Ha a Föld geoid alakú, akkor a felvételeken amiket a NASA lehoz ott miért gömb?

[link]

"A gömb jó közelítés, mivel a lapultság alig 0,33%-os."

Na, ennyit te nem fogsz egy fotón/videón szabad szemmel észrevenni.

Nincs baj a szemeddel.

A gömb és a geoid között csak néhány ezreléknyi különbség van, ez olyan kicsi, hogy szabad szemmel nincs olyan ember, aki megkülönbözteti. (Emiatt pl. az asztali földgömböket is gömb alakúnak készítik, mert nincs értelme azzal szórakozni, hogy hány század milliméterrel legyen nagyobb az egyenlítői átmérője, mint a sarkok közötti.)

A NASA felvételein is geoidot látsz, de ha nem feltétlenül szükséges, mindenhol gömbként tekintik, egyszerűen azért, mert a gömb matematikailag egyszerűbb test, mint a geoid. Ha valamilyen jelenséghez, vagy számításhoz szükséges, csak akkor kezelik geoidként.

A Földről tudni illik, hogy geoid alakú, de általános esetben nyugodtan tekintheted gömbnek, mint ahogy szabad szemmel (fényképeken) nézve annak is látszik.

A Föld alakja olyan amilyen: egy gömbszerű dolog, hegyekkel-völgyekkel, síkságokkal, tengerekkel stb.

Különböző számolásokhoz az ember kitalált mindenféle matematikai objektumot, ami ezt az alakot közelíti.

Először volt ugye a sík, ami lokálisan nem is rossz közelítés és a mai napig is gyakran használjuk. (Van egy téglalap alakú telek aminek a két oldala A és B, akkor ugye a területére mindenki rávágja hogy T=A*B. Pedig ez a képlet gömbfelszínen nem igaz, hozzá kéne tenni, hogy a terület A*B, HA feltételezzük hogy a föld - legalábbis lokálisan - sík)

Eggyel jobb közelítés a gömb: "szemre" a legtöbb műholdképen példálul gömbnek látszik, könnyű vele számolni, ezt használjuk a legtöbbet.

A Föld, a forgása miatt a sarkok irányából nagyon kis mértékben be van lapulva. Ennek a leírására szoktak alkalmazni egy újabb alakzatot, a forgási ellipszoidot, ami semmi egyebet nem csinál, csak ezt a korábban említett 0.33% lapultságot jelenség szinten leírja, így egy megfelelően paraméterezett forgási ellipszoid már közelebb lesz a Föld valós alakjához mint egy gömb.

Egyes esetekben viszont szükség van egy olyan modellre, ami tartalmazza a dinamikát, ami kialakítja ezt a lapultságot. Ezt hívják geoid-nak: a gravitációs és a centrifugális potenciál egy szintfelületét (tehát a geoidon nincsenek hegyek, ahogy anno kedves földrajztanárom tanította.. :D). Ez is csak egy matematikai konstrukció, mint a gömb vagy az ellipszoid, csak tartalmazza a lapult alakot kialakító fizikát.

Google: geoid , képekre kattintasz

Ugyanezt megcsinálod a gömbbel.

Azt tapasztod, hogy szabad szemmel nem tudsz különbséget tenni.

Fizikai modellek:

1. közelítés: gömb

De ez nem jó, mert ellentmond pl. távolságoknak, szögeknek, gravitációs méréseknek, stb.

2. Közelítés: forgási ellipszoid, forgási tengelyének fele 0.33%-kal rövidebb, mint az egyenlítői sugár.

Ez még mindig nem jó, nem jól írja le a hravitációs teret

3. Közelítés: geoid. Ez az ellipszoidnál minimálisan lapultabb, az egyenlítő környékén kidudorodóbb, és nem is tengelyszimmetrikus (hidzen nem egyenletes az óceánok, kontinensek, hegyláncok és tengeri árkok eloszlása).

Ez a geoid. Időnként módosítják, több különböző modell van belőle, geofizikai számításokhoz, mágnestűn alapuló navigációhoz stb használják.