Az lehetséges lenne, hogy az ember evolúciója abba az irányba mozduljon el, hogy képes legyen az időben utazni vagy kilépni a 4. dimenzióba?

"Amíg nem volt szeme az állatoknak, nem is tudták, hogy létezik a fény."

Ezen jót mosolyogtam :D A fény érzékelése sokkal korábban alakult ki, mint ahogy az élőlények egyáltalán elkülönültek volna állatokra és növényekre.

Ha létezne ilyen képesség, akkor nem terjedne el, mivel az illetőnek nincs több esélye a szaporodásra, mint a többi embernek, aki nem tud időben utazni.

Állítólag vannak, akik képesek négydimenziós matematikai térben tárgyakat elképzelni. Ennél többet nem lehet várni.

Mivel mi 3D-s kiterjedésben létezünk, az evolúció is 3D mentén történik.

A 4D közvetlen érzékelésének elvi akadálya van ezért, ugyanakkor állítólag a kvantum Hall-effektus révén a negyedik dimenzió hatását lehetett érzékelni.

Ehhez borzasztó bonyolult műszerek és kísérleti elrendezésre volt szükség.

Ennek egyszerűen esélye sincs kifejlődni, mivel semmiféle szelekciós előnyt nem jelent. Ezek a dolgok nem azért fejlődnek ki, mert valami célt szolgálnak, hanem mert a random mutációk szelekciós előnnyel bírtak és így fejlődött az adott szerv.

Eleve a modern ember evolúciója már nem teljesen a természetes szelekcióra vagy előnyökre épül. A természetben ez sokkal kiélezettebb.

A kérdés túl naiv.

A klasszikus fizikában van 3 térdimenzió, és van egy idő dimenzió. Pl. a kölcsönhatások képleteiből jól kiolvasható, hogy hány dimenziós térben történik a kölcsönhatás, ez mindegyik kölcsönhatásnál egy háromdimenziós térben való kölcsönhatást jelent. Az már szubjektív kérdés, hogy az időt lehet-e egyfajta negyedeik dimenziónak tekinteni, matematikai értelemben az. A relativitáselméletben meg már sokkal konkrétabb az, hogy egy négydimenziós téridőben kell elképzelni a fizikai jelenségeket.

Ergo eleve egy négydimenziós világban vagyunk.

Viszont nincs első, nincs második, így nincs negyedik, sem ötödik dimenzió. Illetve van, csak ez önkényes. Nyilván fel tudsz venni egy síkot, és egy azt metsző egyenest, akkor ebben a koordinátarendszerben lesz harmadik térdimenziód, se a síkot felveheted tetszőlegesen. Abszolút értelemben viszont nincs harmadik dimenzió, csak egy háromdimenziós tér.

Bizonyos elméleti fizikai hipotézisek felvázolnak olyan képleteket, amiknek lehet az egy interpretálása, hogy a világ 26, 10, illetve 11 dimenziós. De korántsem biztos, hogy ez helyes interpretálása a képleteknek, még akkor is, ha a modell helyességére lenne is kísérleti alátámasztásunk. De jelenleg még ez sincs. Az biztos, hogy a klasszikus fizika modelljeivel is jól leírható jelenségek 3+1 dimenziós természetűek.

> Amíg nem volt szeme az állatoknak, nem is tudták, hogy létezik a fény.

Amíg agyunk nem volt, addig nem tudták. De a fénynek azért egy baktériumra is érezhető hatása van, akár képes érzékelni, akár nem. Pl. UV alatt a baktérium elpusztul. Lehet, hogy a baktérium nem érzékeli a fényt, és nem is tud róla, de ha tudata lenne, viszont szeme nem, a fény létezését hamar ki tudná következtetni.

De ez is olyan szinten naiv megfogalmazása a kérdésnek, hogy nem is igazán értem, miért fektetünk különösebb erőfeszítést a megválaszolásába. Ha tisztába leszel az evolúcióval, a törzsfejlődéssel, a dimenzió fogalmával, meg úgy a világ működésével, és akkor még lesz hasonló természetű, de szofisztikáltabb kérdésed, akkor térjünk vissza rá.

Evolúcióval az jön létre, ami lehetséges, és elsőnek az jön létre, mai könnyű.

Na, ez valószínűleg egyik sem.

Evolúcióval, spontán?

Nem.

Tenyésztéssel?

Amint van bármi kiindulási tulajdonság, ami továbbörökíthető, erősíthető, igen.

De kinek is van jelenleg ilyen ismert tulajdonsága?

Az ezoterikus magazinok véleményét most lépjük át.