Van rá esély, hogy a jövőben olyan szintem elterjedjen a vegetarianizmus, veganizmus, hogy akár be is tiltsák a húsevést?

#37

Lényegileg valóban néhány évtized alatt. Egyszerűen azért mert az elmúlt 6 évtizedben lett ebből iparág, azelőtt kb tized ekkora volt a húsfogyasztás (és az sem iparilag előállított volt).

2*Sü

" Egy ráknak nincs központi idegrendszere"

" Aki nem fotoszintetizál, az élettel táplálkozik."

Dúcidegrendszerük van, ami bár fejletlenebb mint a központi idegrendszer, de képes a fájdalom érzékelésére. A növényeknek semmiféle idegrendszerük nincsen, hovatovább öntudatuk, fájdalomközpontjuk és agyuk sincsen. Ezek hiányában nem lehet fájdalmat érzékelni.

Egyébként kicsit vicces, hogy a húsevők mondják, hogy a "növények éreznek" (ami soha nem lett hitelesen bizonyítva), holott ők közvetett módon 25X annyi növényt pusztítanak el, mivel a hús előállításhoz takarmány kell, így ezzel a szemmel nézve ez növény és állatpusztítás is egyben.

Növényfogyasztás nélkül - mivel fényevők nem vagyunk - nem lehet élni, de állathasználat nélkül igen.

" nem a mai falura, hanem mondjuk egy 100-150 évvel ezelőtti falura gondoltam"

100 évvel ezelőtt még nem volt húsipar, az akkora fogyasztás marginális a maihoz képest. Max heti egyszeri húsevés nem hasonlítható a mindennap minden étkezésénél történő fogyasztáshoz.

" De a természetben jó eséllyel a tehenek fele nem érné meg az 1 éves életkort "

A vadon élő megfelelőik sokkal tovább élnek. A házityúké pl a bankivatyúk természetes élőhelye az erdőkben van, és ötször annyit élnek átlagosan mint a kizsigerelt házityúkok.

" Mindkét oldalon megvan ez a jelenség. Intoleráns emberek mindig is voltak és lesznek is, bármilyen megosztottságról legyen szó (vegetáriánus étrend vs. húsevés, keresztény vs. ateista, baloldali vs. jobboldali, abortusz engedélyezés vs. abortusz tiltás, Windows vs. Linux). "

Tudom, hasonló jellegű, legtöbbször meddő viták azok is. Talán a windows vs linux hasonlít legjobban ehhez, értsd a windows felhasználói leírják, hogy pl a linux disztrók használhatatlanok, miközben nem ismernek egyet sem, azt se tudják, hogy eszik -e vagy isszák (miközben a linux önmagában csak egy kernel, de ezt most hagyjuk). Itt ugyanez van csak a szereplők neve más: a húsevők odajönnek minden vegetarianizmus kategóriába kiírt kérdéshez okádni a hülyeségeiket, 0% utánajárással és hozzáértéssel.

Persze a gyik-től eleve nem érdemes sokat várni, tele van trollokkal, és amúgy is a magyar net egyik pöcegödre, éppen csak egy hajszálnyival van a starity és a kurucinfó felett.

" Van pár vegetáriánus ismerősöm. Nem esznek húst. De nem beszélnek róla, egyszerűen csak nem esznek húst. Velük soha nem vitázok, mert nincs miről vitázni. Mikor ilyen kiderül, akkor maximum azt a kérdést szoktam feltenni, hogy hogyan lett az illető vegetáriánus. Már csak azért sem vitázok velük, mert nem akarnak meggyőzni arról, hogy legyek én is vegetáriánus, nem beszélnek arról, hogy jó lenne betiltani a húsevést."

Azért itt a hús nem evésétől jóval többről van szó, főleg ha a veganizmusról beszélünk, mert az nem csak a táplálkozás terén utasítja el az állathasználatot. Ebből is adódnak félreértések, mert a húsevők jószerivel azt sem tudják, hogy mi a "vega"

és vegán között a különbség. Itt nem rád célzok, hanem úgy általában.

" sokan sokféle módon akartak komplett társadalmakat jobb útra téríteni, és valahol mindig véres és embertelen következményei lettek. "

Ez igaz.

