Az evolúciónak van iránya?

"Mondtam egy példát (irányító szelekció), ami egyáltalán nem önkényes. "

Dehogynem, te önkényesen ezt a szempontot választottad ki :)

"Pl. a Darwin-pinty csőrének mélysége (populációs átlag) eltolódik. Ez teljesen objektív, számszerűsíthető, mérhető."

Attól hogy önkényes a szempontválasztás, attól még lehet mérhető.

Ajánlom Zállatorvos sorozatát. Itt az első rész:

[link]

Emberi értelemben vett kitüntetett célja nincs az evolúciónak, viszont iránya –bizonyos értelemben– van. Mármint az evolúció nem egy teljesen random folyamat, a mutációk többnyire azok de például a szelekció nem. Adott környezetben a fittebb egyed jobban szaporodik, így a populáció evolúciója olyan irányba tart amerre a fittség mutat.

Az meg ,hogy mi számít fittebbnek környezetfüggő. Olykor az egyszerűsödés, “degenerálódás” számít fittebbnek, lásd: paraziták, náluk jellemző ,hogy egyszerűsödnek hisz rengeteg mindent a gazdatesttel csináltatnak meg. Léteznek igen extrém esetek is, s nem csak náluk, lásd pl: horgászhalak szaporodási módja; a hím gyakorlatilag csak egy aprócska spermadonorként beleágyazódik a nála sokkal nagyobb nőstény testébe.

Máskor meg a bonyolódás a fittebb, pl: a többsejtűek evolúciója elég szemléletesen mutatja be ezt ahogy eljutottunk az egyszerű sejttelepektől az emberig (vagy bármely tetszőlegesen kiválasztott sejttelepeknél bonyolultabb többsejtű lényig, mindegy).

Az evolúció elsődleges "iránya" nem a környezethez való alkalmazkodás. Hanem a gének, a genetikai anyag túlélése. Ennek nem kizárólagos és nem egyenértékű része a környezethez való alkalmazkodás.

Pl. a pávák farktolla ellentétes a környezethez való alkalmazkodással. De a szaporodásban, a gének túlélésben akkora előnyt jelent, ami felülmúlja a környezeti hátrányokat.

Természetesen nincs iránya. Utólag a változás egyes részeire rá lehet mondani, hogy iránya volt, de menet közben nem lehetett tudni, hogy merre fog menni a dolog.

Pl. ott van a hattyú, a hosszú nyakával, 24 csigolyájával, mert így le tud érni a sekély víz aljára. De most egyáltalán nem biztos, hogy ez a megnyúlási tendencia folytatódni fog, vagy éppen megfordul, hogy jobban tudjanak repülni valami elszaporodó és rájuk specializálódó ragadozó miatt, és 10 E év múlva már inkább a libákra hasonlítanak alkatilag.

Az evolúció mindig az éppen bekövetkező változásokat követi. Ha a változások miatt az evolúció megfordulása lesz a hasznos, akkor megfordul. (Vagy kihal az adott faj, és jön helyette másik.) Van pl. egy Darwin-pinty, ahol egy szigeten azonos faj egyedei különböző csőrtípussal rendelkeznek. Ha pár évig esős időjárás van, és sok a fűmag, akkor elszaporodnak a széles csőrű magevő típusúak. Ha száraz az idő, viszont sok a rovar, akkor elszaporodnak a hegyes csőrű rovarevők. Mindez azonos fajon belül. Ha 100 éven keresztül egyenletes idő lenne, akkor kb. kihalna az egyik fajta, és egységesülne a csőrtípus.

Az evolúciót úgy kell elképzelni, mint hogy Solymáron elengedünk egy tehenet tavasszal, az meg megy az orra után, amerre épp jó füvet talál a legeléshez. Bebarangolja a fél Dunántúlt, össze-vissza. Őszre Győrbe ér. Na most, utólag lehet húzni egy nyilat, hogy ez volt a vándorlás iránya, Solymár->Győr. De nyáron, mikor épp Székesfehérvárról tartott Paksra, akkor még nem lehetett tudni, hogy ősszel Mohácson lesz-e, vagy Győrben. Amerre épp a véletlen, ill. a jó fű vezette. Az evolúció is ilyen, a véletlenek, ill. a körülmények véletlen változása viszi hol erre, hol arra. Az irány vagy megmarad, vagy elkanyarodik, vagy éppen teljesen megfordul.