A tükör miért vertikálisan, miért nem horizontálisan tükröz?

#30 nem tudom, hogy most velünk vitatkozol, vagy magaddal, mert nem tudom eldönteni, mit gondolsz.

De megpróbálom harmadszorra kifejteni az álláspontom, hogy elmond, egyetértesz, vagy nem?

A tükröt egy velünk szembe forduló emberhez hasonlítjuk. De mivel egy velünk szembeforduló ember alatt egy függőleges tengely körül forduló embert értünk, ezért ahhoz képest a tükör a jobb és bal oldalt cseréli fel. Ha a velünk szembeforduló ember a vízszintes tengely körül fodulna, akkor a fent és a lent cserélődne meg.

Capisce?

#2

"Capisce?"

Felesleges ez a nagyképűsködés.

Egyrészt, már a 3-as hozzászólásban leírtam,hogy a függőleges tengely körüli megfordulás a kulcs. Ha úgy gondolod, hogy erről Neked kell engem meggyőzni, akkor nagy késésben vagy.

Másrészt, a 30-as hozzászólásom a Te 29-esedre kérdezi, hogy milyen jelentősége van annak, hogy "Ha központosan leképzed magad mondjuk a szemközti falra, akkor olyan lenne, mintha ott teljesen oldalhelyesen, de fejjel lefelé állnál."

Mennyiben járul ez a középpontos tükrözés a tükör látszólagos szimmetriasértésének a feloldásához? Ez volt a kérdésem.

Javítanám a 32-est.

Nem #2, hanem #31

És bocs Gofrisütő. A 29-es nem a Tied volt.

De mivel 30-asra hivatkozva írtad, hogy "nem tudom, hogy most velünk vitatkozol, vagy magaddal, mert nem tudom eldönteni, mit gondolsz", akkor talán Te is megtudod válaszolni, hogy a szemközti falra középpontos tükrözésnek mi köze van a tükör látszólagos szimmetriasértésének a problémájához.

Mert szerintem semmi.

"A tükröt egy velünk szembe forduló emberhez hasonlítjuk. De mivel egy velünk szembeforduló ember alatt egy függőleges tengely körül forduló embert értünk, ezért ahhoz képest a tükör a jobb és bal oldalt cseréli fel."

Itt azt kell kiemelni, hogy ez szubjektív értelmezési mód, semmi más. Az idézet utolsó része viszont így megint csak megtévesztő, ezért helytelen:

"ezért ahhoz képest a tükör a jobb és bal oldalt cseréli fel." Nem. :) Hanem vízszintes felcserélésnek értelmezzük, de nem cseréli fel vízszintesen a képet, mert nem lencse. Pár kép lencse és tükör:

[link]

[link]

[link]

[link]

Szerintem csak elbeszéltek egymás mellett. :)

Ez javítanám:

"De mivel egy velünk szembeforduló ember alatt egy függőleges tengely körül forduló embert értünk, ezért ahhoz képest a tükör a jobb és bal oldalt cseréli fel."

erre:

De mivel egy velünk szembeforduló ember alatt egy függőleges tengely körül forduló embert értünk általában, ezért ezt értelmezzük rá a tükörképre a jobb és bal oldal látszólagos felcseréléseként. Mert ugye nincs olyan, hogy pont ahogy állítjuk a tükröt, az a jobb és balt cserélni, a függőlegest figyelmen kívül hagyva. Semmit se cserél meg, mert nem lencse. Balt balnál türközi vissza, jobbot ajobb oldalon, lenit meg lent, fejet fejnél.

Az jó a dologra, hogy egy velünk szemben álló emberhez viszonyítjuk a megszokás miatt, ezért a bal jobb felcseréltjeként értelmezzük, miközben nem cseréli fel. Ja és tényleg nem középpontosan tükröz, mert nem lencse.

"Mennyiben járul ez a középpontos tükrözés a tükör látszólagos szimmetriasértésének a feloldásához?"

A középpontos leképzés ("tükrözés") csak azért kellett példának, hogy érezzük, milyenek lennénk magunkkal szemben valódi tükrözés nélkül. És nem egy másik emberre kell gondolni, mert az rögtön szembefordul velünk, tehát oldalak felcsérődnek.

Az ember függőleges tengely mentén valamennyire (szubjektíve) szimmetrikus. Amikor a központosan leképzett kép vízszintes tengely mentén tükröződik, akkor a talpára áll, vagyis azt természetesnek vesszük. A függőleges tengely mentén való tükrözésen már inkább elgondolkodunk, de az nem annyira merül fel, hogy miért a fejünk van felül.