Miért vesszen trianon?

Kérlek szépen diplomamunkához senki nem ajánl forrást. ez egy önálló munka, saját maga kutat mindenki. Tehát az én forrásaim adataim a saját kutatómunkám eredményei. És történetesen nem kevés idegen nyelvű dokumentumot is olvastam, de főként magyar nyelvűeket.

A forrásaim többsége pedig világháború előtti, akkor még nem voltak győztesek és vesztesek sem, mivel még nem is volt háború.

Csodálkozol hogy egy történész azon a véleményem van mint én? Akkor el kell keserítselek a történészek többsége ezen a véleményem van mint én. Legalábbis aki elfogulatlan és az igazság érdekli, nem az hogy a magyarok áldozatnak tüntesse fel.

"Nincs igazam"

"Nincs értelme hogy kifejtsd a véleményed"

Mi lesz a következő válaszod, hogy igazad van mert "Csak".

Fejtsd ki! Akkor hihető amit mondasz, ha nem fejted ki, mindenki azt hiszi hogy nem tudod.

Csak egy kérdésem lenne. Az általad idézett statisztikai helyzetben vajon miért nem volt szabad népszavazást tartani?

Szerinted; a történész szerint.

Kedves történész hozzászóló! (16-33, kivéve 18, 21, 25, 30)

12, 15 vagyok.

Én elhiszem, hogy a tárgyi tudásod nagy a témában, mivel foglalkoztál vele, de ettől még nem tudsz mindent, a nézőpontod pedig közel sem objektív, nem is elfogualtlan, hiába állítod ennek ellenkezőjét. Hozzászólásaid tele vannak csúsztatásokkal, ferdítésekkel, rosszindulatú odavetett megjegyzésekkel. Valamint olyan dolgokat nyilvánítasz elfogadottnak vagy általános érvényűnek, amelyek nem azok. A stílusodról nem is beszélve. És utána még csodálkozol is, hogy lepontoznak...

A teljesség igénye nélkül:

„Végső soron 1920-ban mindenki azt kapta amit akart....”

Ez ennél sokkal bonyolultabb. Lehetne fordítva is nézni: senki sem azt kapta, amit akart. A magyarok területeket vesztettek, pedig nem akartak (köztük színmagyar területeket), az őrvidéki németajkúak inkább nálunk maradtak volna (bizonyíték: Sopron és környéki népszavazás), a horvátok nem kaptak önálló államot, pedig akartak, és korábban autonómit élveztek (így ők szintén rosszul jártak, Jugoszláviában ugyanis végképp elnyomták őket a szerbek), a szerbek ugyan akarták, de nem kapták meg Pécset és környékét (pedig még Doktor Sándor is a kezükre akarta játszani), a szlovákok és rutének szintén nem kaptak önálló államot (Csehszlovákia nem szlovák állam...), a románok sem kapták meg az egész Tiszántúlt, pedig azt akarták... De ettől eltekintve tényleg mindenki azt kapta, amit akart...

„Egyébként, szerintem sem kellene siránkoznunk.”

Nem szoktam „siránkozást” látni, de a témáról beszélni azért csak szabad. Még a kérdés is arról szól, hogy „dehiszenjogosvolt”, így még a kérdező sem siránkozik, épp ellenkezőleg...

„Szerintem nem az első világháború, és nem Trianon tette tönkre ezt az országot, hanem a rákosi és a kádár korszak. Annak a levét isszuk még ma is.”

Elbagatelizálod. Szerintem meg az általad említettek is (+ még a 2. világháború + a rendszerváltás utáni széthúzó és önző politizálás mindegyik kormány részéről), és trianon is. És ezek egymásból következnek (pl. ha megmarad a soknemzetiségű Magyarország, sem Rákosi, sem Kádár nem kerül soha hatalomra), mint ahogy trianon is a Monarchia jellegéből és főleg a császár (és nem a magyarok) politikájából következik, aminek szintén megvannak az előzméynei, egyenesen a török kiűzésétől (melynek szintén voltak előzményei) kezdve a Rákóczi-féle szabadságharcon át...