" tenni akar az állatokért, a természetért, miközben sok embertársának a nyomora, szenvedése hidegen hagyja"

A jelenlegi rendszert úgy hívjuk, hogy kapitalizmus. Gyakorlatilag, ha nem önellátóként élsz egy tanyán, akkor a fogyasztásod elkerülhetetlenül szenvedést fog okozni valakinek vagy valaminek. Ezt a kárt csak csökkenteni tudod/tudjuk, és ennek egyik lehetséges módja a veganizmus is. Példának okáért a bőriparban emberek is halnak meg, a munkakörülmények miatt, ha nem támogatom az iparágat, akkor csökken iránta a kereslet. Ha a csökkenés exponenciális mértekbe csap át, az iparág tönkremegy. Persze a kapitalista közgazdászok szerint, ekkor meg azért vagyunk szemetek, mert szegényeknek elveszett a munkahelyük miattunk. Természetes más módszerek is is vannak a kárcsökkentésre, de mivel a 2 legnagyobb pusztítás végző iparág a húsipar és a tejipar, így ezeknek mellőzése jelenti a legkisebb ökológiai lábnyomot.

Felsoroltál pár példát amik nélkül ugyanúgy lehet élni. Nos, én pl gépjárművet sem használok, és nem nézek tv-t (ezt inkább azért, mert a kereskedelmi csatornák csak az ember agyát mossák a reklámokkal, a közszolgálatiak pedig az utóbbi években átmentek kormánypropagandába) sem.

" hiány"

Itt csak azt szokták elfelejteni, hogy hiánybetegségek, és úgy általában betegségek a mindenevőknél is ugyanúgy kialakulhatnak és kialakulnak. Az USA lakosságának 40%-a b12 hiányos, és csak 2,5%-a vegán (4% vegetáriánus).

" Tisztázandó, hogy én a magam részéről nem vitatom a kérdező nézőpontját"

A nézőpontját én sem, viszont úgy látom, hogy nem racionális, hanem érzelmi alapon próbál vitázni, ami szerintem kontraproduktív.

> A vadon élő megfelelőik sokkal tovább élnek. A házityúké pl

Elhangzott itt szarvasmarha, házityúk… Szóval vegyük akkor a sertést. :-)

Nézzük mi a helyzet a jelenlegi világunkban. A sertéseket tápláljuk, megvédjük a ragadozóktól, ha betegek, gyógyítjuk, a szaporodást kontrolláljuk, stb… Néhányat malacként, süldőként vágunk le, néhányat hízott sertésként max. 3-4 éves korában, pedig hát a sertés – ha nem vágnánk le – akár (és itt hangsúlyozom az akár szót) 15-20 évig is elélne.

Tegyük fel, jön egy olyan járvány, ami csak az embereket irtja ki, de mind egy szálig. Várjunk mondjuk 200 évet. A sertések visszavadulnak, hozzászoknak a természetes életmódhoz. Egy koca egy alomban 6-12 kismalacot hoz a világra. Egy pár sertés esetén ez 6-12 új ivarértett sertést jelentene 2 éven belül. Persze az eredeti koca nem hal bele a szülésbe, így újra vemhes lehet. Nyilván túlszaporodnának. Az egy sertésre jutó táplálék mennyisége jóval kisebb lenne, így éhínség lenne úrrá. A természetes ragadozók is visszafoglalnák az erdőket, mezőket, újra nagyobb mennyiségű farkas, hiúz, sakál jelenne meg, ami szintén elkezdené ritkítani a sertésállományt. Akárhogy is, előbb-utóbb kialakulna egy egyensúlyi helyzet, mikor a sertések száma nagyjából állandó lesz.

De mit jelent ez? Ahhoz, hogy állandó maradjon a sertésállomány, nagyjából 2,1 vagy 2,2-es szaporodási ráta kell, számoljunk 2,2-vel. (A 0,1-0,2 azért kell, mert lehetnek meddő sertések, lehetnek szaporodásra egyéb ok miatt nem képes sertések.) Ha nagyobb lenne a ráta, akkor növekedne a populáció, ha kisebb, akkor csökkenne.

