Ha tükörrel bevonnánk a Hold felénk néző felét, akkor teliholdas éjszakákon lenne nappali világosság?

Ha megfelelő szögbe fordítható tükrökkel lenne a fény homogén módon elosztva az egész, holdról látható csaknem félgömbre elosztva, akkor elérhető lenne egy olyan borús őszi délutános fényerő.

Ha mondjuk kisebb területre lenne fókuszálva, akkor elérhető lenne a nappali verőfényes fényerő, valószínűleg annál több is, ha elég kicsit a terület.

A tükörgömb megoldás viszont szerintem kevesebb fényt adna ide a Földre, mint a mostani, hiszen a szórt fény, ami most kapunk, nem létezne, csak az irányba tükrözött.

Kérdező a Hold gömb és így a felénk néző oldala egy félgömb.

Ha egy félgömböt tükörrel vonsz be az egy domború tükröt eredményez ami szórja a fényt!

Mármint úgy értem (és ahogy #2 is céloz rá) jobban szórja szét a fényt mint a mostani felület! Azaz tükörrel bevonva még lehet hogy kevesebb jutna ide.

Ha ezeknek a tükröknek a hold felületéhez képesti szögét lehetne állítani akkor lehetséges jobb eredményt elérni vele. A domború tükör mivolta így sem szűnne meg!

De mondjuk egy területre lehetne koncentrálni a széleiről visszavert fényt.

Továbbá felhívnám a figyelmet arra hogy a Hold felénk néző felét sem mindig süti a nap. A holdunk minden pontját 2 hétig süti két hétig nem süti (kivéve a sarkokat). Tehát pl újhold környékén a tükrök nagy része egyszerűen sötétségben lenne vagyis csak azt vernék vissza amit a föld már visszavert (emiatt látszik halványan a sötét oldala is).

Ami elég kevés.

Még egy teliholdas éjszakára sem lenne elegendő.

Viszont a felvetés érdekes mert érdekes látvány lenne a föld (domború tükörrel) torzított kékes néhol zöldes tükörképét látni ott a Hold helyén. XD

Leszögezném, a holdat azért látjuk, mert a nap ráeső fényét visszaveri (felénk). Tehát a hold jelenleg is egy tükör. Csak nagyon rossz hatásfokú tükör. Teleholdkor a hold teljes felénk eső felületéről a földre érkeznek a napsugarak, ezért látjuk kereknek. A hold további fázisai azt jelentik, hogy a felénk eső holdterület egy részére nem süt a nap (mert ahová süt, nem felénk esik), újholdkor praktikusan semennyi felénk eső felületet nem süt.

A holdfelület teleholdkor (szemünk számára) egyenletesen fényes, tehát mint tükör, a széleiről is ugyanannyit ver ide, mint a közepéről. Annyit érdemes megjegyezni még, hogy külön el kellene gondolkodni a bevonandó tükör minőségéből adódó fényességeltérésről, valamint arról, hogy a mi levegőnk szórja a fényt, hiszen újholdkor is (és minden más fázisában), bár rendkívül haloványan, de látszik a teljes hold. Azaz van másodlagos visszaverődés, ami feltehetően egy kiváló minőségű tükör esetén elég jelentős. Vagyis újholdkor is egy meglehetősen fényes holdat láthatnánk. Hogy mennyire,az feltehetően kicsit bonyolultabban megbecsülhető.