„Mert ami törik az össze lehet forrasztani de akinek meghajlott....”

Ha meg is forrasztod, a repedés vagy a heg örökké látható marad, sosem lesz már olyan, mint eredetileg. Ami viszont meghajlott, azt szerencsés esetben ki lehet egyenesíteni úgy, hogy nyoma sem marad a hajlásnak. Én is tudok ilyen hasonlatokat írni, bár semmi értelme...

„És felesleges Trianon háborogni, mert ez az ország szétesett volna, előbb vagy utóbb Trainontól függetlenül is.”

Sosem lehet tudni, mi lett volna, ha... Te se tégy úgy, mintha mindentudó lennél. De ha szét is esett volna, akkor sem így. Neked (meg a kérdezőnek) pedig azon nem kellene „háborogni” meg „siránkozni”, hogy egyesek teljesen megalapozottan kritizálják a trianoni diktátumot és következményeit.

„Az 1867-es kiegyezést követően ugyanis az első világháború végéig (tehát majdnem 50 évig) súlyos probléma volt a nemzetiségi kérdés.”

Előtte is az volt, ma is az. És nem csak nálunk. Azért voltak dolgok, amik nagyon is jól mentek abban az 50 évben (annak ellenére, hogy 50 év alatt nem lehet mindent megoldani). Az viszont tény, hogy a nemzetiségi kérdés az utódállamokban trianon után sokkal súlyosabb probléma volt, mint nálunk bármikor (akár előtte, akár utána). Pedig 100+ év lett volna rá, de a helyzet szinte semmit nem javult, sőt, bizonyos tekintetben ma még rosszabb, mint akkor volt. Máig nem oldották meg a problémákat, habár a fő eszközük az erőszakos asszimiláció volt, de máig nem sikerült nekik az sem (szerencsére).

„mi kiharcoltuk hogy egyenlőek legyünk az osztrákokokkal a többi nemzetiségnek ez nem sikerült...”

A horvátoknak azért némileg több sikerült, mint másoknak (és nem sokkal kevesebb, mint nekünk), de ezt valahogy kifelejtetted...

„őket az osztrákok és magyarok elnyomták, erőszakosan asszimilálni próbálták...”

Nem ilyen egyszerű. Az osztrákok nyomtak el mindenkit, a magyarokat is. Aztán a magyarok megtették, amit tudtak (pl. nemzetiségi törvények, tudod, amikből szerinted „lóf... sem valósult meg”). Persze volt asszimiláció, de nem volt erőszakos. Ha a trianon előtti Magyarországon erőszakosnak nevezed, hogy neveznéd a trianon után az utódállamokban? Ha valóban olyan erőszakos lett volna az asszimiláció a trianon előtti 50 évben, rég nem maradt volna még annyi nemzetiség sem az országban 1914-re, és végképp nem lett volna trianon etnikailag „megalapozott”... Ezt éppen a magyarok engedékenysége tette lehetővé. Nézd meg, hogy „kedves” szomszédainknál is hogy elintézték a magyarokat trianon utáni 50 évben (pedig nem is volt végig náluk a terület, meg még volt székely autonómia is egy rövid időre).

„nem hagyták nekik hogy saját nemzetiségi iskoláik legyenek...”

Erdélyben sem voltak román nemzetiségi iskolák? Vagy legalább olyanok, ahol román nyelven is folyt az oktatás?

[link]

„Egykorú román adatok szerint 1914-ben – bár számuk csökkent – még mindig 2800–2900 népiskolában folyt román nyelven az oktatás. Volt öt gimnáziumuk, hat tanítóképzőjük, egy-egy reál- és felsőkereskedelmi iskolájuk és négy polgári leányiskolájuk. Paradox módon jobban el voltak látva anyanyelvű iskolákkal, mint Románia lakossága, s az írástudatlanság is kisebb volt, mint a Kárpátokon túl.”