Ha van egy területen 50 koca és 50 kan, akkor az 100 sertés. Az egyensúlyhoz nekik 220 kismalacot kellene „létrehozniuk” az életük során. Csakhogy ha minden koca csak háromszor ellik életében (átlagosan 8 kismalaccal számolva almonként), az is már 50*8*3=1200 kismalacot jelent. 1200 vs. 220. Máshogy ez nem jön ki, csak úgy, hogy 980 kismalac (a megszülető kismalacok 81,6%-a) nem éri el az ivarérett kort, azaz a kb. 1 éves életkort (a koca 8-18 hónapos korában, a kan 8-10 hónapos korában válik ivaréretté).

Igen, ebben az ember nélküli természetben találni fogsz 15-20 éves sertéseket is. De ez a maximális életkor, nem az átlag életkor. Az átlag életkor kicsit máshogy alakul, ha figyelembe veszed, hogy a kismalacok 81,6%-a nem éli meg az egy éves kort.

Akár ember, akár természet, van egy egyensúly. Az állatok születnek, megélnek egy bizonyos kort, az egyik többet, a másik kevesebbet, majd elpusztulnak. Néha gyorsan, néha több hónapos, néha egy egész életen át tartó szenvedés után.

Mi annyit csináltunk, hogy a nagyragadozók helyére az embert állítottuk, és az állatok szaporodását, életét kontrolláljuk, aminek a sertésre nézve úgy általában lehetnek előnyei és hátrányai is.

Hogy konkrétan a mai helyzetben ez előnyös vagy hátrányos a sertésre nézve, az már egy egészen más kérdés. Ugye itt jelenleg van egy hamis dilemma:

1. Teljesen betiltjuk a húsfogyasztást.

2. Folytatjuk a húsfogyasztást a mai húsfogyasztási szokásaink, állattenyésztési technikánk mellett.

Pedig a kettő között számtalan lehetőség van. Nyilván a guillotine is remekül megszünteti a fejfájást, de azért vannak más lehetőségek is. Pl. vissza lehetne szokni egy ritkább húsfogyasztásra. Vissza lehetne térni egy természetesebb, kevésbé embertelen – már ha ez a szó értelmezhető állatokra – állattartásra. Akár 10-15 évesen is levághatnánk azt a kocát. Nyilván nem lenne gazdaságos, de pusztán elvi szinten megtehetnénk. Ilyen szempontól az, hogy hogyan tartjuk az állatokat, milyen körülmények között, hány éves korukban vágjuk le őket, mekkora ennek a környezeti terhelése, mik a túlzott húsfogyasztás egészségügyi hatásai az emberre nézve, azok mind-mind irrelevánsak a húsfogyasztás tiltásának és engedélyezésének kérdésében, mert ez utóbbinak nagyon sok formája van.

Persze olyan szempontból értem a dolgot, és valóban nem teljesen irreleváns, hogy az elkövetkező évtizedekben nyilvánvalóan nem fognak radikálisan megváltozni sem a húsfogyasztási szokásaink, sem a gazdasági rendszerünk, amihez egy gazdaságnak alkalmazkodnia kell, sem az állattenyésztés technológiája, bár ez utóbbi azért sokat változott az elmúlt évtizedekben. De itt is kicsit túltolt reakciónak tartanám a húsfogyasztás teljes betiltását.

> Az idióta emberek...Az ember alapvetően gonosz.Ha nem lennének ilyen önzőek,gonoszak az emberek,sokkal jobb világ lehetne.Én nem szeretem az embereket,sokszor többre tartom az állatokat

Nehéz erre jól reagálni. Te azt mondod, hogy az emberek túlnyomó többsége eredendően gonosz, önző, idióta?

Ezek alapján lehet, hogy te is az vagy. Vagy ha mégis a kivételek közé tartozol, akkor a szüleid azok. Ha ők is kivételek, akkor a barátaid, ismerőseid is azok. A szentek, a filozófusok, művészek, vagy a szociális munkások, természetvédők mind-mind azok? Vagy ők is mind kivételek? Nincs egy kicsit túl sok kivétel?

