Miért nem tudja máig senki mekkora a fénysebesség? Csak a fény visszaverődésének sebességét tudtuk mérni, és csak reméljük, hogy a fény is azonos sebességű, tehát fikció a valódi fénysebesség, se matematikai se empirikus méréssel nem bizonyították.

16/

"Elvileg az is ugyanúgy megfelelő, mert a türkőrződés után sem lassul - elvileg."

"Ez azonban egy logikai bukfenc. Ilyen választ a tudomány nem ismer."

Ez kb okés is lenne. De! Odaírtam azt is, hogy "elvileg", ami egy további utalás amolyan hétköznapi kifejezéssel élve. Nézzük akkor részletesen és hogy ne legyen hosszú rövid tőmondatokba szedem. Olvasmányos az nem lesz, de viszonylag rövid az igen.

A felvetésed alapja teljesen érthető, csak a megközelítés téves és a kérdést sem így kellett volna kiírni. (Linkek ha kell lent vannak.)

Először is a fénysebességnek több mérési módszere is van és nem csak a felvillanás mérése, vagyis nem csak olyan, mint "ahogy egy autó megtesz egy távot és lemérik". Ez már alapból kimaradt a videóból ami téves következtetésekhez vezethet. Ezek a mérési módok az alábbiak (részletes link lent):

Mérési módszerek:

- Csillagászati mérések

- Repülési technikák

- Elektromágneses állandók

- Üreg rezonancia

- Interferometria

Vagyis ne emeljünk ki egy mérési módszert és annak hiányosságai miatt ne állítsunk félrevezető dolgokat. Szerintem, de nyilván lehet.

Másik a mérés pontossága, amit a tudományban és a mérés technikában is ismernek és hozzá tartozik a "mérési pontosság" kifejezés is és annak ismerete is. Minden mérésnél ismerik és figyelembe is veszik a mérés pontosságát és hibahatárait. Egy gyors példa erre a Pí szám ismerete is.

"Néhány tizedesjegynyi pontosság többnyire elegendő a mérnöki és tudományos munkákhoz, de modern számítástechnikai módszerekkel már 8 billió (8 000 000 000 000 000) jegyét is kiszámították..." (wiki)

Pontosabb a wikinél a 62,8 billió (62 800 000 000 000 000) számjegy, itt tartunk a Pí számaival (livescience.com).

"Az ókori civilizációk, köztük az egyiptomiak és a babilóniaiak , meglehetősen pontos π-közelítéseket igényeltek a gyakorlati számításokhoz." (wiki) Értettek is hozzá és használták is.

"A számítástechnika feltalálása hamarosan több száz π számjegy kiszámításához vezetett, ami minden gyakorlati tudományos számításhoz elegendő." (wiki)

jpl.nasa.gov:

"Hány tizedes Pi-re van valóban szükségünk?"

"Ezt a kérdést tettük fel a NASA Dawn küldetésének igazgatójának és főmérnökének , Marc Raymannek. Íme, amit mondott:"

"A JPL legnagyobb pontosságú számításaihoz, amelyek bolygóközi navigációra vonatkoznak, a 3.141592653589793 számot használjuk."

Tehát ez a pontosság kérdése is, akár fénysebesség, akár Pí érték és minden másra is érvényes.

Feltehetjük akkor a kérdést, hogy ismerjük-e a fény pontos sebességét és a pontos Pí értéket? Nem. Az alábbiak állnak rendelkezésre:

- nagyjábóli értékek a hétköznapokra

- pontosabb tudományos értékek

- a jelenlegi legpontosabb mérés

- a tökéletes mérés amire a tudomány nem képes.

Ebből kell választani. Az utolsó az amire a tudomány is csak vállat vonni tud - nyilván. A hétköznapokban még a mérőszalagok sem pontos métert mérnek, hanem átlagosan 3 méterenként 1-2 mm-nyit pontatlanok. Mégis használhatóak. Tudományosan nyilván ez kevés lehet, ott van jobb és pontosabb méter.

16/

"A fény sebessége fikció. A visszatükrözött fény sebessége ismert."

