Az evolúció során, az ember megjelenésével a majmoknak nem kellett volna eltűnniük?

De igen.

De mindjárt jönnek az okos evolucionisták, akik megmagyarázzák, hogy nem a majmoktól származunk, hanem a majmokkal közös őstől, mert Darwint ebben is át kellett írni, mint minden másban is. De úgy se lett jobb. És ha meglátod, hogy amit ők közös ősnek tartanak, az egy kis cickány, ki fog törni rajtad a röhögőgörcs.

Tessék, itt van az ük-ük-ükpapájuk, ő már maki, mert cickányükpapáról nem találtam fotót a neten, úgy látszik, őt már túlságosan szégyellik :-D

[link]

Na kerestem neked rajzot a többi nagypapiról is, ezen az ábrázoláson középtájon megtalálod a cickány nagyit (kicsit patkányosra sikerült, na de ennyi év távlatából örüljünk ennek is,) közvetlenül a leguán vagy mi után. És ezt tök komolyan gondolják, de ők is szégyellik, nézd meg, hogy haragszanak, mindjárt le is pontoztak, pedig én csak azt mondtam, amit ők vallanak, tessék:

[link]

Nem. Most abba nem menjünk bele, hogy mi az ember meg a majmok viszonya. Olyan rendszertani kategória, hogy "majmok" nem létezik. De az ember az óvilági majmok közé tartozik, szóval lényegében mi is majmok vagyunk.

A félreértésed valószínűleg abból fakad, hogy az ember evolúcióját lineárisnak hiszed, pedig valójában nem az, sokkal inkább bokorszerű (tehát rengeteg az elágazás benne). Tehát ha a ma élő emberfélékre gondolsz (orángután, gorilla, csimpánz), akkor nagyon fontos, hogy ezek nem az őseink, hanem közös ősünk van. Ahogyan az unokatestvéred sem az ősöd, hanem közös ősötök van:

[link]

Sajnos az ilyen ábrák terjedtek el, mint az evolúció szimbóluma, pedig nagyon messze állnak a valóságtól:

[link]

Például a híres Lucy az Australopithecus afarensis nevű fajhoz tartozott, amelyről sokáig úgy gondolták, hogy az ősünk, de ma már úgy vélik, hogy ez nem igaz.

A másik félreértés talán az lehet, hogy sokan úgy képzelik el az evolúciót (különösen a kiválasztódást), hogy ha megjelenik egy új változat (nagyobb rátermettséggel), akkor az automatikusan kiszorítja a "régit", pedig ez egyáltalán nincs így (ha így lenne, akkor az evolúcióelmélet nem magyarázná a diverzitást). Gyakran az történik, hogy a változatok felosztják egymás között a forrásokat, vagy az egyik változat új forrás után néz. Gondolj csak bele! Mikor megjelentek az első szárazföldi gerincesek, a halak nem pusztultak ki (semmilyen negatív szelekció nem érte őket emiatt).

Ui. a további válaszolóknak (csak jó tanács): nem kell reagálni a kreásokra, mert őket lehetetlenség meggyőzni ;)

"Ui. a további válaszolóknak (csak jó tanács): nem kell reagálni a kreásokra, mert őket lehetetlenség meggyőzni ;)"

Az evolucionistákat is ;-)

Nem. Amerikaiak létezése sem jelenti, hogy az angolok el kellett volna tűnjenek. A farkasok sem tűntek el, csak mert megjelentek a kutyák.

Az evolúció nem arról szól, hogy varázsütésre átalakul egy teljes faj. Egy-egy faj jellemzően rengeteg egymástól különálló populációban él, és csak mert ezen populációk egyikében megjelennek bizonyos mutációk, ezek nem fognak csak úgy megjelenni a többiben is. Legfeljebb ha van közöttük valamilyen szaporodási kapcsolat, de sokszor nincs szó ilyesmiről.

Szóval lényegében abban az egy populációban, ahol megjelent egy olyan mutáció ami bármilyen előnyt is biztosít az azt hordozó egyednek, akkor, mivel ez az egyed előnyösebb helyzetből több utódot nemzhet, ez a mutáció a következő generációkban fokozatosan elterjed. De csak abban az egy populációban, a faj összes többi képviselőjét ez nem érinti. Csak az az egy elszigetelt közösség lépett egy eltérő evolúciós útra, mert pont ott jelentek meg olyan változások amik ezt az eltérő irányt lehetővé tették.

Persze ez nem azt jelenti hogy a többi populáció megrekedt a változásban, hanem ők más evolúciós utat járnak be ugyanezen idő alatt. Speciel hogy a majmokból lettünk, az nem azt jelenti hogy csimpánzok voltak az őseink. Hanem hogy ezek az ősök is sok majomszerű tulajdonsággal rendelkeztek. De a csimpánzok vagy a gorillák vagy a gibbonok mögött is pont ugyanannyi evolúciós változás áll, mint az ember mögött, egyszerűen csak mindannyian más-más irányba változtunk ugyanazokból az ősökből kiindulva.