Vagy ez sem igaz?

„nem hagyták nekik hogy a szokásaikat gyakorolják...”

Miféle szokásaikat? Hogy akadályozták meg? Nem írsz konkrétumokat, csak kinyilatkoztatsz. És úgy, mintha kivétel nélkül mindenütt ez lett volna a jellemző.

„holott az Andrássyék idején kiadott nemzetiség törvény szerint a magyar állam ígéretett tett arra hogy a nemzetiségek részére iskolákat tart fenn, jogokat biztosít a kulutrájuk, nyelvük megőrzésére....”

És ebből rengeteg dolog meg is valósult.

„a szlovák iskoláknak... az a 3 ami volt is be lett záratva... vagy a szlovák művelődési egyesületek, amik semmi rosszat nem akartak csak ápolni a kulturájukat...a magyarok betiltották őket.

Nem tudom, hogy jött ki a 3. De azt is elmulasztottad közölni, mit értesz „szlovák iskolák” aklatt. Meg azt is, hogy hol. Meg azt is, hogy mikor. De az, hogy egész Magyarországon 3 lett volna (bármikor is 1867 és 1913 között), arra nyugodtan mondhatjuk (szintén a te szavaiddal élve), hogy „nevetséges”.

[link]

„1913-ban mindössze 354 szlovák vagy szlovák-magyar nyelvű mutatnak ki, a tényleges helyzet azonban más lehetett, hiszen hiába volt hivatalosan magyar nyelvű egy-egy iskola, ha sem a tanító, sem pedig a tanulók nem beszélték ezt a nyelvet.”

„Soroljam még?”

Soroljad. De add meg a forrásaidat (pl. melyik volt az a 3 iskola, meg arra is, hogy sehol máshol nem volt). Meg definiáld, amiről írsz (mert ha egy adott valamit értesz „szlovák iskola” alatt, akkor lehet, hogy igazad van, de nem mész vele sokra, ha midnenki más mást ért a fogalom alatt). Mert a „szlovák” lehet részben vagy egészben szlovák nyelvű, vagy akár szlovákok tulajdonában lévő, mint ahogy az „iskola” is lehet bármilyen fokú... Ahogy te utalsz rá, abban a formában viszont – finoman szólva is – megtévesztő.

„a magyar urak/politikusok, bezáratták ezeket az iskolákat...”

Magyar iskolákat is zárattak be. De nemzetiségi nyelvű iskola is maradt elég. Ma is záratnak be magyar iskolákat a magyar politikusok, és nem feltétlenül magyargyűlöletből... Bármennyi iskola is van, az emberek mindig keveslik, és ez érthető (hiszen mindig lehetne több, jobb, és közelebb). De állami részről meg ennek képtelenség megfelelni.

„kötelezővé tették a magyar nyelv oktatását a nemzetiségenek is, még olyan településeken is ahol egy darab magyar sem élt...”

A nemzetiségi nyelv helyett vagy mellett? Ma nem kötelező a romániai/szlovákiai magyaroknak románul/szlovákul tanulni? Pedig azóta 100+ év eltelt, Európai Unió, liberalizmus, emberi jogok, halleluja...

Nagy-Britannia iskoláiban nem kötelező angolul tanulni? Vagy ma Magyarországon nem nagyon erős elvárás (ha nem is „kötelező”) angolul tanulni?

Radásul ha belegondolunk adott az Osztrák-Magyar Monarchia, egy 50millió fős állam. „Ennek az államnak a lakosságának csupán 25%-a volt német és 20%-a magyar. Az összes többi más nemzetiséghez tartozott. Mégis az hol igazság hogy ez a két nép több joggal rendelkezik amikor a teljes lakosság felét sem teszik ki ketten még együttvéve sem? Sehol.”

