Mit látnánk az égbolton, ha a látható univerzum mérete csak 500M km lenne?

Ez a kérdés gyenge lett. Annyit látnánk, ami jelenleg is ezen a távolságon belül van, a többit nem.

Vagy úgy gondoltad a kérdést, hogy a mai látható univerzum azon korai állapotában amikor még csak 500M km-es volt ez a rész?

Szia!

Az 500M km-es látóhatárral mindössze egy csillagot látnál az égen, ami a Nap.

A legkönnyebben úgy tudsz ebben kiigazodni, hogyha a csillagászati egységet használod a távolságméréseidre - egyszerűen azért, mert az van a legközelebb ahhoz, amit mérni akarsz nagyságrendileg.

Egy csillagászati egység pedig egész egyszerűen egyenlő a Föld és a Nap közötti átlagosnak mondható távolsággal, azaz 150M km.

A következő lépésed az, hogy felmész a wikipédiára, és meglesed a bolygók Apihélium és Perihélium távolságát. Például a Merkúr túlságosan ellipszis alakú pályán kering, nem úgy mint a Vénusz, vagy akár a Föld, ezért az Apihéliuma (a Naphoz képesti legnagyobb távolsága) jobban eltér a Perihéliumától(a Naphoz képesti legkisebb távolságától). Így megtudod állapítani, hogy a Merkúrt akkor sem látnád mindig a 100M km-es látóhatárral, ha Napnak ugyan azon az oldalán volna a Föld és a Merkúr, mivel a Merkúr perihéliuma ~46M km ,te pedig csak 100M km-et látnál a 150M km-ből. Ne felejtsd el azokat az égitesteket, amelyeket azért nem tekintünk bolygónak, mert még aszteroidák között van a pályájuk. Például a Ceres, amelynek a perihéliuma 2,5 Cse, apihéliuma 3 Cse. Ne felejtsd el azt sem, hogy nem mindig látnánk adott látóhatárral bolygókat, amelyek épp a Nap másik oldalán vannak. Tessék levonni a következtetést, hogy mi a Földröl 1 Cse távolságra vagyunk a Naptól, azaz milyen alkalmakkor tudnánk látni egy adott égitestet. Egyéb bolygókat, például a Mars api és perihéliumát is érdemes megkeresned a wikipédián. A Jupitert már nem látnád 500M km (azaz 3,33 Cse) látóhatárral, de a Jupiter adatai is fent vannak. Sőt az egész csillagrendszerünkre adataira is rákereshetsz.