Azokat kérdezem, akik szerint a finnugor elmélet nem igaz. Mi a finnekben a szégyellni való?

Gondolatfoszlányokat írok le. Nem biztos, hogy ezt most így egy egységes rendszerbe tudnám foglalni, de nem is biztos, hogy kell.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Minden nép, kultúra számára fontos, hogy ismerje a gyökereit. Nehéz úgy jövőképet felfesteni, ha nem tudod honnan jöttél, mit vittél véghez. A múlt tehát fontos, értékes. Egy amnéziás ember nem igazán találja a helyét.

Ha belépsz egy szobába, és látsz két embert hulahoppozni, akkor látszólag nincs sok különbség közöttük, de azért nem mindegy az a tényező sem – ami a szobába belépve nem látszik –, hogy az egyik ember 2 perce kezdte el, a másik meg már 24 órája csinálja folyamatosan. Vagy egy közösségben nem mindegy, hogy valaki fél éve van-e ott, vagy egy évtizede, ismerve a közösség szokásait, hogy min ment keresztül a közösség, stb…

A múlt, a valamelyik kultúrával való folytonosság fontos. Nem biztos, hogy mindenkinek az, lehet, hogy személy szerint neked nem – és ez önmagában nem feltétlenül baj –, de nagyon sok embernek fontos.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Sokféle rokonság van. Létezik nyelvrokonság. Ebben a nyelv az, ami rokon. De létezik genetikai rokonság. Illetve létezik kulturális rokonság. Könnyen belátható, hogy ez a három nem feltétlenül kell, hogy egybeessen. Például az nagymamám apai ágról a csehektől származik. De ez nem jelenti azt, hogy én 75%-ban lennék csak magyar. 100%-ban vagyok magyar, magyar az anyanyelvem, a magyar kultúrát ismerem, ebbe nőttem bele, a cseh nyelvet, kultúrát pont annyira ismerem, mint bármelyik másik magyar. Nem különösképpen.

Sokszor szokták felhozni azzal szemben, akiben túlteng a nacionalizmus, vagy neadjisten a rasszizmus, antiszemitizmus, hogy hát annyiszor települtek már be a Kárpát-medencébe különböző nemzetek – mondjuk a tatárjárás, vagy a török megszállás után –, hogy mindenkinek az ereiben folyik valamennyi német, olasz, szláv, zsidó, cigány vér. Csakhogy ez nem vérségi, nem genetikai kérdés, hanem kulturális kérdés.

Hogy melyik a legfontosabb a különböző rokonságok közül? A nyelvrokonság, a genetikai, vagy a kulturális rokonság? Szerény véleményem szerint a kulturális rokonság. De azt is látni kell, hogy mi a kulturális, és részben a genetikai rokonságunkat is a nyelvrokonságunkból vezetjük le. Jobb híján, mert a honfoglalás kori idők előtt elég sok a fehér folt.

Az is biztos, hogy a magyarság történetében azért ott van, hogy mi a hunok, illetve szkíták örökösének tartottuk magunkat, és más nemzetek is tekintettek így ránk. De ezt könnyen félresöpörjük azzal, hogy ez afféle korabeli aktuálpolitikai érdek volt. Közben viszont nagyon sok kulturális hasonlóság fedezhető fel.

Részben ezért akarják megteremteni a tudományos bizonyítékát annak, hogy mi valójában egy sokkal nemesebbnek tartott kultúrához tartozunk, és mivel annyira megszoktuk a rokonság = nyelvrokonság koránt sem biztos, hogy kizárólagos egyenletét, ha nincs nyelvrokonság, akkor majd csinálunk (akár teljesen tudománytalan alapon is).

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Azt is látni kell, hogy egy globalizálódott világban élünk. Egy mai német, egy francia, egy angol és egy magyar kulturális szempontból alig különbözik egymástól. Kvázi ugyanolyan munkát végzünk, ugyanazt nézzük a tévében, a moziban, ugyanúgy öltözködünk, és szinte már ugyanazokat az ételeket is esszük. Nem mondom, hogy ez baj, mert azért ezeket mindig átszínezik a saját kulturális örökségeink. Nálunk a pizza is magyaros, a gyros is lehet, hogy csípősebb. Ha megnézzük például a gasztronómiát, sok olyan klasszikusan magyar ételünk van, amelyeknek az alapanyagai Amerikából származnak. (Pl.: paprikás krumpli, lecsó, de bármi, amiben paprika, paradicsom, burgonya van, akár a pörköltig, gulyáslevesig bezárólag.) De valahogy ezek mégis kaptak egy egyedi magyar jellegzetességet. De a népszokásaink, a vallási színezetünk is sajátosan magyar. A húsvéti locsolástól a Mária kultuszon át a mára szinte kiveszett temetkezési szokásainkig sok példát lehetne erre felhozni.

