A nagyobb/kisebb termetű, egymástól nem túl távoli rokon fajú állatok sejtjei is arányosan nagyobbak/kisebbek?

"(de Nálad is egy 0-s az embernél)."

Könnyen lehet, de megmutatnád, hol, mert én nem találom.

"Viszont az is igaz, hogy a tüdő levegőoldalról nem egy átáramlott szerv (ellentétben a madarakkal), így valamivel elhasználtabb levegővel érintkezhet csak a légzőfelület."

Ez igaz, de például a talajban is alacsonyabb az oxigénszint a felszínínél (hogy a gilisztánál maradjunk). Illetve a vér szaturációja közel 100% így is, amikor kilép a tüdőből, így jelentős többletet az sem okozna, ha magasabb lenne ott az O2 koncentráció (legalábbis nyugalmi helyzetben).

"a gilisztáknál durván 5 cm^2/g lehet a fajlagos felület, talán valamivel nagyobb, de nagyságrendileg nem hiszem. Így az embernél azért bő tízszer nagyobb a fajlagos légzőfelület nagysága a gilisztához képest."

Valószínűleg helyes a számítás, nem ellenőriztem.

Ne feledjük el, hogy a giliszta nem melegvérű emlős. A fajlagos energia- és oxigénfelhasználása emiatt sokkal kisebb.

Meg persze bejön az egyszerűbb szervi felépítés, idegrendszer stb.

Szóval nem biztos, hogy érdemes ennyire eltérő élőlényeket is összevetni, illetve akkor sokkal több szempontot kell figyelembe venni.

#13

Húbakker, tényleg! :)

Ráadásul nem is egy, hanem két nagyságrenddel! (Átszámoltam közbe grammra, persze kár volt elhanyagolni a köztes lépéseket...) Valamiért harmadik hatvánnyal számoltam. :(

Akkor viszont tényleg nem jön ki olyan nagy különbség.

1-2 m^2/kg = 10 000 - 20 000 cm^2/kg = 10 - 20 cm^2/g

Akkor viszont úgytűnik, mégis neked volt igazad, nincs nagyságrendi eltérés. Bocs a félrevezetésért!

#14

"Ne feledjük el, hogy a giliszta nem melegvérű emlős. A fajlagos energia- és oxigénfelhasználása emiatt sokkal kisebb."

Nyilván nem. De ezeket már a kérdező írta is korábban (5. és 8. válaszában). Plusz úgylátszik, sikerült elcsesznem a számolást. :'(

"Szóval nem biztos, hogy érdemes ennyire eltérő élőlényeket is összevetni, illetve akkor sokkal több szempontot kell figyelembe venni."

Miért ne lenne érdemes? Nyilván sok mindenben eltérnek, de attól még jó kérdés, milyen viszonyban van a fajlagos légzőfelület nagysága a különböző fajokban. Például (ha most sikerült helyesen kiszámolnom) mégis az jön ki, hogy nincs nagyságrendi eltérés a két faj között, ami a fentiek fényében kicsit meglepő. (De például lehet rá az a magyarázat, hogy míg az embernél a légzőfelszín kifejezetten a gázcserére van optimalizálva (a léghólyagokat egyrétegű laphám béleli), a gilisztánál nyilván kültakaróként is funkcionál, így vastagabb (egyrétegű hengerhám + kutikula), és valószínűleg kevésbé hatékonyan megy rajta végbe a diffúzió.

"valószínűleg kevésbé hatékonyan megy rajta végbe a diffúzió."

Főleg, hogy a bőrfelületének nedvességtartalma elég széles határok közt változik, a diffúziót meg az erősen befolyásolja.

Egy emlős tüdejében ilyen differenciák nincsenek, gyakorlatilag mindig azonos, közel ideális paraméterek közt működik.

"nem hiszem, hogy a természetes élőhelyén olyan jelentősen változna"

Fene tudja, egy emlős hörgőinek felületéhez képest csak többet. Pára és hőmérséklet szempontjából is.

#18

Ez valóban elképzelhető.