Én úgy látom, hogy az ember alapvető természete a jóság. Ettől csak megfelelő körülmények között tér el. A legtöbb gonosznak látott tett, gondolat nem önmagában gonosz, nem a gonoszság az indítéka, hanem a dolgok következményének be nem látása, sokszor a megfelelő ismeretek hiányában, sokszor valamiféle hiány, kényszerű versengés, vagy éppen örökölt szokások, viselkedésminták.

Nem, szerintem az ember nem gonosz. Ha valakit annak tartasz, akkor elgondolkodva a tettein, a motivációin, meg lehet találni, hogy mit miért csinál. Ha ez megvan, akkor meg lehet közelíteni úgy, hogy kihozd belőle a jót. És alapvetően ez egyfajta cél is lenne, hogy egymást kicsit bölcsebbé tegyük.

Ahogy írtam, nem lehet a teljes világot jobbá tenni, ha magadat, majd a közvetlen környezetedben élőket nem tudod jobbá tenni. De úgy hangzik, mint ha te ez utóbbit nem is akarnád, mintha lemondtál volna a körülötted élőkről – és itt nem csak a barátaidról, ismerőseidről van szó, hanem mondjuk egy fickóról, akivel együtt utazol a vonaton, vagy a bolti eladóról –, eleve úgy viszonyulsz hozzájuk, hogy idióták, gonoszak, önzőek.

A teljes világ jobbá tétele sokszor nemes eszmék mentén fordult véres következményekbe. A szabadság, egyenlőség, testvériség nemes eszméje – a világ megértésének hiányában – számtalan ártatlan ember guillotine alá küldésébe torkollt. A testvériség a nácizmusban számtalan zsidó és kisebbség halálához vezetett. Az egyenlőség a kommunizmusban megint számtalan ember halálához vezetett. Te most az állatok szabadságáért, a velük való jogegyenlőségért, bizonyos értelemben vett testvériségéért szállsz harcba, anélkül, hogy igazán értenéd azoknak a tetteknek, szokásoknak, döntéseknek a hátterét, amit te gonosznak, ostobának, önzőnek gondolsz. Szerencsére nem fogsz jelentős hatást gyakorolni a világra, mert ennek megint csak tömegmészárlás lenne a vége. Hiszen ha valaki megöl egy állatot, és mivel az állatot te többre értékeled, mint az embert, nyilván méltó büntetés, ha az elkövető embert is megöljük. Szereted az állatokat. De benned most nem a szeretet munkál, hanem valami más, valami gyűlölet, elkeseredettség.

Most tegyük félre, hogy hiszel-e Istenben, vagy sem – nota bene én is ateista vagyok –, de Jézus pont attól erős mém, mert ő valóban testvériséget vállalt az emberrel. Nem a jó emberekkel, hanem minden emberrel, az eltévedt emberrel még sokkal inkább, mint azzal, aki jó úton jár. Bár az embert – úgy általában – bűnösnek látta – hiszen mi szükség lenne a megváltásra, ha nincs mitől megváltani valakit –, mégis megváltotta az embert. Mivel? Tiltásokkal? Nem. Beszédekkel, tanításokkal, példamutatással. (Egyébként Jézus evett húst. :-) )

De hogy hozzak egy nem vallásos témát, ott van Mahátma Gandhi. Ő valóban hitt az erőszakmentességben, az igazságban, az önmegtartóztatásban, a birtoklásmentességben, a többi vallás tiszteletében. És bár a származása erősen hozzájárult, de erkölcsi felfogásából is erősen következően volt vegetáriánus. Nem tiltotta a húsevést, hanem hitet tett a vegetarianizmus mellett. Erősen hozzájárult, hogy India felszabadult a a brit elnyomás alól. De nem fegyverrel, nem vérrel, hanem nemes gondolatokkal és tettekkel, passzív ellenállással érte el mindezt. Az erőszakmentességet valló, passzív ellenállási mozgalmához önként csatlakoztak tömegek, és önként kezdték magukévá tenni azokat a fontos világnézeti alapvetéseket, amelyek a fogadalmukban állt.

