Egy kontinuum módon elágazó idő 2^c számosságú?

16:28-hoz még annyit, hogy a modellbe attól még hogy valós számoként kezeljük az időtengelyt nem biztos, hogy a valóságban teljesül ez a folytonosság amit írtam is.

Például a fizikában van a pontszerű test mint mondell. A modellben az adott testnek nincs kiterjedése, de van tömege. Viszont teljesen rossz következtetés, hogy akkor az fekete lyuk mert 0 térfogatú és véges tömegű.

Tudni kell, hogy egy modell egy egyszerűsítés ami adott pontossággal a valóságnak megfelel.

Az hogy az idő folytonos az egy állítás, de nem egy tudományos állítás, mert ahhoz több kell. Egy feltevés. Magának a feltevésnek definiálni kell a falsifikálhatóság "receptjét". Vagyis ha nem lenne igaz, hogy lehetne cáfolni. Ha ez nincs meg benne akkor az nem tudományos. A tudomány az sokszor nem egyszerű. Maga a cáfolhatóság kérdései pedig egy csomó más dologgal is jár nagyon nagy valószínűséggel. Erre mondom azt a hasonlatot, hogy csak egy banánt kértem, de kaptam hozzá egy majmot, de még egy egész őserdőt is.

"Ha azt mondom az időszálakat reprezentáló gráfra, hogy fa, akkor az egy elég jól definiált fogalom. Egy fában lévő csúcsoknak pontosan egy szülője van (kivéve a gyökércsúcsnak), ill. utóda(i) vannak (kivéve a leveleknek)."

Ennél precízebben kell fogalmazni. Nem derült ki, hogy mint mondtad van egy gyökere, az külön magyarázatot igényel, mivel az nem illik bele ebbe a konstrukcióba mint folytonos vonal elágazása, a halmazelméleti megközelítésből kiderül. Bár lehetett volna úgy is definiálnom a gyökeret, hogy halmazelméleti szempontból a gyökér egy elemű halmaz melynek képe egy halmazpár, melyek rendezett C számosságú halmazok és értelem szerűen azok a tulajdonságokkal rendelkeznek melyeket már ismertettem.

"Megjegyzem, hogy topológiai - és nem geometriai - objektum lévén van-e értelme azt kérdezni, hogy van egy csúcs és közvetlen gyermekei?"

Van, hogyne lenne. Egyébként a halmazelméletileg felállított definícióm alapján triviális úgy definiálni, hogy bal oldalra van rákövetkező gyekre. Van a tetszőleges h halmaz bármely e eleme, l(e) = h2 halmaz. Az l mint leképezés ill. l mint left azaz bal. A h2 halmaz egy c végtelen számosságú halmaz melynek létezik legkisebb eleme. mely az említett e elem rákövetkezője.

"Ami az elágazásos időfelfogás analógiájában azt jelenti, hogy 2^c számosságú idő esetén c számosságú időszálak ("utak") vannak."

2^c út van.

"Pontosabban fogalmazva az időfa időpontjainak számossága 2^c, és egy időszál (út) időpontjainak számossága pedig c."

Nem igaz, pont fordítva. Az összes időpont számossága c, az utak számossága 2^c.

"Most arra gondolsz, hogy az időpontok mind a jövő, mind a múlt irányába elágazhatnak? Ha igen, akkor a múlt nem egyértelmű - ami az empirikus tapasztalatainkkal ellentétben áll: tudom mit ettem tegnap ..."

Bizonyos esetekben lehet, hogy nem egyértelmű a múlt. Ha abszolút fizikai értelemben információvesztés történt, akkor lehetőség van több fajta múltnak. Pl. ha egy fekete lyukba bezuhan valami akkor az mi volt, lehet hogy a tömegét leszámítva nyomtalanul eltűnik, nem látta senki, nem is rekonstruálható, hogy mi volt az. Persze nem bármi bármikor zuhan bele, nem mindig és nem mindenre igaz. A fekete lyukak információs paradoxona. Persze van az a hipotézis hogy nem tűnik el az információ akkor sem. Illetve eredetileg konkrétan nem határoztam meg, hogy mi csak annyit állítottam hogyha abszolút fizikai értelemben információvesztés történik akkor ott lehetséges a többfele ágazás a múlt fele.

"Nem menőzésből, de ez pár éve, függetlenül nekem is eszembe jutott. :)"

Bár az nem csak szerteágazó, hanem egyesülő világegyetemek is. Meg ezt nem is nevezném tudományosnak, meg nem is csak egy fajta képpen értelmezik ami koppenhágai címszóval fut.

"Mi van, ha azt mondom, hogy az idő(fa) alef-0 csúcsszámosságú? Ekkor mekkora csúcsszámossággal rendelkezik egy időszál? Log alef-0 -> ellentmondás!"