És a kiírt kérdésből: "Miért nem tudja máig senki mekkora a fénysebesség?"

Lényegében tudják. A pontossága már megint más dolog, de az nem csak a fénysebességre érvényes. Az egyszeri tükröződés ha lassítana a sebességén, akkor az gyorsan kiderülne a többszöri tükröződésekkel való összevetésnél. Ha egy tükröződésnél lassul egy nagyon kicsit, akkor két tükröződésnél megint tovább lassul, tehát kiderült volna az összevetésekből, az egyszeri és többszöri tükröződések eltéréseiből. Nem tudom volt-e ilyen mérés! Elvileg tudnának róla - szerintem -, de nézz utána ennek ha érdekel.

Feltehetjük valóban azt a kérdést is, hogy esetleg a fény az első tükröződés előtt végtelen sebességű és a tükröződés után beáll az ismert sebességre a 299 792 458 m/s-ra. És utána a tükröződések már nem befolyásolják a sebességét? Valami ilyen kérdést kellett volna kiírni. A gyakorlatban van használható fénysebességünk, tehát nagy hiba elvileg nincs benne, de pontossági határunk az van. És tudományos mérési határunk is van, ez is tény. De! De az azért félrevezető, ha úgy közöljük ezt, hogy "nem tudja máig senki mekkora a fénysebesség" (idézet a kérdésből).

Az eddigi kutatások szerint a fény sebessége minden irányban azonos, akár távolodunk a fényforráshoz képest, akár közeledünk hozzá, tehát elvileg a türközés itt nem is a lényeg, mert akárhogy mérjük állandó a sebessége. Vagyis a tükröződés nem befolyásolja a sebességét, legfeljebb némi elnyelődést okoz.

A viedo clickbait címet használt részleges tudományos ismeretek közléséhez ("Miért nem mérte meg senki a fénysebességet?"). A félrevezető cím a részleges mérési közlésekkel persze összestimmel. Egyébként a címe úgy hangzik, mintha senki semmit se tudna a fény sebességéről és csak kamuznának róla valamit, ezért félrevezető cím

Amúgy ezzel együtt is érdekes oldal, csak jó ezt is figyelembe venni, hogy ilyen.

---

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

#21:

[link]

A tükrözödés, egyébbként nem misztikus folyamat, amítől megváltoznának a fotonok. Egy tükör pontosan olyan fotonokat bocsát ki, mint akármilyen más fényforrás. Valójában nincs is "tükrözödés". Az atomok elektronjait gerjesztik a beérkező fotonok, közben elnyelődnek megsemmisülnek. Majd a gerjesztett elektronok kb száz milliomod másodperccel később leadják az energiát létrehozva egy másik fotont. De ezek "tükrözödött" fotonok pont olyan sebeségüek, mint akármelyik foton. Legfeljebb az elektron spontán emmisziója lassítja a folyamatot kb száz milliomod másodperccel.

[link]

"A fotonok forgó elektromos tere saját frekvenciájának ütemében kényszerrezgésbe hozza az elektronokat. A hullámzó elektronok a fémrács atomjaihoz ütődve részben átadják energiájukat, kevesebbet az ezüstben, többet az alumíniumban. Az elektronhullámok azonban nem maradnak fenn, pillanatszerűen eltűnnek, kibocsátva egy ugyanakkora frekvenciájú fotont: ez a visszavert fény. "

22/ dq

A link jó és hasznos bár nem derül ki miért linkelted, mert nem írtál hozzá semmit sem, meg szerintem ez sem változtat az előzőeken. Leírja a mérési dolgokat egy irány és két irány esetére és a kísérleteket...

Jobb lenne némi idézet is hozzá, hogy ne kelljen 10 oldalt átnézni és azt sem tudni szerinted mit kellene nézni benne pro és kontra mihez mutattad. De jónak tényleg jó csak pár sort hozzátehetnél. :)

1. Mint írtam az külön is vizsgálható, hogy a tükröződés miket csinál a fény esetén és ha netán lassítja, akkor többszörös tükrös variációkkal kimutatható az is.

