A Covid vakcina évében (2021) többen haltak meg mind a Covid (2020) évében?

“Nagyon kicsi az esélye annak, hogy állati eredetű vírusok csak úgy mutálódjanak maguktól, hogy emberre is veszélyesek legyenek.”

S mekkora az a “kicsi esély”? Na meg a valószínűségszámításodba vedd bele a majdnem 8 milliárd fős folyamatosan növekvő emberiséget s ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkenő egyéb élettereket. Plusz a mindenki mindenhova utazást meg az éghajlatváltozást stb-stb. S ne feledd ,hogy akármennyire kicsi a valószínűsége egy eseménynek ha minél tovább fennáll ez a kevéske esély annál nagyobb valószínűséggel fog bekövetkezni, lásd: dobj 6-ost egy dobókockával. Mekkora eséllyel lesz 1 dobásból 6-os? És 100 dobásból? 1000-ból?

Na mindent figyelembe véve mekkora az a bizonyos esély? Mert hogy láthatólag nem 0 (de még a 0 valószínűség sem mindig kizáró tényező).

Egyébként meg csak a magyar Wiki kb 50 zoonózisos betegséget tart számon. Van az még több is bőven.

“A legtöbb ilyen eset az elmúlt 20-30 évben volt”

Mindig is voltak ilyenek (sőt, még rosszabbak is) kb mióta léteznek kórokozók. Nincs új a nap alatt.

Fun fact: az emberi genom mindig is tele volt mindenféle vírusokból származó részekkel (ha már felhozod a géneket/ génmanipulálást…)

"A régi járványok bakteriálisak voltak. Manapság játszi könnyedséggel hárítanánk"

Nem olyan biztos, egyre több az un. szuperbaktérium, amelyekkel meg kell izzadnia a modern orvostudománynak is, lévén az antibiotikumok nem hatnak rájuk, vagy egyéb, régóta használatos terápiák.

35.

A félig kezelt betegségekből, hogy minden szarra bevettek pár tablettát, de nem végezték el rendesen a kúrát, így a baktériumok csak legyengültek, majd életre kapva már a gyógyszerek kevésbé hatnak rájuk.

Kórházakban is hallottam, hogy léteznek szuperbacik, erről nem sokat tudok, csak olvastam valamit róluk.

"És ezek a szuperbaktériumok szerinted hol jönnek létre?"

A fertőzöttekben, mégis hol máshol?

"Igaz volt a feketehimlő, spanyolnátha de az elmúlt 1000 év fő járványai bakteriális eredetűek voltak."

Ehhez képest a történelmünk valaha volt legnagyobb járványait szinte mind vírus okozta. Pestis, spanyolnátha, SARS, MERS, himlők, stb.

[tegnap 18:46], [tegnap 18:51]: Ezek a szuperbaktériumok valójában antibiotikum-rezisztens baktériumok, de nem egészen arról van szó, hogy minden antibiotikumnak ellenállnának. Inkább az van, hogy ha egy kórház éveken át ugyanazt a kevésféle antibiotikumot használja, akkor egy idő után olyan baktériumaik lesznek, amik ezeknek ellenállnak. Más antibiotikumok ugyanúgy működnek ezek ellen is.

[tegnap 19:01]: Én úgy tudom, nem a félig kezelt betegségek és a befejezetlen kúrák okozzák az antibiotikum-rezisztencia kialakulását. Nem arról van szó, hogy a befejezetlen kúra nem megöli, hanem csak legyengíti a baktériumot, aztán az új erőre kap, és akkor már nem fog neki ártani az antibiotikum. Hanem arról van szó, hogy beadod az antibiotikumot, megölsz vele egy csomó kórokozót, beteg ember meggyógyul, pipa. Legalábbis a konkrét betegnek, őt már nem fogja az újra erőre kapó baktérium ledönteni. Viszont a baktériumok is mutálódnak (minden mutálódik, aminek örökítőanyaga van, egyik evolúciós alapvetés), és véletlenül létrejön egy mutáció, amire az adott antibiotikum kevésbé hatásos. És ugye a szervezet (az antibiotikummal karöltve) nem öl meg minden baktériumot odabenn, néhány bizony kijut (széklettel, vizelettel, nyállal, takonnyal, baktériumfajta válogatja, melyik hogyan). És ezekben a kijutó részekben nagyobb arányban lesznek azok, akikre az antibiotikum kevésbé hatott, mert ezekből arányaiban kevesebbet ölt meg az antibiotikum (másik evolúciós alapvetés: a különböző tulajdonságú egyedek túlélési és továbbszaporodási képessége eltér). És így az adott baktériumfajta evolvál abba az irányba, hogy az adott antibiotikum kevésbé hat rá. Ezen jelenség ellen semmit nem lehet tenni, az antibiotikum használatával törvényszerű (és valamilyen antibiotikumot muszáj használni, sok betegség ellen nincs jobb fegyverünk). A gond az antibiotikumok sokszor felesleges használata, mert így ez az evolúciós jelenség gyorsabban történik, mint amennyire muszáj lenne. Az USA-ban erre már vannak protokollok ("antimicrobial stewardship"), kifejezetten azzal a céllal, hogy optimalizálják az antibiotikumok felhasználását, és lassítsák a baktériumok evolúcióját. Közben ugye lehet új antibiotikumokat fejleszteni, de nem kell olyan őrült ütemben, ha a baktérium evolúciója is lassabban zajlik.