Ilyen kontextusban nézve az „összes többi” közül talán egyetlenegy éri el a 10%-ot (de az is nagyon attól függ, hogy hogyan számítjuk). Tehát a 45% 2 felé oszlik, a „maradék” 55% meg 7-8 felé... Persze a te értelmezésedben a 20-25% kevés. Objektíven nézve meg nagyon sok. És ha aztán minenki „egyenrangú” (jelentsen ez bármit is), akkor az 1% körüli kisebbségek is követelhették volna, hogy legyenek ők is egyenrangúak. A gyakorlatban meg ez nem könnyen megvalósítható, nem lehet minden faluba 10 nyelven beszélő hivatalnokoat állítani, de ha nem teszi meg az állam, onnantól valaki ezt sértésnek veszi, és el akar majd szakadni. Az EU-ban is mindenki egyenrangú, minden tagország nyelve hivatalos nyelv, de nem hiszem, és nem is várható el, hogy bármelyik német vagy akár osztrák hivatalban magyarul beszélő ügyintéző foglalkozna velem, ha odamennék, vagy bármelyik településen, ahol él magyar populáció, az adott ország fenntartana magyar nyelvű iskolát. Persze törekedni kell rá, de a megvalósíthatóság is fontos szempont. De a számokat nézve talán nem véletlen, hogy először a magyarok vívták ki az „egyenjogúságot”. De ez az egyenjogúság is csak látszólagos, mert ott voltak azok a fránya „közös ügyek”.

A horvátokkal aztán szintén kiegyeztünk (erről pl. megint megfeledkeztél). Érdekes, ők ma is szeretnek minket. A többiekkel is kiegyeztünk volna, de egyrészt türelmetlenek voltak, másrészt ők sem tettek meg mindent (és akkor nagyon finom vagyok) a kiegyezés érdekében.

A románok pl. már 1848-49-ben is sokat tettek a magyarok és románok közti „jó” viszonyért.

[link]

Persze ezt is elmulasztottad megemlíteni, meg azt is, hogy mindezek ellenére rengeteg jogot kaptak a magyaroktól a kiegyezés után, és ebből rengeteg biztosítva is volt (még a román nyelvű iskolák is), de nekik nem volt elég semmi. Az állítólagos „elnyomás” csak ürügy volt. A nemzetiségeket akkor is és most is saját soviniszta politikusaik uszították a magyarok ellen. És lehet mondani, hogy a „magyarok” nem voltak ártatlanok, de a „nemzetiségek” sem. Messze nem...

Meg ha már a számokról beszélünk: Erdélyben a románok aránya alig haladta meg 50%-ot (Felvidéknél pedig a szlovákoké el sem érte). A Vajdaságban a magyarok voltak a legtöbben, de még a németajkúak is majdnem annyian voltak, mint a szerbek, akik aránya kb. 26% lehetett.

[link]

„Át kellett volna alakítani a Monarchiát több kisebb egyenrangú állam úniójáva. Ahogy ezt kb mindenki akarta...”

Én meg akkor ezt mondom: kb. senki nem akarta. Ugyanolyan hangzatos, és ugyanolyan semmitmondó.

folytatás:

„De nem mert mi magyarok akiket elnyomtak évszázadokon át, mit sem tanultunk abból semmit, és ugyanezt tesszük másokkal. Ott is lett az eredménye.”

És aztán ezek a mások sem tanultak ebből semmit, és ugyanezt teszik velünk. Máig. A 21. században. Az EU-ban. Ennek mikor „lesz ott” az eredménye? Vagy nekik szabad, és mi csak „ne siránkozzunk”, mert mindig mindent onnan kell indítani, hogy mi voltunk a rosszak (megfeledkezve az előzményekről)?

Mielőtt azt mondod, hogy ez már trianon után volt, felhívom a figyelmed, hogy a kérdés arról szól, hogy miért vesszen MA trianon?

„Szépen ellenünk fordultak.”

Mikor voltak velünk? Mert ellenünk fordulni csak akkor tudtak volna...