Ehhez a mozgalomhoz millió csatlakoztak. Pedig voltak hinduk és muszlimok is közöttük, egy olyan korban és olyan szituációban, mikor a vallási ellentétek igen erősek voltak. Mégis sikerült elérnie tiltások, szabályok, törvények nélkül, hogy milliók tegyék félre a vallási hovatartozásból fakadó igen mély ellentétüket.

Hogy tudta volna ezt elérni, ha az emberek alapvetően gonoszak, önzőek és ostobák lennének? Hát úgy, hogy látta az igazságot. Látta, hogy az embereket csak a körülményeik teszik rosszá, de meg lehet mutatni nekik a helyes utat, és ő ezt is tette. Azért tudta ezt megtenni, mert pontosan az ellentétét gondolta annak, amit te.

Te viszont lemondtál az emberről. De mivel igényed van a világ igazságosságára, a hovatartozásra, a szeretetre, meg mindenre, ami pozitív az ember-ember viszonyban, ezért ezt az igényedet ráprojektálod valami másra, jelen esetben az állatokra. És ez szerintem nem jó. Nem azért, mert ilyen kérdéseket teszel fel, mert nyilván száz ilyen kérdés sem fog változtatni a világon. Neked nem jó, mert egy eltorzult értékrendet alakítasz ki, és egy ilyen helytelen értékrend csak helytelen nézeteket, helytelen döntéseket, helytelen erkölcsöt fog benned kialakítani – nem csak a húsevés terén, hanem minden más ettől független területen –, aminek a legtöbbször szenvedéshez vezet. Nem mások, hanem a te szenvedésedhez. (Nem kizárt, hogy eleve már ez vezetett arra a nézőpontra amit a fenti két sorban kifejtettél.)

Huh, jó kis szóáradat keletkezett itt.... :D

A sertésnek jelenleg Mo-on is megtalálhatóak a vadon élő megfelelőik, elég triviális szerintem: vaddisznók.

Korai haláluk leginkább a vadászoknak "köszönhetőek", és nem a körülményeknek...

" Teljesen betiltjuk a húsfogyasztást. "

Talán az a megoldás lesz a legkézenfekvőbb, ami már amúgy is körvonalazódik: [link]

Az egyik válaszoló már linkelte, de ez a megoldás a környezeti problémákat némileg kiiktathatja.

" De hogy hozzak egy nem vallásos témát, ott van Mahátma Gandhi."

Hát, ez nem túl jó példa :D

Gandhi szüleivel együtt dzsaina vallás elkötelezett híve volt.

" Hiszen ha valaki megöl egy állatot, és mivel az állatot te többre értékeled, mint az embert, nyilván méltó büntetés, ha az elkövető embert is megöljük."

Ne forgassuk ki a kérdező megnyilvánulását. Bár ez nem csak azzal, hanem a veganizmussal céljaival is teljesen ellentétes. Eleve, a veganizmus az állatokat egyenrangúnak tekinti az emberrel (mivel az ember is egy állat), így bármelyiket is gyilkolni szembemegy az alaptételekkel.

2*sü: csak azt felejted el hogy az állattartás megszűnésével közel 50-60%al több terület állna az állatok rendelkezésére éllettérnek.

Emellett egy kocka hiába hoz világra 6-12 süldőt ha abból 3-4 éri meg a felnőttkort a téli élelemhiány, túlszaporulat, betegségek miatt. Az azért veszettül optimista hogy mind a 12 felnő majd. Emellett a 12 durván az átlag felett van, a magyarországi átlag 6 utód a vaddisznóknál melynek fele nem éli meg a felnőttkort.

Megint nás: szerinted az komolyan “jó dolog” hogy 1 M2-re bezárva tartunk állatokat akik sosem látnak fényt életükben és a saját szarukban fetrengve megfordulni sem tudnak mert a normál súlyuk ötszörösére hízlaltuk őket tömegnövelőkkel, génmanipulált takarmánnyal, hormonokkal???? Ez szerinted komolyan elfogadható és jó egy állatnak összevetve a szabad élettel? Na ne röhögtess már.