Halmazelméletileg tekintve, ha megszámlálhatóan végtelen (alef-0) pontból áll az egész fa, akkor ebből bármely lehetséges útvonal szerint haladva (mint egy lehetséges szál) is lehet alef-0 pontból. Vagy nem itt már lehet nem úgy érted a csúcsszámosságot, ezért kéne szakszerűen fogalmazni. A gráfoknál van a csúcsok száma, de mivel itt végtelenekről van szó, ezért szám helyett a halmazelméletből megszokott módon számosságot mondhatunk.

"Ekkor egy időszál 2^c csúcszámosságú, de az lehetséges egyáltalán? Szerintem ez is ellentmondás, de ebben nem vagyok biztos."

Nem tudom mit értesz csúcsszámosság alatt, meg azt se tudom hogy idő szál alatt mit értesz mert valahol "időszál (út)"-ként hivatkozol rá valahol meg más értelemben van véve az időszál.

"A planck-félremagyarázók biztos ezt gondolják, de a mérhetőség korlátai nem feltétlenül jelentik azt, hogy pixeles/szaggat a valóság."

"Lehetne az a null-hipotézisem, hogy az idő-részfa pontosan egy útja lehet megfigyelhető. Empirikus módon tapasztaljuk, hogy pontosan ezt a jelenidőt tapasztaljuk, és más párhuzamos időpontokat nem"

Az a modell hogy egy időpont mint egy "most" csak tól-ig esetekben alkalmazható modell. Ez a modell is mint a többi is, egy egyszerűsítése a valóságnak. Nincs egy univerzálisan igaz most szelete a világegyetemnek, így teljesen téves elképtelés ha pl van egy távoli galaxis aminek távolsága meg van adva fényévben, akkor a mértékegység átváltásokkal kiszámolom hogy hány darab méterrudat kéne összetoldani hogy az oda érjen. Jó van egy +/- valamennyi hibahatár, de nem az a lényeg. Nagy távolságokat definiálják, mely definíció önkéntes, de praktikus. Azért téves dolog ez a fajta méterrudas dolog, mert azt feltételezi a távolság hogy most mi hol vagyunk és most az hol van, nincs egységes most amely az egész világegyetben egyetemesen igaz lenne mindig. Sőt gyakorlatilag sosem igaz mindenütt egységesen, de ezt tudjuk Einstein óta. Ez úgy jön ide, hogy planck időn belül már planck hosszon (melynél rövidebb távolságot mérni elvileg se lehet) belül is kérdéses ez a most kérdés, még azon lokális környezeten belül is, olyan kis távolságra és olyan kis időtartamra. Tudjuk azt is hogy a gravitáció a téridő görbülete, vagyis a térben és időben való távolságot befolyásolja az anyag, bár rendkívül kicsi hatás amik Földi körülmények között vannak, fekete lyukak környékén jóval erőteljesebb. Viszont az hogy planck időn belül mi van, erre mondtam hogy a kvantumgravitációs elmélet kéne ami nincs kidolgozva. Lehet hogy az illető project vezető fizikus aki Nobel díjat érdemel érte, a kvantumgravitációs elmélet kidolgozásáért most még bébipapin él, vagy általános iskolás még, ezt nem tudom. Erre mondtam hogy - ott inkább az idő múlt, jelen, jövő voltának "elkentségét" vélem gyanítani még lokálisan kvantumos léptékben is - .

Ezért nem biztos hogy valós számokkal való leképezés a legjobb modellje, az is lehet hogy ennek matematikáját is ki kell dolgozni.

"Egyébként a halmazelméletileg felállított definícióm alapján triviális úgy definiálni,"

Pontosítás : Egyébként a halmazelméletileg felállított definícióm alapján triviális úgy átdefiniálni,

Persze ekkor már nem fog megegyezni minden tulajdonsága, de ez csak példa volt, hogy van értelme azt megkérdezni.

"Szerintem te ezt úgy képzeled, hogy van egy kontinuum S sík/tér"

Pedig próbáltam mindent megtenni, hogy ne úgy tűnjön. Halmazokkal mint absztrakt objektumokkal definiáltam. A geometriától elvonatkoztatva írtam, kivéve amikor a pontok C számosságát szemléltettem geometriailag, de még az se kéne hozzá igazából ott se, csak az érthetőség kevéért írtam.

"Nekem ezzel az a bajom, hogy diszkrét esetben egy idő után nem férnek el a párhuzamos időpontok"

Diszkrét esetben is elfér, a diszkrét nem azt jelenti hogy véges.

