Az ember evolúciója ?

Kérdező, mikor az ember evolúciós vonala útnak indult Kelet-Afrika kezdett kiszáradni a Nagy Hasadékvölgy keletkezése miatt. Tehát nem sűrű dzsungeleket kell elképzelni, hanem egyre jobban elszavannásodó, ritkuló erdőket. Emiatt kényszerültek a szavannákra. Amelyik majompopulációk ugyan úgy az erdőkben maradtak ők valóban nem változtak látványosan sokat (változtak, nyilván, csak nem olyan látványosan). Viszont az ekkor bóklászó majmok (merthogy több hasonló faj is volt) már akkoriban az egyik legnagyobb aggyal rendelkeztek. Igaz, ez kb pingponglabda méretet jelentett, de akkor is.

A szavanna egy teljesen új környezet, új kihívásokkal. Amiket a majmok az eszükkel kezdtek megoldani. Kezdjük mondjuk a felegyenesedéssel. Az erdőben nem sok szükség van rá, a szavannákon viszont hasznát veszik. Jobban kilátnak a fűből, felszabadulnak az első végtagok s lehet velük fogni, gyűjtögetni stb. Majom őseinknek már valamennyi alkalmas volt a felépítése a felegyenesedésre. A mai főemlősök is simán két lábra állnak, csak nyilván rövidebb időre.

Az eszközhasználat fejlődése is jól nyomon követhető. Nézz utána. Sőt, ahogy írták a mai majmok közül sokan meglepően ügyes eszközhasználók. Főleg a szavannákon/ erdők szélein élő csimpánzok, bonobók.

Szőrzet eltűnése sem akkora nagy csavar. Például az eszközök fejlődésével egyre inkább visszaszorult a test test elenni harc, így a szőrzet védekező funkciója is visszaszorult. Plusz szexuális szelekció útján is ritkulhatott, akárcsak napjainkban sem a yeti szőrzetűek a legvonzóbbak, általában. Na meg kitaláltuk a ruházkodást ami alkalom adtán hatékonyabb is tud lenni. Amúgy ha jól tudom a szőrzet kb 2 millió éve kezdett jelentősen ritkulni, ekkor már bőven fejlett eszközeink voltak (viszonyításképpen csimpánzszerűnek mondható őseink utoljára kb 5-7 millió éve éltek).

Tehát valójában a teszi adottságaink is megvoltak mégpedig ahhoz ,hogy fejlesszük az agyunkat. Ami amúgy nagyon “drága”, energiaigényes, ezért nem csoda ,hogy párhuzamosan gyengültek az egyéb testi tulajdonságot ahogy azokat kezdtük kiváltani hatékonyabb eszközökkel (megjegyzem, pár ezer-tízezer éve még sokkal erősebbek voltunk, csak elkényelmesedtünk, eltunyultunk. Pláne napjainkban).

S miért nincs több ilyen faj? Voltak más emberfajok is, de kiirtották egymást s mára csak egy maradt. Ahogy napjainkban is irtjuk a legközelebbi rokonainkat (is). Ökológiai fülke/ niché fogalmának nézz utána.

Mióta nem fizikai adottság az intelligencia?

Szerinted kinek van nagyobb túlélési esélye, annak az állatnak, aki éles körmökkel védekezik, vagy annak, aki fegyverrel másodpercek alatt megölhet minden élőlényt a környezetében? Ha nem tűnt volna fel, az ember uralja a világot és az állatokat is. A territóriumot bármikor meg tudjuk szerezni, percek alatt kiírtunk minden fajt egy atombombával, ezt melyik állat tudná megtenni?

Az ész sokkal nagyobb erő, mint a fizikai adottságok. Egyébként a kaméleon-hatás (mimikri) megvan az embereknél is, csak mi a bíróságon, a tőzsdén használjuk.

Az embernél véletlenül pont azok a mutációk jelentek meg és terjedtek el, amik együtt lehetővé tették, hogy az állatvilágban a legjobban meg tudja ismerni és át tudja alakítani a környezetét.

A delfinnek nagyobb és barázdáltabb az agya, mint az embernek. Ezért is van az, hogy nekik a kommunikációjuk bizonyos szempontból összetettebb, mint az emberé. Mégsem építenek víz alatti városokat, mert az uszonyaik ezt nem teszik lehetővé. Ráadásul lehet, hogy nem is érdekelné ez a fajta fejlődés őket, mert elvannak a közös vadászattal.

Egy kifejlett csimpánz gond nélkül megold olyan logikai feladványokat, amiket egy 5 éves gyermek is. Sőt a memória játékokban magasan túl is szárnyal még egy felnőttet is. Mégse képes úgy beszélgetni egymással, mint az ember. Mert nincs megfelelő hangképző szerve hozzá. Jelnyelvre azonban tökéletesen megtanítható.

A makákók képesek megérteni a pénz fogalmát. Sőt egyből megjelenik náluk a cserekereskedelem és a prostitúció is ha elkezdik használni. De nem csak főemlősök képesek az összetett absztrakt gondolkodásra, hanem a madarak és egyes kisemlősök is. Kifejezetten kreatív (olykor embereket megszégyenítő) a problémamegoldó késségük.

Lehetne még sorolni a példákat de a lényeg az, hogy Külön-külön az emberre jellemző hasznos képességek más állatokban is megvannak. De csak nálunk jelentek meg egyszerre viszonylag rövid idő alatt. És utána már egymást erősítve lehetővé tették, hogy ilyen élőlényekké válhassunk.

De az evolúció (mint létező természeti jelenség) az állatvilágban inkább a gyorsaságot és erőt szelektálja ki, hiszen ezek önmagukban is hasznosak. Az intelligencia csak akkor okoz jelentős előnyt, ha kiegészül például fejlett kommunikációval vagy ügyes végtagokkal. Érthető tehát, hogy nagyon kicsi az esély arra, hogy ezek mind egyszerre jelenjenek meg.

Az ember pont beletrafált. Ezért lettünk olyan állatok, amik egészen elképesztő módon képesek megismerni és átalakítani a környezetüket.