> Huh, jó kis szóáradat keletkezett itt

Nézd… Vagy egy héten át nem volt lehetőségem reflektálni, így most egyben fogalmaztam meg a gondolataimat. Ha hozzáveszed, hogy grafomán vagyok, akkor szerintem ez érthető. :-)

> […] vaddisznók. Korai haláluk leginkább a vadászoknak "köszönhetőek", és nem a körülményeknek...

Ehhez képest a vaddisznóállomány Magyarországon növekszik.

De nyilván ha itt is kiveszed az embert a képletből, és megnézed az egyensúlyi helyzet beállása után mi a helyzet, ugyanaz jön ki.

> Hát, ez nem túl jó példa :D

> Gandhi szüleivel együtt dzsaina vallás elkötelezett híve volt.

És akkor ez azt jelenti, hogy nem követték ők milliók, és nem kezdtek el azonosulni az ő nézeteivel? Ettől miért is lesz rossz példa? Ez kicsit olyan, mintha azt mondanám, hogy hát az előző vaddisznós példád nem jó, mert a vaddisznónak erős szőrzete van. Van ennek bármi relevanciája?

> Ne forgassuk ki a kérdező megnyilvánulását.

Nem forgatom ki, hanem próbálom értelmezni. Ha én többre értékelem a tortát a spenótnál, akkor számomra kevésbé problémás a spenótról lemondani, a spenótot kidobni, mint a tortát. Ha valaki többre értékeli az állatokat az embernél, akkor számára ugyanannak a történésnek az emberrel való megtörténése kisebb súlyú, mint egy állaton való megtörténése.

Nem tudom a kérdező mit gondol erről. Lehet, hogy azt az abszurdumot, amit leírtam. Akkor viszont talán jobban ráérez arra, hogy ezzel mi a probléma, mennyire nem passzol bele abba, amit az ember az erkölcsösségről gondol. Lehet, hogy tiltakozik, hogy ő nem gondol ilyet. Helyes, mert akkor az abszurd segítségével felül tudja vizsgálni azt, hogy valóban többre értékeli az állatokat az embereknél?Gyanítom, hogy nem. Viszont akkor kénytelen gondolkodni a dologról, és más megfogalmazást keresni, cizellálni magában azt a kijelentést, hogy az állatokat többre tartja-e, mint az embereket. És pont ez volt a célom.

> Talán az a megoldás lesz a legkézenfekvőbb, ami már amúgy is körvonalazódik:

> (link: „Önnek vajon ízleni fog? Elkezdődött a szintetikus hús kora”)

Igen, ez is lehet akár megoldás. De nem hiszem, hogy egyetlen megoldást kell kiválasztani. És bár nézetem szerint mivel az ember mindenevő a húsfogyasztás természetes dolog. (Persze lehet lamentálni, hogy mit jelent, egyáltalán értelmezhető-e a természetes szó, hiszen az ember maga is természetes folyamat eredménye, így minden, ami mesterséges, az közvetve a természetes folyamatok eredménye. De most tegyük ezt félre, és használjuk a természetes szót úgy, ahogy a legtöbben.) A húsfogyasztás mai mértéke is messze túl van a természetes szinten. Az emberek száma a Földön is messze túl van a természetes szinten. A mai létszámunk és a mai húsfogyasztási szokásaink mellett az állattartásnak komoly környezeti hatása van. Akár a termőföldek kihasználtságát nézem, akár a CO₂ kibocsátást, akár a helyzetből fakadó állattenyésztési technológiát, és annak – mondjuk úgy – kegyetlenségét ez mind-mind probléma. És néhány kezd a körmünkre égni, tehát előbb-utóbb valamilyen megoldás óhatatlanul születni fog, a kérdés, hogy számunkra kedvező, vagy kedvezőtlen megoldás.

A húsfogyasztási szokásokat lehet befolyásolni, de lassan, generációról-generációra. Valószínű ez kevés.

Az emberek számát is lehet valamennyire befolyásolni gazdasági módszerekkel. (Ott van Kína, ahol ahogy emelkedik az életszínvonal, úgy csökken a népességnövekedés üteme, és bár pár évtizeddel ezelőtt rohamosan nőtt a népesség, mára kezd beállni. Nyugaton meg a magas életszínvonal miatt egyenesen csökken a lélekszám. A probléma most Afrika, ahol ha így haladunk tovább száz éven belül megnégyszereződik a lélekszám. Ha hatékony módszert nem találunk ennek a megállítására, akkor majd megoldódik magától a probléma, brutális háborúk formájában.)