De ettől függetlenül egy mai átlagos magyar nem igazán találja, hogy ő mitől is magyar, a beszélt nyelven kívül, meg néhány magyar ételen kívül mi különbözteti meg őt egy némettől, angoltól, franciától. És ilyenkor az ember elkezdi keresni a gyökereit, feleleveníteni a régi szokásokat, előásni az ősi kultúra szokásait, külsőségeit. Számomra ez is érhető, csak számomra ez túlságosan felszínes. Van még rengeteg saját, magyar kulturális építőkocka, ami nem egy avítt, élettelen ősiség képét adja, hanem mind a mai napig élő, a mai korban is élhető kulturális örökség.

Mindenesetre ez is oka annak, ha valaki az ősi-hősi múltat keresi.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Azon is el lehet gondolkodni, hogy az elmúlt évszázadokat azért valamilyen hatalom befolyása alatt éltük le. Ült felettünk az Osztrák-Magyar Monarchia, a nácik, majd a szovjetek is. Egyik sem a barátunk volt. A történetírásunkban én felfedezni vélem ennek a nyomait, bár lehet ezen vitázni. Például ott vannak a honfoglalás utáni kalandozások. Az egészet úgy tálalja a történelemoktatás, hogy barbár módon végigdúltuk Európát, valamiféle zsákmányszerzés céljából. Csak hogy ez így nem teljesen igaz, ha jobban megvizsgáljuk. A tálaláshoz az is hozzátartozik, hogy mennyire rettegtek a magyarok nyilaitól. Más nép erre büszke lenne, és úgy tálalná, hogy a korban Európában szokatlan és fejlett haditechnikánknak köszönhetően katonai ellenőrzés alatt tartottuk Európát. De mi nem így tanuljuk. Az is eléggé érdekes kérdés, hogy ha már szinte teljesen az uralmunk alatt tartottuk Európa szinte egészét, miért tértünk vissza hirtelen a Kárpát-medencébe. Ha visszatértünk, miért nem katonai megtorlás, vagy minimum kirekesztés volt a következmény, hanem a lehetőség felajánlása, hogy csatlakozhatunk Rómához, illetve küldtek nekünk egy koronát. A kalandozások igazi, racionális okát nem keressük igazán, holott ha megnézzük, biztos, hogy nem a zsákmányszerzés volt a célja. De minek is célt keresni, hiszen mi csak barbárok voltunk, nem érdemes racionális okot keresni egy műveletlen barbár nép tettei mögött.

Szent István szerepe is kicsit más színben tűnik fel az oktatásban, mint amennyire az újabb kutatások következtetni engednek. Ezt a képet is régen rehabilitálni kellett volna, de valahogy mégsem történik meg. Még mindig úgy tudják a legtöbben, hogy Szent István szerepe az volt, hogy a magyarság áttérjen a pogány vallásról az római katolikus vallásra. Hogy a jelek szerint már a honfoglalás idején keresztények voltunk, hogy az igazi tét az volt, hogy Róma, vagy Bizánc alá tartozzunk-e, az ugyan még az István a királyban is megjelenik, valahogy mégsem ez az emberekben a kép. És ha rosszmájú akarok lenni, lehet ennek olyan olvasata, hogy sokkal nemesebb lenne két értünk küzdő vallási központ között az egyik mellett elkötelezni magunkat, mint átvenni Rómától a kereszténységet a mi primitív, pogány vallásunkat elvetve.

Valahogy a történelemoktatásunkban van egy olyan íz, hogy ne legyünk annyira büszkék magunkra, viszont lássuk más népek történetét nemesnek, hősinek.

