A nagyobb/kisebb termetű, egymástól nem túl távoli rokon fajú állatok sejtjei is arányosan nagyobbak/kisebbek?
Pl. emlősfajok (pl. egy mezeicickány/házimacska/háziló/kékbálna), vagy madárfajok (pl. egy kékcinke/örvösgalamb/szirtisas) vonatkozásában.
Vagy akár az egymáshoz nagyon közeli rokon törpeegér/vándorpatkány.
válasza: válasza:Köszönettel válaszaitokért, tehát kijelenthetjük, hogy azonos szöveti sejttípusaik kb. egyforma nagyok, és a számuk változik?
Érdekes következménye ennek, hogy ahol pl. az embernek csak egy sejtrétege van (pl. hörgőcskék, léghólyagocskák, hajszálerek hámjai), ott pl. a törpeegérnek is egy van, és ha az hasonlóan vastag, akkor neki jóval kevesebbfelé ágaznak a légútjai/véredényrendszere, mert a falvastagságok ugyanazok?
válasza:Kábé stimmel.
Sejtem, hogy arra akarsz kilyukadni, hogy akkor mondjuk az egér miért nem fullad meg?
Bejön itt még egy tényező.
Tegyük fel, hogy az egér tüdőfelépítése az emberével egyező, csak arányosan kisebb.
Tegyük fel, hogy, ahogy írod, légút- és véredény-rendszer a kisebb méret miatt egyszerűbb.
Elvileg kevesebb, rosszabb hatásfokú oxigén-ellátással rendelkezik, mint mi.
Vegyünk egy 2 méteres embert meg egy 4 centis egeret.
Testméret 50-szeresen tér el.
Tüdőfelülete az egérnek 2500-szor kisebb.
Viszont az ellátandó testtérfogata, sejtjei 125.000-szer kisebb térfogatot képviselnek, ergo 125 ezerszer kevesebb oxigén kell.
Egyenes, négyzetes és köbös arány.
válasza:"Illetve a gyűrűsférgek a külső testfelületükön kívül semmi mással nem lélegeznek, mégis elég ez nekik, mert csak egészen lassan mozognak, és oxigénfaló központi idegrendszerük sincs."
Ezért is, meg azért is, mert elég nagy a fajlagos felületünk (testfelület/testtérfogat arnyuk.) (Amúgy központi idegrendszerük van, igaz, értelemszerűen jóval kevésbé fejlett, mint például a gerinceseké.)
Például a csigák sem szoktak többet rohangálni a gilisztáknál, mégis szükségük van külön légzőszervre, hiszen egyrészt általában jóval zömökebbek, másrészt a testfelületük jelentős részét meszes héj borítja, ami megakadályozza a gázcserét.
#7, természetesen erre alapoztam, miért nem kell a kültakarón kívül más légzőszerv a gelesztának, csak nem írtam még egyszer le. :)
Egyébként nem is sokkalta rosszabb a testfelszín/térfogat-aránya, mint az ember test+tüdőfelszín/térf-aránya.
Amúgy az ember, amikor izmaival csúcsteljesítményeket fejt ki, nem külső/belső légzésére hagyatkozik, hanem egyéb belső tartalékaira, persze ez nem is működőképes dolog tartósan. A giliszta faja viszont nem menekülési/támadási stratégiával maradt fenn, hanem pl. szaporasággal, akár még ásó általi osztódással is. ;)))
válasza:"Egyébként nem is sokkalta rosszabb a testfelszín/térfogat-aránya, mint az ember test+tüdőfelszín/térf-aránya."
Most már érdekelni kezdett, és utánaszámoltam. :)
Egy ember átlagosan kb. 70 kg. (Nőknél valamivel kisebb a tömeg.) A tüdő légzőfelszíne kb. 70-145 m^2 körül lehet. (A bőrön keresztül elhanyagolható mértékben történik gázcsere, egyébként is ehhez képest elenyésző a felülete.)
Tehát az ember fajlagos (testtömeg egységre jutó) légzőfelülete kb. 1-2 m^2/kg, aza 1000-2000 cm^2/g.
A gilisztákra nehezebb pontos adatokat találni. Mindenesetre a közönséges földigilisztára talán jó becslés, hogy kb. 20 cm hosszú, és átlagosan 8 mm ámérőjű. A testfelülete ez alapján (egyszer hengerpalást felületet kiszámolva) kb. 50 cm^2. A giliszta tömege (1 g/cm^3 átlagos sűrűséggel számolva) kb. 10 g. Ez egy kicsit nagyobb, mint amit találtam (felnőttkori tömeg kb. 8,9 g), de nem nagyságrendi eltérés.
Szóval a gilisztáknál durván 5 cm^2/g lehet a fajlagos felület, talán valamivel nagyobb, de nagyságrendileg nem hiszem. Így az embernél azért bő tízszer nagyobb a fajlagos légzőfelület nagysága a glilisztához képest.
#9, hát igen, ezt nagyon félreszámoltam, egy ezres lemaradt nálam (de Nálad is egy 0-s az embernél).
Szép is lenne egy hoszzútávfutó módjára rohangászó giliszta:DDD
Az embernél számolni kell még az agy nagy (és mindenkor prioritást élvező) oxigénigényével, vagy azzal, hogy melegvérűek vagyunk.
Viszont az is igaz, hogy a tüdő levegőoldalról nem egy átáramlott szerv (ellentétben a madarakkal), így valamivel elhasználtabb levegővel érintkezhet csak a légzőfelület.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!