Honnan tudjuk, hogy a távoli kettőscsillagok gravitációsan mozognak egymás körül, nem pedig elektrosztatikusan?
"És akkor még nem beszéltünk arról, hogy milyen modell írná le az ilyen elektromosan erősen töltött csillagok és kettőscsillagok keletkezését…"
Úgy jönnek létre, hogy a csillag születése előtti akkréciós korong két része között potenciálkülönbség lép fel valaminek a hatására és ezért a keletkezett kettőscsillagok töltöttek lesznek. Egyescsillagoknál ez ugye nem tud megvalósulni.
A potenciálkülönbség oka számtalan lehet. Például egy közelben elhaladó töltött csillag is okozhatja. Vagy az Univerzumban természetszerűen létezik potenciálkülönbség. Ez az Univerzum tágulását is megmagyarázná. Ha potenciálkülönbség van az Univerzum közepe és széle között, illetve feltételezzük, hogy egy kicsit több elektron van az Univerzumban, mint proton, akkor az tágulni fog.
válasza: válasza:> a csillag születése előtti akkréciós korong két része között potenciálkülönbség lép fel valaminek a hatására
A valaminek a hatására?
És most már szívesen látnék valami számítást. Mert a mese jó, de ha nem jön ki a matek, akkor tényleg csak meséről van szó. Ha a kettőscsillagoknál a gravitációs vonzással akár csak összeegyeztethető elektromos vonzással is kellene számolnunk – mondjuk a gravitációs erő tizede elég lesz –, akkor a csillagon belül ezt a töltés mekkora gravitációs erőnek kell kompenzálnia, hogy a csillag ne szóródjon szerteszét a saját azonos töltésű részecskéi miatt. Mondjuk a számolás alapja legyen a Spica: a két csillag tömege 11,43±1,15 naptömeg, illetve 7,21±0,75 naptömeg, a távolságuk átlagosan 0,12 CsE, a keringési periódusuk 4,0145 nap.
(„Mellesleg” a hármascsillagokra, csillagrendszerekre és hasonlókra, illetve az elektromos sugárzás miatti sebességcsökkenésre is kellene valami koncepció.)
válasza:"Úgy jönnek létre, hogy a csillag születése előtti akkréciós korong két része között potenciálkülönbség lép fel valaminek a hatására"
Valaminek.
Aha.
Kicsit kidolgozottabb teóriák kellenének. Az a valami, aminek a hatására.
És amúgy minek is kéne elektromos vonzás a két csillag közt, ha a gravitáció már ott van? Mert ott van, ha van tömeg.
Vagy most tagadni akarod a tömegvonzást?
Vagy azt, hogy a csillagoknak tömege van? Illetve persze, a magányos csillagoknak van tömege, de az ikercsillagoknak nincs...
Szóval mi a szent szart is akarsz ebből kihozni?
Amúgy ha már 2*Sü megemlítette a hármascsillagokat is, már előre félek, hogy még feltalálod a harmadik fajta elektromos töltést is, hogy működjön...
válasza:"még feltalálod a harmadik fajta elektromos töltést is, hogy működjön..."
Nem lennék meglepve, ha egy ezzel kapcsolatos kérdés jelenne meg.
Érdekes, hogy a kérdezőt foglalkoztatja a tudomány, de szelektíven.
Csak a saját "tudománya", ami meg nem egyezik vele, azt ignorálja.
"Vagy most tagadni akarod a tömegvonzást?"
Nem tagadni akarom, csupán nem látom bizonyítottnak, hogy a földi mechanika és az égi mechanika ugyanabból fakadna. Newton nem nagyon ismerte még a elektromosságot, ebből kifolyólag nem is kérdés, hogy miért a tömegvonzásba akarta belemagyarázni a bolygómozgást.
"És amúgy minek is kéne elektromos vonzás a két csillag közt, ha a gravitáció már ott van? Mert ott van, ha van tömeg."
És honnan tudjuk, hogy a csillagoknak van tömegük?
"Ha a kettőscsillagoknál a gravitációs vonzással akár csak összeegyeztethető elektromos vonzással is kellene számolnunk – mondjuk a gravitációs erő tizede elég lesz –, akkor a csillagon belül ezt a töltés mekkora gravitációs erőnek kell kompenzálnia, hogy a csillag ne szóródjon szerteszét a saját azonos töltésű részecskéi miatt."
Nem kell kb. semekkora ellenerő. Egy töltött fémgömb se repül szét a töltések miatt. Egy csillagban még jóval kisebb töltéssűrűség is elég, mint pl. egy Van de Graaff-generátorban.
válasza:"honnan tudjuk, hogy a csillagoknak van tömegük?"
Megfigyelésekből, amiket az elméleti modellek alapján végzett számítások is alátámasztanak. Ezen kívül (pl. a színképükből) tudjuk, milyen anyagok alkotják, és nagyrészt azt is, hogy miért ilyen anyagok.
Felmerül bennem a kérdés, hogy mi a célod egy ilyen kérdéssel. Értem, hogy keresed a bizonyítékot, de ha semmi nem biztos (értsd: "nem hiszem, mert nem értek a fizikához"), akkor hogyan fejlődjön a tudomány?
válasza:"Newton nem nagyon ismerte még a elektromosságot, ebből kifolyólag nem is kérdés, hogy miért a tömegvonzásba akarta belemagyarázni a bolygómozgást."
Ez könnyedén kiderül, ha utánaszámolsz. Lehet itt napestig handabandázni emberi nyelven, az mind lényegtelen, a lényeg úgyis az, hogy a matek nyelvén mi jön ki. Számolj utána, és kiderül, hogy tévedett-e Newton. A szükséges adatokat megtalálod a #14 válaszban, ha netán véletlenül átsiklottál volna felette.
"Megfigyelésekből, amiket az elméleti modellek alapján végzett számítások is alátámasztanak."
Milyen megfigyelésről beszélsz? Én egy megfigyelést se ismerek, ami bizonyítaná, hogy a csillagnak van tömege. Annál több olyat ismerek, ahol hasraütésszerűen feltételezték, hogy egy csillag imbolygását egy másik csillag tömege okozza.
"Ezen kívül (pl. a színképükből) tudjuk, milyen anyagok alkotják, és nagyrészt azt is, hogy miért ilyen anyagok."
Attól, hogy valamilyen anyagból állnak, még nem feltétlenül van tömegük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!