Részben ez is oka lehet, ha valaki a finnugor nyelvrokonságot elveti.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A finnugor nyelvrokonság valódi tudományos alapokon nyugszik, és megállja a helyét. De az őstörténetünk nem feltétlenül fűzhető fel kizárólag erre, ennek is többféle oka lehet, amiből nem vizsgáltuk meg mindet. Hogy a kulturális rokonságunkhoz lesz-e elég mozaikdarab, amiből egy megkérdőjelezhetetlen kép áll össze, azt nem tudom. Egyelőre azt kell mondanom, hogy nincs, de azért vannak puzzle darabok, amik kicsit finomítják a finnugor őshaza képet. Vannak olyan tudományos kritériumoknak megfelelő eredmények, amiket érdemes lenne tovább vizsgálni, de a hivatalos történelemkutatás valahogy nem annyira akar ezzel foglalkozni, a finnugor nyelvrokonságból levezetett kulturális rokonságot kvázi késznek nyilvánítja.

> Ezek agyatlan emberek, így érzelmileg jobban kötődnek a muszlim söpredékhez

Egyrészt nem a muszlimokhoz kötődnek, hanem jóval az iszlám megszületése előtti kultúrákhoz, a szkítákhoz, vagy a hunokhoz, vagy úgy általában a lovasnomád népekhez, amiknek semmi köze nincs az iszlámhoz.

Nota bene az ókor számos tudományos, filozófiai eredményét az araboktól tanultuk vissza. Időben jóval fejlettebb tudománnyal rendelkeztek – főleg a matematika, csillagászat terén –, mint mi itt Európában. (Az algebra is arab eredetű szó. Idézet a Wikipédiáról: „Maga az algebra szó az arab eredű »al-jabr« szóból származik, mely Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi perzsa matematikus Kitab al-Jabr wa-l-Muqabala (ejtsd: »Hisab al-dzsabr walmukabala« ,szó szerint »A rövidítés és törlés tudománya«) című, 820-ban írt értekezésének címében található.”)

Amúgy vicces, mert a törökök ma is úgy néznek vissza a 150 éves török megszállásra, hogy elhozták nekünk – a testvéreiknek – a nagy birodalmat, hoztak nekünk kultúrát. És amúgy az ő nézőpontjukból még érthető is ez a kép, csak mi ugye láttuk a másik oldalát is.

(Hogy aztán az iszlám alá tartozó népek – főleg az arabok – hogyan hanyatlottak le, az kicsit más kérdés, azért ebben a nyugati kultúrkör is erősen ludas.)

En Finnorszagban elek, a csaladom fele finn. Szinte anyanyelvi szinten beszelek finnul, azert mondom, hogy szinte, mert azt kesobb tanultam, de kulso hallgato nem igazan veszi eszre a beszedemen, hogy nem Finnorszagban szulettem.

En elismerem a finnugor nyelvrokonsagot, hisz ki vagyok en,hogy megcafoljam? Nyelvi rokonsag kipipalva. Annak ellenere, hogy amiket egyebkent felhoznak, azok a hasonlo szavak, ugyanolyan aranyban megtalalhatoak a roman es az olasz nyelvben is. A masik dolog, amit meg hasonlonak velnek a tudosok, a kiejtesen es nehany hasonlo szavon kivul, hogy a magyar nyelv ragaszto nyelv. Akar az eszt is, tehat veluk ugyanannyira vagyunk ezek szerint rokonok. Viszont nekem se hallasra, se sehogy nem jon ez le-kiveve azt a par szot, ami tobb mas nyelvben is meg van meg nagyobb aranyban- hogy mi akarcsak nyelvrokonok is vagyunk. Hiaba beszelem ilyen magas szinten a finnt. Ez persze semmit se jelent, nem vagyok nyelvtudos.

Kulturalisan biztos, hogy nem vagyunk rokonok. Ha ismernel finneket, vagy eltel volna itt legalabb 1 evet, akkor szerintem tulzas nelkul meg lehet allapitani, hogyha kellene keresni egy nepet, ami szoszerint szinte az ellentetunk, az a finn. Es nem feltetlen az o javukra. Sok mindent csodalunk toluk es valoban van 1-2 dolog, amiben jok -ahogy sok mas nep is masban- de nem latjuk azokat se egeszeben, es kozelrol, onnan mar azok sem oly fenyesek. Illetve nagyon fontos, hogy nem latjuk azt mi az amiben nem jok es mi hianyzik nagyon Finnorszagbol, jobban, mint az alapjovedelem Magyarorszagrol.