2. Valamint nem arról van szó, hogy ne tudnák a fény sebességét! Hanem egy bizonyos mérési módszert nem tudnak használni - semmi másról nincs szó. Vannak egyéb módszerek a mérésére.

3. A tudomány sem állított olyat, hogy ne ismernénk a fény sebességét. Ha ilyet állítana, akkor a csillagok (stb) távolságait sem ismernénk és még sok másra is azt mondanák, hogy nem ismert...

4. Jelenleg a fény sebességét minden irányban azonosnak mérték! Tükör ide vagy oda, magának a fénynek ilyen a sebessége. A tükör mit változtatna rajta, ha még a távolodó vagy közeledő fényforrás sem számít?

5. És még egy kísérlet elvégezhető kontrollnak. Atomórákat kell szinkronizálni - adott jegyzett módon eltávolítani - majd ugyanazon mód fordítottjával visszaközelíteni. Vagyis a téridő "dolgait" oda-vissza azonos feltételekkel visszacsinálni a két óra vissza közelítésekor. Amit lassult odaúton ugyanannyit gyorsul visszaúton és probléma megoldva. Nem tudom csináltak-e ilyen kísérletet. Vélhetően igen.

A különféle mérési módszerek lényegében azonos sebességeket adtak ki és még egy tükör is ha nano nano akármekkorányit lassítana is, ez csak mérési pontosság kérdése és nem a fény sebességének ismeretlensége.

A kérdéshez hozzá kell tenni azt, hogy ha a fény sebessége a forrás mozgásától függetlenül azonos, akkor a tükör változtat-e rajta?

#24:

A legelső szakasz leírja hogy miről is van szó:

" When using the term 'the speed of light' it is sometimes necessary to make the distinction between its one-way speed and its two-way speed. The "one-way" speed of light, from a source to a detector, cannot be measured independently of a convention as to how to synchronize the clocks at the source and the detector. What can however be experimentally measured is the round-trip speed (or "two-way" speed of light) from the source to a mirror (or other method of reflection) and back again to detector. Albert Einstein chose a synchronization convention (see Einstein synchronization) that made the one-way speed equal to the two-way speed. The constancy of the one-way speed in any given inertial frame is the basis of his special theory of relativity, although all experimentally verifiable predictions of this theory do not depend on that convention.[1][2] "

[link]

Ezek okésak, értem. Nem igazán erről beszéltem. Hanem, hogy mindig ott van a még ismeretlen terület is a képben, amit nem lehet kiszűrni. Ott van a részecske hullám kettős természet és más egyebek a területen. A fény részecske vagy hullám? Hogyhogy kicsit mindkettő? Nem is tudjuk teljesen pontosan, hogy mi a fény és egyáltalán miért mozog? Mi mozgatja? És vannak ilyen kérdések bőven.

Amit mondtam az ez, hogy ismeretlen részletek mindig vannak, ebben is és másban is, tökéletes tudás azért nincs ám sokmindenben.

Sokszor persze nem is kell a használhatósághoz a végletekig pontosan ismerni - a fény sebességét sem és a pí számot sem.

Nagyjából viszont tudjuk a sebességét a fénynek, még ha nem is tökéletesen pontosan, a pí-t sem tudjuk pontosan.

És a többféle fénysebesség mérés mellett ne erőltessük már pont azt az egy mérési módszert, ami még nem sikerült! Több módon is mérhető és azonosak az eredmények - tehát ismerjük a fény sebességét. Max a pontosság a kérdés.

Sorra kell venni az ÖSSZES mérési módot! Utána jöhet a különféle mérések sebességi adatainak összehasonlítása. És ha árnyalatnyit eltérnek az azért még nem egy nagy baj. :) A pí számunk sem tökéletes, de azért okés.

Talán érthetőbb az alábbiakból is.

"Maga az elektron kicsi (a mérete nem ismert, de tudjuk, hogy kisebb, mint egy atommag), de az atommag terét úgy foglalja el, hogy állandóan egyfajta pályán kering a mag körül."

Nem mérték még meg az elektron méretét sem!

---

[link]