Hogyan alakult ki a finnugor eredetünkről szoló elmélet? A 20 században?

"Mondanék néhány sumer szót, amit magyarázni sem kell:

ana -> anya

abu -> apu

barin -> bárány

edin -> edény

kalapatu -> kalapács

kanna -> kanna

kapa -> kapa

kaz -> kasza

kumundur -> komondor

kaser -> kosár

kuda -> kutya

kuasza -> kuvasz

kiszib -> küszöb

marha -> marha "

Ezek közül a szavak közül semelyik sem található meg a sumérban, legalábbis ezekben a jelentésekben biztos nem. A Google a barátod, simán lehet találni sumér - magyar szótárt a neten és itt nem a pár szavas csillagösvényes "sumér" szószedetetekre gondolok, hanem a több száz szavas profi nyelvészek által összeállítottakra. A listádban az egyetlen sumér eredetű szó a kanna, ami a sumér "ginig" szóra megy vissza. A szó eredeti jelentése "nád". Ebből is láthatod, hogy a szavak alakja és jelentése meg tud változni, mégpedig nem is kicsit. Tehát, mégha a magyar a sumér leszármazottja lenne is, akkor sem lenne ennyire egyértelmű hasonlóság a szavak alakja és jelentése között. Az általad belinkelt szavak sumérul:

anya - ama ( ez még hasonlít is, de a hasonlóság nem mindig jelenti közös eredetet.)

ad - atya, valamint a szülő jelentésű "ugun" szót is használták

más, szilá - bárány

piszan, gakkul, alal, gan, mud, tun - edény, ez a sok szó azért van ,mert természetesen megkülönböztették az edények fajtáit és a sumér is változott az idők folyamán, meg persze már akkor is léteztek szinonimák.

kapa - mar

Nem tudom, hogy a komondort és a kuvaszt, hogy gondoltad. Ebben az időben ennyire specifikus kutyafajták nem léteztek max. olyanok, mint : agár, kopó stb.

Másrészt a honfoglaláskori kutyacsontok között a kuvasz és az erdélyi kopó őse található meg a komondor jóval későbbi jövevény. Harmadrészt a fajtanevek elég gyorsan cserélődnek és változnak, szinte lehetetlen, hogy ennyi ideig fennmaradjon egy fajtanév.

kosár - gur, pad

kutya – úr

marha – am, szún Láthatod tehát, hogy az általad bemásolt szavak köszönőviszonyban sincsenek a sumér nyelvvel.

"Másik érdekesség a Baál nevű istenség, akire régen búcsúkhoz hasonló eseményeken emlékeztek meg a fontosabb útvonalak mentén. Ezeket az összejöveteleket nevezték báloknak, bálozásnak. Másik utalás erre az istenre maga a Balaton szavunk is"

Még most sem tudtam rájönni, hogy egy ókori, palesztiniai istenségnek mi köze van a magyar néphez. A bál szó egyértelműen latin eredetű. Megtalálható, majdnem minden európai nyelvben, a magyarba a németből került. És hogy a Baálból és a bálból, hogy lesz a Balatonnak, egy tónak a neve.. Ezt igazán elmagyarázhatnád kicsit részletesebben.

"Következő érdekesség pedig az Eszter nevünk, aki a régi Istar-Ister istennő nevéből eredeztethető. Van egy településünk is, ami Ister istennő könyökét jelenti: Istergam. A gam szócska könyököt, kanyarulatot jelent sumér nyelven és ez a település eléggé közel is van a Dunakanyarhoz."

Először is a könyök sumérul "kus", nem pedig "gam". Az Iszter a Duna ógörög neve, feltehetően kelta eredetű. Az Eszter névnek tényleg van köze Istárhoz, mivel a két név azonos eredetű, legvalószinűbb jelentése "csillag". Az Istárhoz meg csak annyit, hogy kevered a szezont a fazonnal: az Istár a mezopotámiai termékenységi istennő akkád és babiloni neve, nem pedig a sumér ( az egyébként Innin). Ez tipikus hibája a magyar nyelvet a sumérral rokonítóknak: nem különböztetik meg az akkád és a sumér szavakat, pedig a két nyelvnek nem sok köze van egymáshoz.

