A Focault inga nem bizonyítja a Föld gömb alakját?

#99

Én nem tudok semmi hasznosat mondani az elektronról, ugyanis nem rendelkezem azokkal a kísérleti eszközökkel, amikkel az akadémikusok rendelkeznek.

LOL:D

Magatokra hagylak titeket, szórakoztassátok egymást, csak jelentem a kérdést, hátha átteszik ezóba, nehogy valami erre járó, kiforratlan elméjű valaki azt higgye, hogy a hülyeségeiteknek bármi köze van a tudományhoz:D

Bár ha elolvassa az elektronos f*szságait, és azt, hogy mindegyiket megcáfoltam, erre magától is rá kéne jöjjön...

Semmi tudományos nincs abban, ha két ezós a tényekkel szembemenő agyszüleményeit szajkózza.

Semmilyen olyan kérdéskörről nem volt szó, amiről a tudománynak ne lett volna bizonyított állítása. Még a kvantummechanikával kapcsolatban is csak a bizonyított állításokkal kapcsolatban felmerült kérdésekről volt szó.

Egyetlen egy szakértővel sem találkoztam. Én és Wadmalac értünk valamennyire a témához, de csak hobbi szinten, de Wadmalac elment.

Vita sincs. Annyi történik, hogy az elektronos mond valami hülyeséget, én megcáfolom. Mond még egyet, azt is megcáfolom. Ha nem jut más hülyeség az eszébe, átugrik egy másik témára.

Nagyon színvonalas, mondhatom.

Úgyse teszik át sehova ezek után, de mondom, legyetek csak el kettesben, csak ne zavarjatok senkit.

Én is vitába szállnék az elektron szkeptikussal, mert több mindent félreért illetve sokszor már szőrszálhasogató módon keresi a semmit

#92 A tudományos megismerés eleve egy rossz módszertan.

Hiszen bármennyi hibás állításból lehet jó világleírást adni, ha megfelelően kiegészítjük a hibás állításokat. A fizikában is pont ez történt. Ha azt"

Ezt azért kétlem. Több szerinted hibás mérés ugyanazt az elektron formát adta és mindez akkor történt meg, amikor a korábbi szerinted hibás elméleteket (ált. relatívitás elmélet= modern gravitáció) is felhasználtuk a magyarázathoz. Ha szerinted hibásak ezek az elképzelések, miért adja mindegyik kísérlet, minden korábbi elmélettel ugyanazt az elektron képet ki?

#94 A tudósok hibás következtetést vontak le akkor is, amikor azt tapasztalták, hogy az atomokból elektronok jönnek ki. Ebből nem következik, hogy az elektron az atom belsejében is elektronként létezett. A kockacukor se úgy van a teában, hogy kocka alakban úszkál, hanem feloldódik. Az elektron is feloldódhat az atomban."

De tapasztalatunk alapján oldódik fel a cukor teában, amit látunk is. Nincsen sehol, mégis érezzük minden cseppben az ízét. Viszont az elektron nem oldódhat fel az atomban, mert akkor már nem jöhetne ki egyben onnan, mivel az entrópia megmaradást a thermodinamika II.főtételével szembe menne. Az elektron csak akkor adhat olyan interferenciaképet az aranyfólia túloldalán, ha van egy erősen pozitív töltésű magja az atomnak és egy negatív töltésű burka. Kicsiny térrészből verődött vissza az alfa részecske, az a magja középen. A legnagyobb térrész pedig az elektronfelhő. Az elektronfelhőben az elektronok nem részecskék, hanem szét vannak kenve mindenhol egyenletesen, mert nem sugároznak. Ez csak úgy lehet ha szuperpozícióban vannak. Vágod?

"A szórási kísérletből számoltak pedig azért stimmelnek, mert olyannak írták le az atommagot, hogy stimmeljenek. Ha szívecske alakban szóródtak volna az alfa részecskék, akkor más alakú és méretű atommagra következtettek volna, de ugyanúgy meg lennének győződve arról, hogy helyes az elképzelésük."

Azt írod azért írták le olyannak az atommagot, hogy stimmeljenek a kísérletek. Valójában fordítva volt. De szerinted ha szívecske alakban szóródtak volna, akkor máshogy írták volna le, ez igazolja hogy a tudósok a valóságnak megfelelően írták le az elméletet, modellt, hiszen a kísérletek alapján alkották meg az atommodellt. Magadnak mondtál ellen. ezt vágod? 😲

#84 Pontosan erről beszélek, hogy az eddigi világképetekbe akarjátok beleilleszteni az atomokat is. Nem tudtok elszakadni ettől a szemléletmódtól. Például rámondjátok az elektronra, hogy van gravitációs tere, mert Newton aszonta, minden tömeggel rendelkező dolognak van gravitaciós tere."

