Az idő visszafelé jár, ha meghaladjuk a fénysebességet? Ez csak játék a képletekkel vagy valóságos is?

"Erre írtam hogy ez a megfigyelés, tapasztalat, de azt is említettem, hogy ez csak egy esetlegesség."

Tapasztalatunk szerint az űr tele van közel fénysebességgel száguldozó dolgokkal, amikre gondolatban bármikor felülhetsz, és amikhez viszonyítva mi száguldozunk közel fénysebességgel. Nem is értem, ezt miért hoztad fel egyáltalán.

"Tapasztalatunk szerint az űr tele van közel fénysebességgel száguldozó dolgokkal, "

Például a mi naprendszerünkben ember, ház, hegység, bolygó mérető ilyen méretű megfigyelt objektum például? Vagy teáscsésze, íróasztal, amiről beszéltem. Kérek rá példákat!

Még mielőtt (jobban) kiforgatnád a szavaimat, külön megemlítem, hogy nem állítottam olyat hogy soha semmilyen objektumot nem figyeltünk meg ami a Földhöz képest ~c sebességgel halad.

Az is egy esetlegesség hogy létezik olyan anyagfajta pl a fény amely képes a c sebességet megvalósítani, az ált.rel.-be a lehetőséget magában foglalja hogy lehessen, de nem következik belőle hogy mindenképpen létezik. Azaz alapvetőbb az ált.rel-ből hogy a gravitációs hullámok c sebességgel terjednek, ezért lehetne gravitációs hullám terjedési sebességnek hívni.

"amikre gondolatban bármikor felülhetsz"

Az hogy gondolatba mit csinálhatok az nem mérvadó, gondolatba a klasszikus fizika szerint is lehet, ahol nincs idődilatáció stb. vagy ettől teljesen más fiktív valóságot is elképzelhetek.

"és amikhez viszonyítva mi száguldozunk közel fénysebességgel."

Értsd már meg hogy nem arról beszéltem, hanem hogy mihez képesti ~c-re való gyorsítás, amiről beszéltem !

"Például a mi naprendszerünkben ember, ház, hegység, bolygó mérető ilyen méretű megfigyelt objektum például? Vagy teáscsésze, íróasztal, amiről beszéltem. Kérek rá példákat!"

A mi Naprendszerünkben nincs ilyen. De egy szupernóva közelében akár lehetne is. De miért is fontos ez? A részecskegyorsítókban naponta százezrével mennek végbe olyan folyamatok, amelyekben nyugalmi tömeggel rendelkező részecskéket gyorsítunk fel fénysebesség közelébe. Ezt le kell tudnunk írni matematikailag. Azt pedig relativitáselméletnek hívják.

"Az is egy esetlegesség hogy létezik olyan anyagfajta pl a fény amely képes a c sebességet megvalósítani, az ált.rel.-be a lehetőséget magában foglalja hogy lehessen, de nem következik belőle hogy mindenképpen létezik. Azaz alapvetőbb az ált.rel-ből hogy a gravitációs hullámok c sebességgel terjednek, ezért lehetne gravitációs hullám terjedési sebességnek hívni."

A relativitáselmélet sarkalatos pontja, hogy a fény, mint elektromágneses hullám a vákuumban véges és adott sebességgel képes terjedni, és ezt a terjedési sebességet a téridő szerkezete határozza meg. És mivel minden inerciarendszerben egyforma a térdiő szerkezete, ezért ezekben a fényterjedés is egyforma. Tömeggel rendelkező test ezt a sebességet nem tudja elérni, csak időszerű világvonalon mozoghat. fénysebességet csak fényszerű világvonalon mozgó "valami" tud elérni. Ilyen valami a foton is. A fotonok létezése nem a relatvitáselmélet következménye, sokkal inkább a kvantummechanikáé.

"Az hogy gondolatba mit csinálhatok az nem mérvadó, gondolatba a klasszikus fizika szerint is lehet, ahol nincs idődilatáció stb. vagy ettől teljesen más fiktív valóságot is elképzelhetek."

Hát ha mesét akarsz írni, akkor igen. De ha a valóságot akarod konzisztens módon leírni, akkor kurv.ára nem mindegy, hogy mit mond az elméleted gyakorlatban még nem létező, de elviekben megvalósítható helyzetekre. Ha ezt nem érted, akkor nem érted a fizkát, mint tudományt sem.