"pontosabban: n×n-es mátrixban*, ha a (1;1)-ből indul az idő, és az első komponens a valós részét mutatja, ami minden párhuzamos időben ugyanannyi, a második komponens pedig, hogy milyen messze vagyunk a kiindulási idő jelenétől, azaz az "eredeti" valóságtól. Az első komponenst lineárisan növelve exponenciálisan növekszik a második komponens, ami már n=3-as mátrixba nem fér bele."

Ezt a lineáris meg exponenciális, ott se tudtam értelmezni amikor korábban megmelítetted, lévén hogy azok véges esetekben használatos fogalmak.

"Most arra gondoljak, hogy van egy cetlim, amire felírok vagy egy 1-es vagy egy 0-ás karaktert, berakom egy borítékba, majd ha bedobom egy fekete lyukba, akkor két múltja lesz a cetlinek, és erre nem fogok emlékezni, vagy szuperpozícióba kerülnek az emlékeim, vagy mire kell itt gondolni? :)"

"Továbbá ez matematikailag mennyire machinálja át az időgráfunkat?"

A fekete lyuk egy kérdés, hogy ott van e információvesztés. Ha van akkor az a jelen több múltból is keletkezhet, akkor az már nem egy fa.

A dolgot tovább bonyolítja Schrödinger macskájára, illetve abból kiindulva a kismillió gondolatkísérletre.

"Kérlek, ezt vedd revízió alá a fentiek alapján."

Az állítás az volt hogy : Halmazelméletileg tekintve, ha megszámlálhatóan végtelen (alef-0) pontból áll az egész fa, akkor ebből bármely lehetséges útvonal szerint haladva (mint egy lehetséges szál) is lehet alef-0 pontból.

A sorszámok legyenek a fa diszkrét pontjai. A sorszámokhoz az alábbi leképezést rendelem : f(x) = (2*x,2*x+1). Ez az f függvény egy számpárt ad, a bal és a jobb oldali rákövetkező elemet. A sorszámokat 1-tól indítom {1, 2, 3, ...}

f(1) = (2, 3)

f(2) = (4, 5)

f(3) = (6, 7)

f(4) = (8, 9)

f(5) = (10, 11)

f(6) = (12, 13)

...

Így például egy lehetséges szál : 1->2->4->9->18->36->73->146->...

Minden szál alef-0 hosszúságú. Ha 2 szál megegyezett egy adott pontig, majd egyik balra másik jobbra megy, utána lévő pontok esetében esélye sincs soha többet sem megegyezni. Hogy ne érje szó a ház elejét, te mondtad hogy mindegyik szálnak közös kezdőpontja van, ami itt az 1.

"Az idő(fa) egy időszálja a fa egy útja a (vélt vagy valós) gyökérpontból egy (vélt vagy valós) levélig. Egy időpont a gráf egy pontja, és minden időpontból (kivéve a levelek?) elágazunk a rákövetkező kettő időpontra."

Azt beszéltük, hogy nincsennek levelek. Rákövetkező időpont sincs, hiszen azt beszéltük hogy a folytonosság érvényes.

"amiben van egy alapértelmezett részút, azaz időszál(részek), és vannak a részfának nem alapértelmezett útjai, amit párhuzamos időszálaknak nevezek."

Alapérlmezett részút = időszál(részek), nem alapértelmezett út = párhuzamos időszál, ha jól értem, lehet neked nyilvánvaló hogy mit írtál, de nekem nem világosak ezen kifejezések. Mitől alapértelmezett, mitől nem alapértelmezett? Párhuzamos, mitől párhuzamos? Nem geometriailag tekintünk rá, a párhuzamosság geometriai fogalom, te topológiát említettél múltkor, én halmazelmélethez köttöttem az egészet. Ha van egy adott pontig megegyezű 2 időszál majd kettéválnak az útjaik akkor azok meddig számítanak párhuzamosnak? Mikortól nem azok, hol a határ a párhuzamos és nem párhuzamos között? A közös pont kérdése nem lehet egyetlen feltétele, elvégre mindegyik közös pontból indul, akkor kár lenne megnevezni, ha mind párhuzamos.

"Elmehetnénk abba a filozofikus irányba is, hogy ha két ember alapértelmezett időszála különbözik, azaz külön időszálakba kerülnek, akkor azt hogyan élik meg."

Újabb kifejezés valaminek/valakinek az alapértelmezett időszála. Ezt nem tudom mi.

"> Nincs egy univerzálisan igaz most szelete a világegyetemnek, [...]

Annyira van igaz "most" szelete az időnek, mint "itt" szelete a térnek."

Newtoni fizika , de leginkább eme kettő : általános és a speciális relativitáselmélet.

Ezekre kell az alatt érteni, pontosabban hogy e három közül az áltrel a legjobb modellje a világnak amiben értettem ezt a most kérdést. Ez meg megint egy hosszas téme csak önmagában.