„Egyébként úgy csendben megjegyzem hogy 1918-ban a monarchia vezetősége már intézett üzenetet a szerbekhez és a horvátokhoz is hogy oké lehet únió egyenlőek lehetnek ők is...”

A Monarchia. Nem Magyarország. Mert mi pl. a horvátokkal már 1868 óta „egyenjogúak” voltunk a te olvasatodban (hiszen a közös ügyek ellenére Ausztriával is egyenjogúnak tartod Magyarországot).

„mondván hogy ha 10 évvel korábban küldik elfogadják, de most már késő....”

Mondván. De leeht, hogy nem fogadták volna el. Vagy te honnan tudod, hogy igen?

„A területek elvesztése kapcsán egyedül a románokra haragudhatunk joggal, mivel ők 1918-1919ben elfoglaltak olyan területeket is amiket még az antant sem engedett nekik”

A 2 dolog nem függ össze. A románokra ezért IS haragudhatunk „joggal”. Meg azért is, mert velük addigra már „békét kötöttünk”, és ezzel a románok az antant hatalmakat is elárulták.

[link]

Hogy aztán egy „új háborúban” megszálljanak egy országot, ahol a hadsereget már leszerelték, szintén az antant nyomására...

[link]

Aztán trianonnál mégis nekik adtak színmagyar területeket is...

A területek elvesztése és a magyarok elnyomása miatt meg a szlovákokra is „joggal” haragudhatnánk. A románokra meg ezen kívül legalább még 2 másik okból is „joggal haragudhatunk”.

„Erdélyt és a felvidék egy részét ahol tényleg magyar többség élt valóban nem kellett volna elcsatolni.”

Még jó, hogy belátod.

„De ezeket amúgy a második világháború előtt vissza is kaptuk.... De nekünk persze ez sem volt elég, hála nagyokos Horthynak és a debil nyilasoknak Hitler oldalára álltunk....”

Eleve azért kaptuk vissza, mert Hitler támogatott „minket”. Ha az egykori antant hatalmakon múlik, sosem kapjuk vissza. Ezután természetes dolog volt, hogy a németek oldalára álltunk, de Horthy így is halogatta a háborúba való belépést, amíg csak tudta. Mikor léptek be a magyarok (és mi volt ennek megnevezett oka)? Románok és szlovákok mikor léptek be (és kinek az oldalán)? Ugye, hogy nem is olyan egyértelműen mi voltunk a „gonoszok”?

A „nagyokos” és a „debil” jelzők gondolom ugyanúgy az objektív tájékoztatás jegyében kerültek be.

Egyébként nem tartozik szorosan ide, de Hitler hatalomra jutása éppúgy azok hibája, akiknek trianont köszönhetjük. Ha nem akartak volna a németekkel is elbánni, sosem alakul ki olyan politikai helyzet, hogy Hitler hatalomra kerüljön.

„Ezeket kéne inkább látni, hogy mi miben hibáztunk.”

Látjuk ezeket IS. De te úgy beszélsz, mintha CSAK ezeket kellene látni.

„Az hogy itt siránkozunk és gyűlölködünk senkin nem segít senkit.”

Nem láttam, hogy rajtad és a (veled egyetértő) 6-os hozzászólón (már ha nem te vagy, mivel ő is 71%-os) kívül bárki is siránkozott és/vagy gyűlölködött volna.

„Éppen ez a hülye siránkozás vitt minket bele Hitler oldalán a második világháborúba és mi lett az eredménye..”

Megint az előzményekről feledkeztél meg.

„Történészként végeztem az ELTE-n alig pár hónappal ezelőtt. :D”

És ebben mi olyan vicces, hogy nevető smiley kell hozzá?

„Csak tudom már ba$zki, ebből a korszakból írtam a szakdolgozatomat.”

