A Focault inga nem bizonyítja a Föld gömb alakját?
Azt hiszem azzal mindenki tisztában van, hogy a fizika tankönyvek szerint a Focault inga bizonyítaná a Föld gömb alakját. Persze a fizika laborban már ezt nem tudja egyetlen kísérleti fizikus sem kimérni. Emlékszem én is 6,58-at kaptam a g-re (9.81 helyett)a fizika laborban. Akkor hogyan lehetne ilyet egy ilyen érzékeny ingával kimérni.
prof.Székyel Sándor feltaláló értekezett a Focault inga és a Föld gömbölyűségének kapcsolatáról, hogy valójában nincs összefüggés köztük. Az ingával nem lehet kimutatni a Földünk alakját. Idemásolom amit írt. Kíváncsi vagyok ti mit gondoltok erről?
Focault inga: "1. Az inga lengési iránya és szögsebessége több tényezőtől függ, pl hogy indítod el, milyen egyéb hatások érik.
2. Az inga magától nem tud órákon át lengeni, meghajtás kell neki - vagy újraindítás - ezért nem hiteles mérés az elfordulása sem.
3. Valamint csak egy lehetőséget igazolna, de nem bizonyíték a Föld forgására, mivel más is okozhatja az elfordulást.
Második tételem:
A jelenség nem definiálja a kiváltó okot.
(Jelenség az inga elfordulása, kiváltó ok a Föld forgása, vagy más!)
Nézzük a déli 'sark' közelében felállított Foucault inga kísérlet leírását:
"Mivel az inga periódusa független a bob súlyától, ezt a kísérletet különféle súlyokkal végeztük el, amíg nem találtunk egyet, amely következetes eredményeket adott."
Az inga periódusa független a bob súlyától, vajon miért kellett válogatni a súlyok közül, hogy valamelyik 'következetes eredményt' adjon? 🤔
"A világ fenekén állva a Föld az északi féltekéhez képest hátrafelé forog.
Első kísérletünkben az inga fordítva forgott, mint ahogy vártuk. Ezt először nem vettük észre, mert mindannyian az északi féltekéről származunk, és megszoktuk, hogy a Föld az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ezután rájöttünk, hogy a viszonyítási keretünkből adódóan a Földnek az óramutató járásával megegyező irányban kell forognia, ezért módosítanunk kellett az ingát.
11 000+ láb magasságban kicsit lassabban gondolkodunk."
Tehát az első próbálkozásnál fordított irányba fordult az inga, mint kellett volna!
'Módosítani' kellett az ingát 😂
"Második kísérletünkben a Föld a megfelelő irányban forgott, de a szögsebessége kétszer akkora volt, mint amire számítottunk (vagyis 12 óra a 24 helyett). Valami kormányzati összeesküvésre gyanakodtunk, de úgy döntöttünk, hogy további módosítást hajtunk végre az ingán, és megpróbáljuk újra."
Tehát a második próbálkozásnál már 'a jó irányba', de kétszeres szögsebességgel forgott!
Mégis mitől? 🤔
'További módosítás' az ingán... bármit jelentsen is az.
Harmadszorra sikerült 'beállítani', hogy a számításoknak megfelelő irányba és szögsebességgel forduljon.
Tehát beállítás kérdése, így nem objektív mérés eredménye! Ezt jól jegyezzétek meg. ☝️
Ezen az ingán nincs meghajtás, így pár óránként újra kell indítani: nincs 24 órás mérés!
Azok az ingák, amiket bemutatnak jellemzően motoros meghajtásúak, ami értelemszerűen nem bizonyíték.
Az inga elengedése is számít, hogy sikerül-e síkban, vagy ellipsziseket ír le, ami viszont módosítja a szögelfordulás eredményét.
Bónusz:
"A lefolyóban a víz véletlenszerű irányba pörög"
😉
válasza:"A Rutherford kísérletnek EGYETLEN olyan eredménye volt, ami mind azzal, mind a többi bizonyított fizikai ismeretünkkel megegyezik."
A Rutherford kísérlet éppenhogy nem konzekvens a többi (szerinted bizonyított) ismerettel. A körpályán mozgó elektronnak sugároznia kéne, majd belezuhannia az atommagba. Nem rémlik?
válasza:De, ezek bizony bizonyítékok. Nem attól nem lesz az valami, hogy te nem fogadod el, hanem ha nem felel meg a tudományos módszertani követelményeknek. Azok megfeleltek.
Az pozitív töltésű atommag nem lehet máshol, mint középen, ez teljesen egyértelműen következik abból, hogy az elektronok, az elektronfelhő igazodik hozzá, nem fordítva. Mondjuk kérdés, hogy mit értesz azon,hogy középen,mert van, hogy torzul az elektronfelhő, stb.
Leírtam már korábban, hogy semmi nem utal arra, hogy az elektron feloldódna, ellenben az atomon belüli működését, viselkedését ismerjük, és le tudjuk írni, és tudjuk, hogy nem oldódik semmi sehol. Az oldhatóság egyébként is egy kémiai fogalom.
válasza:Nem rémlik, mert már száz éve tudjuk, hogy a Newtoni fizika nem alkalmazható egy az egyben mikrovilág szinten. Ennek a leírására született a kvantummechanika, tudod.
Sajnos az ezós, de nálad azért normálisabb kérdező itt is keveri a dolgokat.
válasza: válasza: válasza:"Az pozitív töltésű atommag nem lehet máshol, mint középen, ez teljesen egyértelműen következik abból, hogy az elektronok, az elektronfelhő igazodik hozzá, nem fordítva."
Mit jelent az, hogy "igazodik" hozzá? És ha a szélén lenne, miért nem tudna hozzá "igazodni" az elektronfelhő?
válasza:Ott van középen a pozitív töltés, tőle adott távolságban kering az elektron, az atommag elektrosztatikus vonzereje miatt.
Ezt mára tudjuk, hogy nem igaz, de akkor ez alapján középen lett volna a mag.
A kvantummechanikai modell alapján elég értelmetlen arról beszélni, hogy "középen" lenne, hiszen adott helyzetben az elektronfelhő változhat, nem egyértelműen meghatározható az elektronok helyzete, stb.
válasza:"Ott van középen a pozitív töltés, tőle adott távolságban kering az elektron, az atommag elektrosztatikus vonzereje miatt."
Csakhogy egy keringő elektron bele fog esni a magba. Szóval ha szabad ilyen hibákat véteni a fizikában, akkor olyat is szabad, hogy az atom szélén van a mag, a másik szélén pedig az elektron(ok).
válasza: válasza:A kérdés arról szól, hogy Rutherford következtetése helyénvaló volt-e. Ennek semmi köze a kvantummechanikához.
Rutherford következtetése nem volt helyénvaló, ugyanis pontosan ugyanazt a szóródást produkálta volna az az atom, aminek a szélén van a magja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!