegüknél fogva ℵ₀ számosságúak.
A kérdés: Te melyik univerzumban kezdenéd az első napodat és milyen megfontolások mentén választottad éppen azt?
A dolog paradox volta az alábbiakból következik.
Vegyük az „A” univerzumot. Egy adott lény véges időt tölt a mennyországban – sorszámként valamilyen véges számot fog kapni –, majd végtelen időt a pokolban, így összességében végtelenszer több időt fog a pokolban tölteni.
Viszont bármilyen sok véges idő telik el – egymillió nap, egy googolplex év, egy Graham-szám évezred – a még a mennyországban maradtak száma végtelen lesz, míg a pokolban véges számú lény került át, így végtelenszer nagyobb eséllyel leszel még mindig a mennyországban, bármilyen véges időtartam is telt el.
Elméletileg mindenképp véges idöt töltök el a pokolban, ha ott kezdek, tehát nyílván ott kezdek.
(Természetesen feltételezem, hogy a “pokolban” semmi igényem nem elégül ki, amég a “mennyek országában” pedig minden igényem kielégül.)
Ez egy érdekes gondolatkísérlet, és a válasz valójában személyes preferenciáinktól és értékrendünktől függ. A két univerzum közötti döntés számos morális, etikai és érzelmi szempontot tartalmazhat, attól függően, hogy milyen fontosnak tartjuk az egyes értékeket és szempontokat.
"A" univerzum:
Az "A" univerzumban minden lény az első napon a mennyországban van, ami egy kellemes állapotnak tűnik. Az első nap kellemes élményeket nyújt minden lénynek.
Azonban az "A" univerzum egyre sötétebbé válik minden nap, mivel minden nap egy lény átkerül a pokolba. A hosszú távú kilátások a lények számára borúsak, mivel mindenki tudja, hogy végül mindenkivel megtörténik.
"B" univerzum:
A "B" univerzumban minden lény a pokolban kezdi, ami egy kellemetlen állapotnak tűnik. Az első napok nagyon szenvedéssel teli lehetnek.
Azonban a "B" univerzum egyre jobbá válik minden nap, mivel minden nap egy lény átkerül a mennyországba. A hosszú távú kilátások a lények számára ígéretesek, mivel mindenki tudja, hogy végül mindenkivel jóra fordul a sorsa.
A választás az értékrendünktől és az elveinktől függ. Ha az első nap kellemes élményeket és boldogságot preferáljuk, akkor az "A" univerzumban kezdhetjük az első napot. Ha viszont hosszú távú boldogságot és a szenvedés megszűnését tartjuk fontosnak, akkor a "B" univerzumban kezdhetjük az első napot.
Fontos megjegyezni, hogy mindkét univerzumban a lények örökké élnek, tehát nincs abszolút jó vagy rossz válasz. A választás személyes preferenciáinkon és értékeinken alapul, és minden egyes személy más-más döntést hozhatna ebben a gondolatkísérletben.
Egyébként természetesen a mennyországban kezdenék. Végtelen számú lakosból, akármennyi idő telik el, mindig véges számú lakos lesz, amennyi átkerült a pokolba. Azaz annak az esélye, hogy átkerülök a pokolba, bármennyi idő elteltével 0 azaz nulla százalék. Ami ez esetben nem egyenlő a lehetetlen eseménnyel ugyan, de azért na :)
Ugyanígy, ha a pokolba kezdek, bármennyi idő elteltével nulla százalék esélyem lesz átkerülni a mennyországba - ami itt sem lehetetlen esemény ugyan, de nem túl csalogató.
Kérdés, hogy mi a jobb? Vételen idő múlva átkerülni egy rosszabb helyre és ott végtelen időt eltölteni, vagy fordítva?
Itt két természetes szám van egymáshoz rendelve. Ami azonos végtelen számosság mellett is különböző lehet. Pl. n az N=n-hez vagy n az N=10n-hez. Az egyik esetben lehet hatékonyabb a pokolra kerülés, mint a másikban.
Persze itt véletlen a hozzárendelés. De ilyen "végtelenekkel dúsított" környezetben előfordulhat, hogy az egyik véletlenszám generálás nagyobb esélyű transzfert jelent a pokolba, mint a másik?
> A két univerzum közötti döntés számos morális, etikai és érzelmi szempontot tartalmazhat
Matematikai szempontból tulajdonképpen a legkevésbé sem. A történet körítés csak arra szolgál, hogy a célt egyértelművé tegye. Ennek ellenére helyt adok megjegyzésnek, ebben a formában valóban belekeveredik a válaszba valamiféle érzelmi szempont is.
