Az ikerparadoxonban mit értünk megfordulas alatt? Illetve miért van az, hogy az, aki utazik fog oregedni?

Kedves dq!

A megoldás szerintem az kéne legyen, hogy először rendesen megtanulod a dolgokat. Aztán egy illemtanárnál pedig leckéket veszel jó modorból, mert az ostobaság és a pofátlanság, ami nálad megfigyelhető, különösen irritáló párosítás, amely nem építő válaszadásra sarkallja az embert, hanem arra, hogy jól pofán verje az illetőt. Egyszer majd valakitől nyilván meg fogod kapni, és tanulsz majd belőle.

"Természetesen a feketelyukakba hulló dolgok "gravitációja fennragad az eseményhorizonton" minden lehetséges értelemben és esztétika szerint, és nem megy bele a feketelyukba. Ugyanúgy, ahogy a töltés is. Megy a töltés, kiállnak belőle a fluxusok, beleesik a töltés a feketelyukba, a fluxusok meg, a külső megfigyelő számára végig eseményhorizonton kívüli helyre mutatnak."

Ja, hogy akkor szerinted soha semmi nem is esik bele a fekete lyukba, és minden kint marad, felkenődve az eseményhorizonton? Még a végén feltalálod a spanyolviaszt, és kiderül, hogy a fekete lyuk nem is tud elnyelni semmit? :D

Kevered a szezont a fazonnal, kis barátom. Először is, fluxusok nem "állnak ki" a töltésekből. A fluxus egy fizikai mennyiség (jelen esetben az elektromos térerősség felületi integrálja), és nem olyan, mint a sündisznó tüskéje. Skaláris, és nem vektoriális mennyiség. Te valahogy leragadtál a középsulis szemléltetésnél.

Másodszor: az, hogy te mit látsz odakintről, az egy dolog, de hogy mi az, ami tényleg megtörténik, meg egy másik. Azt azért talán te is felfogod - legalábbis remélem - hogy a fekete lyuk eseményhorizontnak nevezett határán semmi speciális nincs, és a fekete lyukba belehulló tárgyak a saját vonatkoztatási rendszerükből nézve (értsd: a saját idővonalukhoz rögzített vonatkoztatási rendszerből nézve) ténylegesen átlépik az eseményhorizontot és belehullanak a fekete lyukba. Az, hogy te ezt odakintről nézve nem látod az extrém idődilatáció miatt, az nem azt jelenti, hogy az nem is történik meg. Márpedig ha megtörténik, akkor azért mégiscsak ki kell jutnia annak a gravitációnak az eseményhorizonton túlra is, ugyebár...

És nyilván megtörténik, hiszen számos fekete lyuk körül látunk akkréciós korongokat, amelyek anyag okozatosan elnyelődik a fekete lyukban, és számos fekete lyuk tömege hízik is emiatt, illetve hízott a múltban is a galaxisok közepén például.

"Két eseménynek nincsen helye. A helyek nem mozognak."

Egy esemény a téridő egy pontja, kis barátom, amelynek négy koordinátája közül három térbeli. Ez az adott esemény helye az adott vonatkoztatási rendszerben. Ezt én ebben a rendszerben megjelölhetem egy piros filctollal, drága dq, és akkor egy másik rendszerből nézve ez a hely akár mozoghat is. Két eseménynek pedig két (piros filctollal megjelölt) helye van, amelyek vagy egybeesnek az adott rendszerben, vagy nem. Ha ezek után ez még mindig nem világos, akkor neked a magyar nyelvvel vannak problémáid, nem a fizikával.

Ha megengeded, én itt most befejezem. A világonalakkal, vonatkoztatási rendszerekkel és téridőpontok megfelelő értelmezésével kapcsolatos értetlenkedéseid arra utalnak, hogy nálad az alapok megértésével is problémák vannak.

Egyszer évekig vitatkoztam egy arrogáns és nagyképű vilamosmérnökkel, aki azt hitte, hogy megcáfolta Einstein speciális relativitáselméletét, miközben csak arról volt szó, hogy nem értette a híres vonatos gondolatkísérletet. A meg nem értés hátterében pedig az volt, hogy nem fogta fel, hogy bár maguk az események, mint a téridő egyes pontjai, abszolútak, a koordinátáik már nem azok. Tehát a vonatba becsapó villám egy adott téridőbeli eesemény, de ennek helye (azaz a három térbeli koordinátájával azonosított térbeli pont) a vonatról nézve azzal együtt mozog, míg a vonat mellől nézve a sínhez viszonyítva áll.

Szerintem nálad is ilyen színtű lehet a gond. Először értsd meg az alapokat, és csak utána kezdj el foglalkozni általános relativitáselmélettel.

Sok sikert!

> "A megoldás szerintem az kéne legyen, hogy először rendesen megtanulod a dolgokat. Aztán egy illemtanárnál pedig leckéket veszel jó modorból, mert az ostobaság és a pofátlanság, ami nálad megfigyelhető, különösen irritáló párosítás, amely nem építő válaszadásra sarkallja az embert, hanem arra, hogy jól pofán verje az illetőt. Egyszer majd valakitől nyilván meg fogod kapni, és tanulsz majd belőle."

A jó kurta anyádat.

> "Két időszerűen szeparált esemény között mindig létezik egy olyan vonatkoztatási rendszerhez tartozó világvonal, amely rendszerben a két esemény helye végig nyugalomban van."

MOZOG A HELY, ez még mindig haláli :D :D :D Vajon a hely helye is képes mozogni? Van a hely helyének is helye? Megannyi kínzó kérdés, de megnyugató hogy a Hraskóban ott a válasz, és olvastad.

BTW amikor azt írtam hogy fuss neki újra, nem a szidalmazásomat értettem. Amúgy nem lehetne úgy anblok törölni téged innen? Ez csak szemetelése a fórumnak.

> "Két időszerűen szeparált esemény között mindig létezik egy olyan vonatkoztatási rendszerhez tartozó világvonal, amely rendszerben a két esemény helye végig nyugalomban van. Ez szükségképpen egy inerciarendszer, azaz nem gyorsuló rendszer."

Van egy rendszer (nem feltétlen inerciarendszer). Van benne két esemény, ugyanott, (t1,p) és (t2,p). Mit jelent az, hogy a két esemény helye "végig nyugalomban van"?

> "Tehát a vonatba becsapó villám egy adott téridőbeli eesemény, de ennek helye (azaz a három térbeli koordinátájával azonosított térbeli pont) a vonatról nézve azzal együtt mozog, míg a vonat mellől nézve a sínhez viszonyítva áll."

:D:D:D:D:D:D