A finn kultura nagyon "egyszeru". Nem igazan unnepelnek semmit, nem udvarolnak a noknek, nincs igazan semminek sem hagyomanya a szaunaban valo izzadason kivul. Nincsenek olyan eteleik, amik csak az ovek, ha megis, az kb. a gyors etel szintjen vannak. A vodkan kivul semmilyen italuk nincs, amit hozzajuk lehet kotni, de az meg ugye izre majdnem mind1, hogy finn vagy orosz,vagy eszt vagy akarmilyen. Nemzeti szokas kopkodni az utcan,de nem ugy mint nalunk, hogy van 1-2 bunko, hanem szinte mindenki, ugyesz,biro,ferfi, NO, undorito....ez itt altalnos, ha valaki akar egy kicsit is hivatalosabb vacsoran bufog egyet vagy matt reszeg, total normalis. Az, hogy a foldon penteken nyakkendos ertelmisegek nem fetrengenek, szoszerint fekszenek! Mert annyira matt reszegek, hogy jarni nem birnak, normalis. Az is, hogy senki se megy oda megnezni oket, ha -10 van akkor se (-20-ban meg nem lattam), az is normalis, mert aki a foldon fekszik ugyis reszeg. Ha beteg lenne, persze az o baja... Igaz nem mondom, hogy mindennap lathatsz ilyet, de semmikepp sem egyedi eset, sot... Es ez csak 1-2 aprobb dolog volt, amit felsoroltam, mert nem szeretnem, hogy barki azt higyje nem szeretem a finneket, hisz kettos allampolgar vagyok. Es tudom, hogy van bennuk szeretheto resz is, de szamomra hihetetlen az a csodalat, amit neha Magyarorszagrol tapasztalatok...szerintem tul vannak a finnek misztifikalva es nem csak a finnek....

Szamomra a finn kultura, eletmod, szokasok, leginkabb olyan semmilyenek, mert hogy mar majdnem, hogy nem leteznek leszamitva a szaunazast meg a gumicukor eveszetet.

Szerintem ezert nem akar sok ember hozzajuk tartozni, amugy mikor azt mondjuk finnugor azt az esztekre is ertjuk nem csak a finnekre meg a magyarokra, meg az Oroszorszagban elo marikra is (ebben nem vagyok biztos, de azt hiszem eleg hasonlo a nyelvuk).

Szerintem kulturalisan -azok utan, hogy 4 nagyon kulonbozo orszagban eltem- azt kell mondjam, hogy szerintem az olaszokhoz hasonlitunk a legjobban. Pedig anno nem voltam egy nagy ujlatin nyelv barat, de miota felfedeztem azt a rengeteg hasonlosagot, szerintem azon a vonalon kellene elkezdenie a magyaroknak nyomozniuk...es most nem arra gondolok,hogy mindket nep szereti a paradicsomot, meg temperamentumosok, hanem tenyleg kulturalis vonatkoztatasban,illetve szokasok, a tarsadalom berendezkedese es az egyenek egymashoz valo viszonyarol beszelek.

19:22-es vagyok. Az iment azt fejtettem ki, miert nem akar valaki testverkozosseget vallalni a finnekkel (legalabbis szerintem).

Most viszont eszembe jutott meg valami. A finnek es az esztek mar bebizonyitottak, levezettek stb stb, hogy ok mindig eszakon eltek, es ez ugye hiheto is mar csak a kulso jegyekbol is. Ez viszont azt jelenti, hogy nekunk is eszakrol kellett jonnunk, csak ugye aztan meleg eghajlatra tavoztunk. Igaz keveredtunk mindenfele neppel, de szerintem genetikailag ez eleg "erdekes" lenne. Finoman szolva is nehezen hiheto, hogy eszakiak lennenk, mert maradt volna biztos valamilyen szokasunk, ami veluk egyezo. De igazabol ezt nehez keresni, mert nekik meg nem nagyon van. Mi egy nagyon kulturat szereto, onmagunkat kereso nep vagyunk. Eszakon pont ez az ami, abszolut nem fontos.