A fizika csupán helytelen következtetések összessége?
Köztudott, hogy a fizikában kb. hasraütésszerűen vonják le a következtetéseket a kísérletekből. Pl. a Rutherford kísérletnél néhány alfa részecske visszaverődéséről arra jutottak, hogy van egy kis térfogatú atommag. Miközben számtalan más módon is lehet magyarázni a visszapattanásokat.
Szerintem ha ezt helyre akarjuk tenni, érdemes lenne Arkhimédészig visszamenni. Azt mondja, hogy pl. a levegőbe rakott héliumra felhajtóerő hat. Úgy vezetik le a fizikusok, hogy a héliumkocka (az egyszerűség kedvéért tekintsük kockának) alsó lapjára nagyobb légnyomás hat, mint a felsőre. Azonban a fizika többi része megcáfolja ennek a gondolatmenetnek a helyességét. Ha felírjuk a hidrosztatikai nyomást az alsó lapra, akkor azt kapjuk, hogy az az alsó lap ott egyhelyben fog maradni, hisz alulról és felülről pontosan ugyanakkora erő hat rá. Ugyanez igaz a felső lapra is. És ugyanez igaz a kocka bármelyik vízszintes keresztmetszetére.
Milliónyi körülményt nem veszel figyelembe.
Az alapvetésed zagyvaság.
"Miközben számtalan más módon is lehet magyarázni a visszapattanásokat."
Akkor kérlek ossz meg még legalább három lehetséges magyarázatot, ami más megfigyelésekkel is összhangban van.
"A fizika csupán helytelen következtetések összessége?"
Nem.
A fizika -mint tudomány- nagyon sok helyes és nagyon kevés helytelen következtetés összessége. Ez utóbbiakról hamar kiderül, hogy hol tévedett a publikáló. Pl. hidegfúzió.
Az, hogy itt le tudod írni a kommentedet azt mutatja, hogy a fizika, mint tudomány, általában helyes úton jár, működik.
Ha a konkrét példáid mögött rejlő ismeretekkel szeretnél tisztába jönni, tedd fel őket külön kérdésként és majd valaki elmagyarázza, hogy hol tévedsz.
"Ha felírjuk a hidrosztatikai nyomást az alsó lapra, akkor azt kapjuk, hogy az az alsó lap ott egyhelyben fog maradni, hisz alulról és felülről pontosan ugyanakkora erő hat rá."
Ez csak akkor lenne igaz, ha egy kiterjedés nélküli héliumlapot feltételeznénk.
A héliumkocka modellben viszont a légköri nyomás csak alulról hat az alsó lapra, felülről a kocka belső nyomása hat rá. A felső lapon meg a légnyomás felülről hat, alulról szintén a héliumkocka belső nyomása.
A héliumkocka belső vízszintes keresztmetszeteire mindkét irányból a kocka belső nyomása hat.
Mivel a legalapvetőbb elemi dolgokat nem érted, nem kéne észt osztanod.
"Pl. a Rutherford kísérletnél néhány alfa részecske visszaverődéséről arra jutottak, hogy van egy kis térfogatú atommag. Miközben számtalan más módon is lehet magyarázni a visszapattanásokat"
Való igaz, lehetnek más modellek is, amik ugyanolyan jól megmagyarázzák a részecskék visszapattanását. Viszont ezek a modellek nem magyarázzák meg az atomok általános viselkedését. Vagyis bár mint kiderült, a Rutherford-modell sem tökéletes, mégis ez állt akkor a legközelebb a valósághoz.
De nem lepődöm meg az agymenéseden: pár havonta feltűnsz, megpróbálod az alapoktól kezdve megmagyarázni, hogy a fizika hazugság, aztán mikor összetalálkozol olyan válaszolókkal, akik a "felvilágosító" YouTube-videóknál többet is láttak ebből a tudományból és olyan problémákat vetnek fel, amiket középiskolai tudással is értened kellene, sértetten elvonulsz.
"A héliumkocka modellben viszont a légköri nyomás csak alulról hat az alsó lapra, felülről a kocka belső nyomása hat rá."
Mi az, hogy kocka belső nyomása?
Bármilyen gázban is vagy, egy adott pontban minden irányban ugyanakkora nyomás fog hatni. Ezt a Pascal törvny mondja ki. Vagyis teljesen értelmetlen arról beszélni, hogy a kocka alján más erő hat felfele, mint lefele.
"Mi az, hogy kocka belső nyomása?"
Látod ha ez egy kérdés, akkor nagyon nagy probléma van a toronyban.
Természetesen a héliumkockát úgy kell elképzelni, mint egy kocka alakú (merev) lufit, egy határfalakkal körbevett testet. Nem egy gáz, ami a gázban lebeg*, hanem egy héliummal töltött merev test. Annak pedig a belső nyomása teljesen független a külső nyomástól.
"ármilyen gázban is vagy, egy adott pontban minden irányban ugyanakkora nyomás fog hatni."
A gázon belül, természetesen. Viszont itt egy határfallal elválasztott testről van szó, és mint ilyen, lehet eltérő nyomás a határfal két oldalán. Ahogy egy gázpalackban vagy egy vákuumcsőben is más nyomás van, mint a külső légkörben.
*Megj. Természetesen előfordulhat olyan is, hogy a gáz a gázban lebeg, és valamiért nem keveredik el (egy ideig), ekkor a test felszíne az a határréteg, ami a gázban lebegő gázbuborék, és a körül vevő gáz között van. Ilyenkor addig amíg el nem keverednek, a gázbuborékra pontosan oylan szabályok vonatkoznak, mintha tényleg lenne köztük egy pihekönnyű fal. Azaz "héliumkocka".
"Megj. Természetesen előfordulhat olyan is, hogy a gáz a gázban lebeg, és valamiért nem keveredik el"
Örülök, hogy a hozzászólásod negyedében azért a kérdésemre is válaszolsz, és csak a másik háromnegyedében értekezel általad kitalált határfalakról.
"ekkor a test felszíne az a határréteg, ami a gázban lebegő gázbuborék, és a körül vevő gáz között van. Ilyenkor addig amíg el nem keverednek, a gázbuborékra pontosan oylan szabályok vonatkoznak, mintha tényleg lenne köztük egy pihekönnyű fal."
Merthogy? Hol mondja ki a fizika, hogy pihekönnyű (merev?) falnak feleltethető meg bármely gáznak a széle?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!