A szintetikus hús valószínű a legtöbb ember számára túl természetellenes. Én nem tartom ördögtől valónak, nem lenne komolyan problémám vele, de nem hiszem, hogy önmagában egyedül megoldaná azt a problémakört, amit az állattartás és a húsfogyasztás érint.

~ ~ ~

> csak azt felejted el hogy az állattartás megszűnésével közel 50-60%al több terület állna az állatok rendelkezésére éllettérnek

Indifferens. Mi nem a sertések számát számolgattuk, hanem azt, hogy egy adott területen hogyan alakul a szaporulat, és ez alapján mekkorára jön ki logikusan a sertések átlagos életkora. Ez meg független attól, hogy egy négyszögölt, egy hektárt, vagy egy km² területet nézünk, mert négyszögölönként, hektáronként, km²-enként ugyanez történik, az arányok változatlanok.

> Emellett egy kocka hiába hoz világra 6-12 süldőt ha abból 3-4 éri meg a felnőttkort a téli élelemhiány, túlszaporulat, betegségek miatt. Az azért veszettül optimista hogy mind a 12 felnő majd.

Pont arra akart rámutatni a számítás, hogy nem nőhet fel mind a 12 kismalac. Pont arra szolgált a levezetés, hogy rámutasson, hogy természetes környezetben a 12 kismalacból 11-12 nem éri el az egy éves életkort. Ezt nem kihagytam a számításból, hanem pont hogy a számítással jutottam erre a következtetésre, ellenvetésként hanonymus megállapítására, hogy „a vadon élő megfelelőik sokkal tovább élnek”.

> szerinted az komolyan “jó dolog” hogy 1 M2-re bezárva tartunk állatokat akik sosem látnak fényt életükben és a saját szarukban fetrengve megfordulni sem tudnak mert a normál súlyuk ötszörösére hízlaltuk őket tömegnövelőkkel, génmanipulált takarmánnyal, hormonokkal?

Vagy háromszor leírtam, de leírom újra, hátha megérthetővé válik idővel. Itt két különböző kérdés van. Az egyik arról szól, hogy a húsevés betiltandó-e legfőképpen erkölcsi alapokon. Szerintem nem, mert az ember mindenevő, természete szerint eszik húst, így ezt én nem tartom etikátlannak. A másik – és az előzőtől részben-egészben független – kérdés, hogy a jelenlegi húsfogyasztási szokások, az állattartás mikéntje az rendben van-e. Nem, nincs rendben.

De szerencsére kezdik jól szabályozni ezt is, az állattartásban egyre szigorúbb szabályok vannak, amelyek pont azokat az elfogadhatatlan jelenségeket igyekszenek háttérbe szorítani, amiket felsoroltál. Helyes, de még azért így sincs minden rendben.

És ugye azért hamis dilemma az egész, mert mondjuk 150 éve is ettek az emberek húst. Nyilván nem ennyit. De a disznókat, birkákat, teheneket kihajtották a legelőre. Szinte már-már természetes közegben éltek – bár gyógyítani gyógyítottuk őket, megvédtük őket a ragadozóktól –, láttak napfényt, nem fetrengtek a saját szarukban, meg tudtak fordulni, nem kaptak tömegnövelőt, sem GMO takarmányt, sem hormonokat, stb… Ha ez akkor működött, akkor ez azt jelenti, hogy az általad felsorolt jelenségekre nem az egyetlen alternatíva a húsfogyasztás betiltása. Visszatérhetnénk akár ide is, nyilván sokkal drágább lenne a hús, sokkal kevesebb húst lehetne így „termelni”, így a húsfogyasztás is visszaesne, kevesebben és ritkábban engedhetnék meg maguknak, hogy húst fogyasszanak. Ez is egy megoldás. De így harmadik lehetőségként felhozva sem az egyetlen megoldás, csak egy megoldás sok tucat közül.