Természetesen. Mindenki ha valami újjal találkozik, akkor az eddigi szemléletébe akarja beleilleszteni, mert az működik egy bizonyos határig. Mindenki ilyen, ami működik azt miért dobjuk el? Az elektronnak van gravitációs tere. Ha nem lenne akkor nem esne le az alma a fáról. Az almában atomok vannak, azoknak az egyesített gravitációs terei révén esik le. Nem így lenne?

"És ne mondjátok, hogy be van bizonyítva, mert nincs bebizonyítva. Attól, hogy sok elektronnak van gravitaciós tere, nem feltétlenül van egynek is"

Be van bizonyítva. Rengeteg katódsugárcsöves kísérletben elhajlik az elektron. A részecskegyorsítókban a CERN-ben is folynak ütközéses kísérletek, amelyekben a részecskepályák az elektron tömegével számítva hajlanak el. Minden kísérletben ezt tapasztaltuk. Az hogy leesik az alma a fáról, azt bizonyítja hogy van az elektronnak tömege és gravitációja. Az alma atomokból áll. Szerinted nem?

"Ugyanígy, ha a tehetetlenség törvénye nem igaz mikroméretekben, máris teljesen más eredményt ad a Rutherford-kísérlet."

Más következtetést adna, de az ellenkezne a korábban tapasztaltakkal. Mégis mi értelme lenne felvetni hogy csak az elektronra ne lenne igaz a tehetetlenség törvénye, ha mindenre igaz és a részecskeütközésekben, ködkamrákban számoltak szerint van tömegük. Nos? 🤨

#85 "Hogy az atom nem lehet egy massza, kell lennie benne egy kicsi résznek, ahol az anyag nagy része tömörül!"

Ez is egy hasraütésszerű megállapítás, abból a bizonyíték nélküli feltevésből kiindulva, hogy az alfa részecske az anyagról visszapattan, a semmin pedig átmegy."

Ha szerinted az elektron feloldódik az atomban, ami a thermodinamika II. főtételével ellentmond mert kijön onnan, akkor nem kapnánk a kísérletnek megfelelő mintázatot az ernyőn. Ez megvan?

#90 Továbbra sem érted a kérdésemet (mondtam). Miből gondolod, hogy az alfa részecskéket CSAK pozitív dolog taszíthatja? Lehet van egy ismeretlen erő, és az taszítja. Az atom pedig ilyen formán lehet teljes egészében semleges a térfogatának az összes pontjaban."

Miért feltételeznénk egy ismeretlen erőt, amit soha sehol sem észleltünk ? Occam borotvája. Sokkal egyszerűbb ha azokkal a már működő elméletekből indulunk ki, amiket jól ismerünk és igazoltuk? Szerinted az ismeretlen erő csak az elektront taszítja? Akkor az is elektromos jellegű nemde? Hogyan lehetne az atom semleges minden pontjában, ha benne vannak az elektronok és az negatív? Kell lennie benne pozitívnak is, hogy semleges legyen az atom egyensúlyban.

"Ha el is fogadjuk, hogy egy pozitív dolog taszítja, abból se következik, hogy az a pozitív dolog középen van és az se hogy van éles határa."

Hát dehogynem! Középen kell lennie. Van egy apró térrész ahonnan visszapattantak az alfa részecskék. Azonos távolságú intenzitásokban. Éles határnak kell lennie, mert a szóródó részecskékből ez egyértelműen következik. Ha nem lenne éles határ több szóródott volna és más irányokban is. De az hogy kevés szóródott különböző irányokban kirazzolják az atommag éles határát ami középen van. Vágod?

#71 Ha azt állítjátok, hogy egy elektron egyszerre két lyukon is át tud menni, akkor honnan a retekből tudjátok, hogy Coulomb-szórásnál mégiscsak egy egyszerű golyóként viselkedik? Szerintetek egy aranylemez esetén golyóként viselkedik az elektron, de ha az aranylemezen van két lyuk, akkor már teljesen máshogy. Ez úgy értelmetlen, ahogy van."

Pedig ez könnyen érthető. Amikor az alfa részecske az aranylemezhez ér megfigyeljük és összeugrik a hummálfüggvénye, ezáltal részecskévé válik és úgy hat kölcsön az arany atomokkal. Ha egy lyuk van az elektron előtt, akkor is hullámként megy át rajta csak nem interferál magával és részecskeképet ad az ernyőn. Ha két lyuk van, akkor átmegy mindkettőn csak utána magával interferál a hulláma és hullámképet ad.