Volt már a kérdés, csak akkor még ez a troll nem létezett, hogy belerondítson mindenbe.

Ez is evolúció.

Nem azonnal jelent meg az ember, hanem fokozatosan fejlődött ki, így nem volt akkora hirtelen különbség a különféle fajok között, ami meghatározó lett volna.

Csak az egymással konkurens fajok szoríthatják ki egymást és valóban, volt egy csomó változat a közös őstől, ami eltűnt, lehetne sorolni, de felesleges, elég ha megemlítem a neandervölgyi ősembert, amely nem azért tűnt el, mert megváltozott, mássá fejlődött, hanem evolúciósan kihalt, nagy valószínűséggel a cro magnoni hathatós közreműködésével.

A majmokkal igazából már nem volt annyira közös az életterünk a humán ember megjelenésével, hogy teljesen kipusztítsuk őket, mert a falvakban, emberi közösségekben élő homo sapiens bejárt ugyan az erdőkbe vadászni akár esetleg majomra is, de más zsákmány is elérhető közelsége miatt nem elsődlegesen azok kipusztítására törekedtek.

Más oka is lehet, egyrészt nem biztos, hogy finom volt a húsa, másrészt az elejtésük sem biztosan volt nagyon könnyű, esetleg emberszerű kinézetük, felépítésük miatt vonakodtak őseink rájuk intenzíven vadászni, hiszen kulturálisan sok minden meghatározóvá válhat, például van ahol eszik a kutyát, macskát, békát, rovarokat, máshol meg nem, így több okot is feltételezhetünk, de vannak olyan területek, ahol őshonosak voltak a majmok, ám mára kipusztultak és csak találgatni lehet, hogy miért.

Az első és legfontosabb dolog az, hogy megértsd az ökológiai niche fogalmát. A niche-t fülkének szokták fordítani, de én most az egyszerűség és az érthetőség kedvéért élőhelyként fogom emlegetni.

Általában igaz a természetben az, hogy egy élőhelyet egy faj tud elfoglalni. Ha belegondolsz, egyszerre nem tud két madár ugyanazon az ágon ülni, egy gyümölcsöt egyszerre két állat nem tud megenni. Ha két faj élőhelye megegyezne (mindketten ugyanazon az ágon akarnak ülni), akkor versengés fog kialakulni, és amelyik jobb, az kitúrja a másikat.

Viszont, van egy fontos körülmény: az élőhelybe nem csak a fizikai dolog értendő, hanem a használat ideje, módja, stb is. Azon a faágon nagyon is jól el tud üldögélni két madár, ha az egyik éjjel üldögél, a másik meg nappal. Akkor az ő kettejük niche-e, azaz élőhelye eltér.

Az evolúció során kétféleképpen tud az új faj a régihez viszonyulni. Vagy egy jobb, fejletteb faj alakul ki a régiből, aminek az élőhely-igénye ugyanaz, ez esetben az új kitúrja a régit. De az is lehet, hogy egy tök más igényű faj alakul ki, és mivel ezek ketten nem versengenek, mindkettő éli világát.

Ezt folyamatában úgy kell elkézelni, hogy a nappali üldögélő madár egyik tagjában kialakul egy genetikai mutáció, amitől egyre később megy aludni. Azok a példányok, amik ezt a mutációt hordozzák, külön csoportot kezdenek alkotni, és egyre inkább egymás közt kezdenek szaporodni, mivel nagyobb valószínűséggel találnak olyan párt, aki még ébren van este. Fokozatosan elkülönül a két csoport, de még maximum ha alfajoknak lehet tekinteni őket, bár lassan észre lehet venni, hogy a madár egyik csoportja nappali életmódot folytat, a másik meg estit. Minél élesebb az elkülönülés, annál gyorsabban fog a két madárcsoport ténylegesen két fajjá válni.

Mivel a két faj nem zavarja egymást, lehetséges, hogy az egyik "jobb", mondjuk az egyikben kaiakul egy jobb repülést lehetővé tevő gén, és ha versengeniük kellene, akkor egyértelműen kitúrná a másik fajt. De mivel nem versengenek, ezért megférnek egymás mellett.

Na hát ugyanez történt az emberekkel is: elfoglaltak egy másik élőhelyet ÉS fejlődésnek indultak. A majmokat nem túrták ki, mert az új élőhely teljesen más volt, mint a régi. Megjegyzem, hogy a majmok kitúrása amúgy jelenleg már zajlik, evolúciós szinten pedig ez a pár százezer év amíg együtt létezik a két csoport, szinte nem számít. Nézzük meg egymillió év múlva, hogy még mindig léteznek-e majmok. :)