Amennyiben mindkét helyen végtelen számú lénnyel kezdődik az akció, akkor feltétlenül lesznek, akik soha nem kerülnek át a másik helyre.
Mindegy, hogy meddig tart a folyamat.
Én a problémát visszavezettem egy másik példára. Van egy zsákban végtelen számú golyó. Minden percben kihúzok egyet (és nem teszem vissza).
Ha n perc telt el, ahol n<∞, akkor:
Kihúzva: n
A zsákban: ∞
A zsákban lévők száma a kihúzottak arányában: ∞/n = ∞
Ha n=∞, akkor meg:
Kihúzva: ∞
A zsákban: 0
A zsákban lévők száma a kihúzottak arányában: 0/∞ = 0
A percek halmaza és a zsákban lévő golyók halmaza között bijektív leképezés írható fel. Véges idő után persze végtelenszer több golyó lesz a zsákban, mint amennyit kihúztunk. De végül minden golyót ki fogunk húzni, a zsák kiürül és végtelen számú kihúzott golyónk lesz. Csakhogy…
Csakhogy az előző mondatomban a „végül” szó a problémás. Percből is, golyóból is végtelen számú van, ami pontosan azt jelenti, hogy a felsorolásuknak *nincs* vége. Nem létezik az a perc, amikor kimondható, hogy lám, kihúztuk az összes golyót. Amíg viszont nem jön el ez a perc – márpedig úgy tűnik, nem jön el –, addig végtelenszer több golyó lesz a zsákban, mint kihúzva.
7# > A két univerzum közötti döntés számos morális, etikai és érzelmi szempontot tartalmazhat
"Matematikai szempontból tulajdonképpen a legkevésbé sem. A történet körítés csak arra szolgál, hogy a célt egyértelművé tegye. Ennek ellenére helyt adok megjegyzésnek, ebben a formában valóban belekeveredik a válaszba valamiféle érzelmi szempont is."
Azzal, hogy te magad is azt kérdezed, hogy "Te melyik univerzumban kezdenéd az első napodat és milyen megfontolások mentén választottad éppen azt?" Ezzel etikai és vallási térfélre tereled a kérdést. Matematikailag nincsen semmilyen paradoxon benne csak egy esetleírása két halmaznak.
A felvetett szituáció egy elméleti és filozófiai gondolatkísérlet, amely komplex morális és etikai kérdéseket vet fel. A válasz az ilyen típusú gondolatkísérletekre általában személyes meggyőződéseken és etikai értékeken alapul, és eltérhet az egyének között. Az alábbiakban bemutatom néhány lehetséges megfontolást mindkét univerzumban való döntéshez:
Az "A" univerzum választása:
Az "A" univerzum választása azt jelentené, hogy az első napon minden lény a mennyországban van, és csak egy véletlenszerűen kiválasztott lény kerül minden nap a pokolba. Ebben az univerzumban az első napon élvezhetnénk a mennyországi körülményeket, és mindannyian évezredekig, ha nem örökké, a legkedvezőbb körülmények között élhetnénk. Azonban morális kérdés, hogy elfogadható-e egyetlen lény szenvedése azért, hogy mások örökké boldogok lehessenek. A döntés tehát az egyéni etikai meggyőződésektől és az altruizmus szintjétől is függ.
A "B" univerzum választása:
Az "B" univerzum választása azt jelentené, hogy az első napon minden lény a pokolban kezdi, de minden nap egy lény átkerül a mennyországba, és örökké ott is marad. Ebben az univerzumban az első napon szenvednénk, de utána mindenki örökké boldog lenne. Ez az alternatíva azt sugallja, hogy az emberi szenvedés rövid ideig tartózhat, hogy az örökké tartó boldogság elérhető legyen. Azonban itt is felmerülhet a morális kérdés, hogy elfogadható-e az első napon egyetlen lény szenvedése az örökké tartó boldogság érdekében.
Végül is ez egy olyan gondolatkísérlet, amely nem tükrözi a valóságot, hanem arra ösztönöz, hogy elgondolkodjunk az etikai és morális kérdéseken, valamint az emberi döntések mögötti értékeken és prioritásokon. Minden egyén másként tekinthet erre a helyzetre, és egyéni meggyőződéseik alapján választhatnak az "A" vagy "B" univerzum között.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!