#73 Egy ilyen ismeretlen jelenség magyarázatánál eleve hibás feltételezni, hogy Newton törvényei itt is megállják a helyüket."

Newton törvényei a részecskeütközésekben a CERN-ben is megállják a helyüket. Ez hogy lehet szerinted?

#A Rutherford-kísérletből levont következtetés egyetlen egy esetben lehet helyes. Ha minden addigi fizikai elképzelés helyes. Márpedig ez távolról se biztos."

Pedig minden addigi fizikai elképzelés helyes, hiszen minden bizonyítva lett és minden kísérlettel ellentmondásmentes.Ez másként nem lehet csak ha minden elképzelés helyes.

#Azért verődnek vissza egyes alfa részecskék, mert a gömb alakú semleges atomról vissza tudnak rugalmasan verődni, mintha egy kis gumilabdát gurítanánk egy sokkal nagyobb labdához. A gömbfelületre merőlegesen érkező alfa részecskék pontosan merőlegesen pattannak vissza, mintha csak egy tükör lenne ott. A kisebb szögben érkező alfa részecskék pedig nem verődnek teljesen vissza, csak eltérülnek egy kicsit."

Ostobaság. Nem lehet. Az elektronfelhőben ami az atom 90%+ része teljesen átment az alfa részecske, akkor szerinted az atomok a semmiben lebegnek? Hiszen a nagy labdát nem szelheti át a kis labda. Akkor szerinted az atomok akkorák mint az atommag ? Mi tartja össze őket, akkor a távolságból a Jóisten? A másik hiba az, hogy nem lehetnének olyan szögben eltérülő alfa részecskék, mert a labdáról mechanikailag nem pattannak annyival mögé a labdák, mint teszik ezt egy mező esetében. Ez érthető?

#63 Még Orosz László is elmondta, hogy a fizikusok nem azért a kvantummechanikában keresik a valaszokat, mert ott lennének a válaszok, hanem mert csak a kvantummechanikához tudnak hozzafogni."

Orosz nem fizikus csak egy márnök. Nem elméleti szakember. Azért fognak a kvantummechanikához, mert az pontosabban és széleskörűbben írják le a világot. Mégis mihez kellene fogni a Newtoni fizikához?😄

####

Bocs még folytatnám, csak nem tudtam mennyit lehet elküldeni és nem akartam hogy elvesszen.

#66 A fizika úgy rossz ahogy van. Meg kell nézni a nagy fizikatörténeti állomásokat, lehet látni, hogy ezek az állomások nem következetesen épülnek egymásra."

Pedig szerintem minden egymásra épülő és következetes. Te milyen hibákat látsz? Mondanál esetleg 2-3-mat ha már többes számot használtál?

"Például mindegyik atommodell abból a légbőlkapott felvetésből indul ki, hogy az elektron és proton az atomon belül ugyanúgy elkülönül, mint mondjuk egy plazmában. Pedig egyáltalán nem következik ez semmiből. Lehetséges, hogy az atomon belül csak egy egybeolvadt valami van."

Írtam, hogy ez szembe menne a thermodinamika II.főtételével. Nem olyan mintázat lenne az ernyőn. És úgy őszintén az elektronok közötti kémiai kötéseket hogyan magyaráznád meg? Ostobaság a felvetésed ha végig gondolod.

#68 De amúgy tulajdonképpen bármelyik kísérletet ide lehetne citálni, nem igazán tudok olyan kísérletről, amiből valóban CSAK azt a konklúziót lehet levonni, amit a fizikusok levontak."

Pedig de. Leírnád mit nem értesz?

#69 A Rutherford kísérlet hol magyarázza, hogy az atomon belül elkülönül az elektron és a proton? Pont erről beszélek, hogy kísérleteztek valamit, majd azt mondjátok, hogy ez titeket bizonyít. Egy frászt."

Más lenne az ernyőn a kép ezt írtam korábban

Orosz fizikus. Attól még, hogy mérnöki diplomája van, fizikából doktorált, azt kutatta, azt tanítja évtizedek óta. Ne nézzük le őt.

Csak kiegészítés.

#102

Úgy gondolom, hogy az alapvető kölcsönhatások úgy léteznek, hogy azokhoz nem kell valami közvetítő részecske. Nem kell semmilyen részecskének az űrben közlekednie ahhoz, hogy a Föld a pályáján maradjon. A fény ugyanez. Szerintem nem kell megtennie a Nap fényének 300 millió km-t ahhoz, hogy a szemünkbe jusson. Azért látjuk a Napot, mert hat a szemünkre az ereje. Ahogy a Földre is hat a gravitációs ereje, a szemünkre is hat egy másféle ereje.