A 2 dolog egyébként nem következik egymásból. Én is láttam már olyan szakdolgozatot, ahol az írónak lövése nem volt a témáról... Aztán a témavezető megírta, és a hallgató jelest kapott rá. Így is lehet. Bár nem helyes, de nem is ritka.

„Onnan veszem ezeket az adatokat, hogy ez a tudomány jelenleg elfogadott álláspontja.”

Pontosan miről beszélsz? A számszerű adatokat, amiket írtál, nem is vitatta senki, de attól még, hogy ezek az adatok valóak, még korántsem biztos, hogy jó kontextusban tálaltad és objektíven értelmezted őket.

„Korabeli források százai említik ezeket, egyetemi tankönyvek stb.”

A tankönyvek szintén elfogultak. Mintha „kötelező” lenne mindennek a történelem ránk nézve negatív oldalát kiemelni minden egyes korszakból (kalandozások, török hódoltság, 1848-49, világháborúk...). Az a baj, hogy te is ezeken a könyveken nevelkedtél, és mivel ezek álláspontját hajtogatod, azt hiszed, hogy objektív vagy. Mert jogos elvárás lenne a tankönyvektől, hogy objektívek legyenek. De nem azok. És te sem vagy az. Kizárólag a pozitívumokat kiemelni szintén nem lenne objektív, de nagyon nem az a középút, amit te képviselsz (sajnos a legtöbb másik történésszel együtt). Neked is azt ajánlom, amit másoknak javasolsz: „Megértem hogy nem tetszik amit írok, de attól még így van. Próbálj elfogulatlan lenni. Mert így egy szűrűn át nézed a történelmet és csak azt szajkózod,hogy mindenről mi tehetünk, de azt nem érted hogy miért kellett azt tennünk, amit tettünk.”

„És mégis mi a francért akartak voltak elszakadni tőlünk, ha itt jó soruk lett volna?”

Mert azt hitték, hogy az elszakadással még jobb lesz. Hittük mi is már jónéhányszor, hogy majd egy adott esemény után jobb lesz...

Meg a soviniszta politikusok miatt.

„Milyen érdekek? Az összeesküvéselméletek? :DD”

A sok smiley nem emeli a mondanivalónk súlyát. Amit meg alatta írsz, az főleg nem.

„Egyébként az eredeti dokumentumokról beszélek...”

Az eredeti dokumentumokkal nincs semmi baj, csak sok mindent (úgy érzem, részben szándékosan, talán a korábbi tanáraid hatására) egyoldalúan értelmezel.

„Miért ragaszkodsz ennyire ehhez az elmélethez, hogy mi ártatlan szegény kis emberkék vagyunk akik semmit nem követtek el...”

Nem volt arányos a büntetés. Ennyi erőből mondhatnánk, hogy a románokat azért „nyomtuk el” (bár, mint láttuk, nem is nyomtuk őket el), mert „ok nélkül” ellenünk fordultak 1848-ban. Ők meg mondhatnák, hogy azért fordultak ellenünk, mert ők nem voltak jelen az Unió kimondásakor. Mi meg mondhatnánk, hogy azért nem voltak jelen.... És így tovább a végtelenségig. De te mindig onnan kezded, hogy úgy tűnjön, hogy mi látszólag „ok nélkül” elnyomtunk mindenkit, és ők ezért látszólag „jogosan” haragudtak ránk/haragudnak ránk máig.

„De indokolni nem tudod, hogy miért nem igaz, és így teljesen hiteltelen vagy.”

Mint ahogy te sem tudod indokolni, hogy miért nincs igaza a másik oldalnak. Mert az érveid sokkal inkább csúsztatások, egyoldalúan bemutatva. Innentől „telejsen hiteltelen” vagy.

„De nem azért nem tartotta jónak, mert sajnált volna minket...”

Nem is túl gyakran láttam még arra hivatkozni embereket, hogy azért nem tartotta volna. Innentől meg szalmabáb. Egyébként részben az ő hibája volt a kialakult helyzet, meg az, hogy Károlyi leszerelte a sereget, de erről sem volt eddig szó.