[tegnap 20:31]: A pestis bakteriális. A listádon nem szerepel, de a kolera és a tífusz is bakteriális. Valójában az emberiség történelme folyamán bakteriális és vírusos járványok egyaránt előfordultak, sőt, olyan is van, amiről most sem egyértelmű, hogy mi okozta.

A XX. században a világ fejlett részén valóban megjelent egy eltolódás a vírusok irányába (legalábbis ami a nagy, látványos járványokat illeti, a kórházban elkapható fertőzések esetében a baktériumok nagyon is nyomulnak), de ennek szerintem egy nagyon egyszerű oka van: a fejlett világ higiéniás szokásai mellett a baktériumok általában sokkal nehezebben tudnak terjedni. Az olyan dolgokhoz, mint a pestis, a kolera vagy a tífusz valamennyire tényleg koszban kell élni.

[ma 08:45]: "1900-at megelőzően csak a himlők voltak vírusos eredetű járványok."

- Ez nagyon nem igaz. Az influenzának és a kanyarónak évezredes múltja van, a járványos gyermekbénulást már az ókorban is ismerték. Az egy más kérdés, hogy a kórokozót nem tudták izolálni, vedd figyelembe, hogy egy vírus sokkal kisebb egy baktériumnál (és a baktériumok felfedezése is XIX. század). Mint írtam [ma 07:43]-ban, a bakteriális és vírusos járványok egyaránt előfordultak az emberiség történelme folyamán.

"HIV, H1N1, Sars, Mers, Ebola, Zika, Nipah, Marburg, Sars-Cov-2 (Alfa, Delta, Omikron stb)"

- Ilyenek mindig is előfordultak, csak amíg nem voltak hozzá elég jó eszközök (például mikroszkópok), ezeket elkülöníteni se tudták. Többről hallunk, mert fejlettebb a technika, de ez nem azt jelenti, hogy több is van.

"A vírusos eredetű járványok látványosan megszaporodtak az elmúlt évtizedekben ami egyértelműen arra utalhat, hogy fehér köpenyes “barátaink” segítik ügyeiket."

- Nem érdemes összeesküvés-elméleteket gyártani. A fehér köpenyes barátaink (idézőjel nélkül) több évtizednyi megfeszített munkája tüntette el a fekete himlőt a Földről, tette a világ jelentős részén marginálissá a fent említett gyermekbénulást (és talán az is eltűnik néhány évtizeden belül). Ahol elérhető az oltás (és nincs túl sok oltásellenes holdkóros), megszűntek a kanyarójárványok. Hosszan lehetne még sorolni az orvostudomány sikereit, 1900-ban a születéskor várható élettartam átlagosan a világban 31-32 év volt, ma 72-73. A fehér köpenyes barátaink ma több betegséget, több kórokozót ismernek, de ez a 120 év alatti bő duplázódás az élethosszban magáért beszél. Nem tudom, hogy a fehér köpenyes barátaink alatt kit értesz, laboratóriumokban gondolkodó, kísérletező, számolgató tudósokat, vagy a betegágy mellett tevékenykedő orvosokat, de mindegy is. A hatékonyságuk annyira ordít, hogy ép ésszel nem lehet kétségbe vonni.