Az elektron szintén valamilyen nem létező közvetítőrészecske lehet, mint a foton vagy graviton. Azt nem tudom még, hogy melyik kölcsönhatásnak a közvetítőrészecskéje.

"Több szerinted hibás mérés ugyanazt az elektron formát adta és mindez akkor történt meg, amikor a korábbi szerinted hibás elméleteket (ált. relatívitás elmélet= modern gravitáció) is felhasználtuk a magyarázathoz. Ha szerinted hibásak ezek az elképzelések, miért adja mindegyik kísérlet, minden korábbi elmélettel ugyanazt az elektron képet ki?"

Hát Newton is állítólag ugyanígy igazolva volt, aztán a mérések megmutatták, hogy mégsincs igaza. Arról beszéltem, hogy bármit is állít az ember, kis kiegészítéssel mindenképpen igaza lesz. Ha azt mondta volna Newton, hogy a jegesmedvék kékek, azt is ugyanúgy elfogadták volna a tudósok. Einstein pedig megmutatta volna, hogy a jegesmedvék tényleg kékek, azt a néhány esetet leszámítva, amikor fehérek.

"Viszont az elektron nem oldódhat fel az atomban, mert akkor már nem jöhetne ki egyben onnan, mivel az entrópia megmaradást a thermodinamika II.főtételével szembe menne."

A thermodinamika főtételei ugyanúgy alaptalan fizikai törvények, mint az elektron leírása.

"Az elektron csak akkor adhat olyan interferenciaképet az aranyfólia túloldalán, ha van egy erősen pozitív töltésű magja az atomnak és egy negatív töltésű burka. Kicsiny térrészből verődött vissza az alfa részecske, az a magja középen."

Ha nem tudjátok bizonyítani, hogy más lehetőség nincs, akkor milyen alapon vagytok ebben annyira biztosak? Ezt továbbra sem értem.

"Azt írod azért írták le olyannak az atommagot, hogy stimmeljenek a kísérletek. Valójában fordítva volt."

Attól hogy valaki rendelkezésre bocsát egy lehetséges leírást, még nem feltétlenül helyes az. Kopernikusz is rendelkezésre bocsátott egy lehetséges leírást, mégse fogadta el tényként az egyház, mert egy leírás még nem bizonyíték.

"Az elektronnak van gravitációs tere. Ha nem lenne akkor nem esne le az alma a fáról. Az almában atomok vannak, azoknak az egyesített gravitációs terei révén esik le. Nem így lenne?"

Attól, hogy az elektronra hat gravitációs erő, az elektron nem feltétlenül hat másra gravitációsan.

"Mindenki ha valami újjal találkozik, akkor az eddigi szemléletébe akarja beleilleszteni, mert az működik egy bizonyos határig. Mindenki ilyen, ami működik azt miért dobjuk el?"

Honnan tudjuk, hogy működik? Bizonyos dolgokra rájövünk, bizonyos dolgokra nem. Honnan tudjuk, hogy ha nem általánosítanánk, mennyi dologra jönnénk rá?

"A részecskegyorsítókban a CERN-ben is folynak ütközéses kísérletek, amelyekben a részecskepályák az elektron tömegével számítva hajlanak el. Minden kísérletben ezt tapasztaltuk. Az hogy leesik az alma a fáról, azt bizonyítja hogy van az elektronnak tömege és gravitációja."

Ez pusztán a tömegét igazolja, a gravitációját nem.

"Mégis mi értelme lenne felvetni hogy csak az elektronra ne lenne igaz a tehetetlenség törvénye, ha mindenre igaz és a részecskeütközésekben, ködkamrákban számoltak szerint van tömegük."

Azért lenne értelme felvetni, mert lehet, hogy így van. Szerinted 100 klasszikus fizikai törvény közül hány nem úgy működik, ahogy gondoljuk? Ha csak egy, már az is teljesen más világképet eredményezhet.

"Sokkal egyszerűbb ha azokkal a már működő elméletekből indulunk ki, amiket jól ismerünk és igazoltuk?"

Persze, sokkal egyszerűbb, de ha egy helyen tévedünk, akkor borul az egész.

"Középen kell lennie. Van egy apró térrész ahonnan visszapattantak az alfa részecskék."

Miért kéne középen lenni? Ha a szélén van, akkor is ugyanúgy átmegy az alfa részecskék többsége, és visszapattan egy kis része.