„Egyébként Trianon előtt... a legnagyobb arány a magyaroké volt de még ez sem tette ki az ország lakosságának felét... Ezeket a statisztikai adatokat az 1880-as magyarok által készített népszámlálásból vettem. Ez az arány némileg javult 1910-re.”

A 48 % meg a 17 % között azért hatalmas különbség van. És volt is román nyelvű iskola bőven. 1910-re meg a magyarok aránya nőtt, a többi nemzetiségé csökkent, ezért akár azt is lehetne mondani, hogy „indokoltan” csökkentették pl. a nemzetiségi iskolák számát.

„Akkor más a lakosság fele magyar volt. 18.2millióból 9.5 millió magyar. De ez még mindig csak a fel.”

És szeritned ez félig „üres’”. Mások szerint meg félig tele. Objektív meg akkor lett volna, ha nem írod oda, hogy „csak”. Szőrszálhasogatásnak tűnik, de az 1-1 odavetett szó (mint a „csak” használata lekicsinylő jelzőként) ad más hangsúlyt a mondanivalódnak, és ezek mutatják, hogy részrehajlóan állsz a kérdéshez.

„Egyébként Ady verse a Nekünk Mohács kell nagyon találó azokra akik leszavazgatnak de ahhoz buták hogy a véleményüket leírják.”

Nem. Bevallom, én is piros kezet nyomtam a hozzászólásaidra, mivel süt belőlük a rosszindulat, az elfogultság, miközben te objektívnak tartod őket. És nem vagyok buta, hogy leírjam a véleményem, mivel már megtettem fent 2 hozzászólásban. És bizony a lenézés is süt a 44%-os hozzászóló irányába, meg azok irányába, akik le merészeltek pontozni. Ezért is „megérdemled” a lepontozást.

Egyébként Ady is megérte a pénzét, de ez is egy másik történet.

„Nektek Mohács kell...az hogy siránkozni lehessen a múlton. Ez a jó nektek? Hogy van min sajnálkozni, hogy van mi miatt gyűlölködni? Szánalmas... Nevetséges.”

Inkább ez a stílus az, amit meg merészelsz engedni magadnak. Lehet, hogy történész vagy, de ettől nem leszel sem jobb ember, sem objektív gondolkodó, sem tévedhetetlen. És sajnos a stílusod sem egy komoly kutató stílusa. Tisztelettel.

„Kérlek szépen diplomamunkához senki nem ajánl forrást. ez egy önálló munka, saját maga kutat mindenki.”

Itt így, másutt amúgy. Magam is egyetemen tanítok, és én bizony mindig ajánlok forrást a hallgatóimnak. Meg persze ők is kereshetnek hozzá, amennyit csak akarnak.

„Tehát az én forrásaim adataim a saját kutatómunkám eredményei. És történetesen nem kevés idegen nyelvű dokumentumot is olvastam, de főként magyar nyelvűeket.”

Gratulálok.

„Akkor el kell keserítselek a történészek többsége ezen a véleményem van mint én.”

Ez valóban elkeserítő, de sajnos elég belterjes a szakma és kevés az objektív gondolkodó, az objektív tankönyv meg még kevesebb. Nem csoda, ha az utánpótlás is olyan lesz, mint a tanítómesterek.

„Legalábbis aki elfogulatlan és az igazság érdekli, nem az hogy a magyarok áldozatnak tüntesse fel.”

Te meg pont bűnösnek próbálod feltüntetni. Az a bajod, hogy valaki azt mondja a szürkére, hogy fehér, miközben te meg azt mondod, hogy fekete. Ez minden, csak nem elfogulatlan, és nem objektív. Ezért (meg a stílusod miatt) is kaptad a piros kezet. Nem azért, mert olyat írtál, amivel nem értek egyet. És főleg nem azért, mert buta vagyok. Csak a buta ember nevez másokat butának. Vond le magad a tanulságot.