Eszter név, pedig köztudottan a kereszténység felvételével jelent meg Európában és a magyarok körében is, ugyanúgy, mint bármelyik másik bibliai név.

"De hogy a kérdésre is válaszoljak... Annak volt igaza, aki azt mondta, hogy az 1850-es évek környékén alakult ki ez az elmélet. A célja egyszerű volt. Szétrombolni a maradék nemzeti öntudatot is, amire nem volt képes a kereszténység sem. Ide pedig elég egy józan ész is. Tegyük fel, hogy egy császár vagy, aki kisebbségek felett rendelkezik és ez a kisebbség nem fér a bőrébe. Mit kéne velük tenni? Hát vegyük el a múltjukat, hogy sokkal kezelhetőbbek legyenek. Ennyire egyszerű az egész. Elég szomorú, hogy manapság, az internet korában van bárki is, aki komolyan tudja venni a finnugor elméletet."

Már annyiszor halottam, egyszer végre valaki elmagyarázhatná, hogy hogyan rombolja a finnugor nyelvrokonság a nemzeti öntudatot. Másrészt, ha a császárok és királyok a kisebbségek lázadásvágyát, így akarták megtörni, akkor miért nem fabrikáltak dicstelen múltat az angolok az íreknek és a spanyolok a baszkoknak?

Az igazság az, hogy az uralkodók és köztük a Habsburgok is pont lesz*rták, hogy mit vallanak a magyarok a saját eredetükről... Szerintem meg tudod, hogy mi a szomorú? Az, hogy abban a korban, mikor bárki hozzátud férni a különböző nyelvek szavaihoz és nyelvtanához (köztük a sumérhoz, a keltához és az óegyiptomihoz, hogy csak néhány a magyarral rokonítani próbált nyelvet mondjak) ahelyett, hogy mondjuk egy olyan ember írását olvasnák el, aki beszéli ezeket a nyelveket, inkább olyan személyek tollából származó elméletekből tudakozódnak az adott nyelvről, aki egy mukott sem beszél sumérul, óegyiptomiul stb.

"azt, hogy a magyar nyelv őrzött meg legtöbbet abból az ősnyelvből, ami annak idején jelen volt a földön. "

Miért ősnyelv és minek az őse? Hogyha a magyar őse lenne, akkor persze, hogy a magyar őrizné a legtöbb szót belőle. Másrészt, hogyha azt nézzük, hogy a sumér korában jóval több, különböző nyelvet beszéltek, mint manapság és azt ,hogy a ma beszélt nyelvek semelyike sem vezethető vissza a sumérra, elég kétséges az "ősnyelv" cím.

"Nem az a valóság, hogy a magyar szavak 99%-a csuklóból héber, török vagy germán eredetű. Inkább lehet ez pont fordítva is... akár."

Ilyet senki soha nem állított. A mai magyar szókincs 50%-a belső keletkezésű és alapszó. Ez kevésnek tűnhet, de ahoz képest, hogy a magyar 3500 évet kihúzott teljesen idegen környezetben nagyon jó. Ott van például az angol, ami alig 1500 éve szakadt el a többi germán nyelvtől és gyakorlatilag a szókincsének 70%-a idegen eredetű, vagy ugyanez igaz a románra is. A magyar is rengeteg szót átadott a románnak és a délszláv nyelveknek ezt soha senki sem tagadta. Mi azért tanulunk a magyar nyelvben található jövevényszavakról, mert ez a nyelvünk része. Az, hogy vannak jövevényszavaink nem azt jelenti, hogy a magyar "buta, barbár nyelv". Ilyet soha senki nem állított, a kölcsön- és jövevényszavak természetes dolgok, amik minden nyelvben meg vannak. A nadrág szóról, pedig annyit, hogy a szláv eredet nem azt jelenti, hogy ne lett volna szavunk rá. És Európában, már a kelták és a szlávok is hordtak nadrágot, valamint a különböző más, korábbi lovasnomád népek is használták.

A végére már lehet, hogy nyakatekerten fogalmaztam, kicsit elfáradtam a nagy lendületben, de ez mit sem változtat azon, hogy mikor hallasz valamiről próbálj meg több helyen is utána nézni, lehetőleg szakértők által írt helyeken. Ha kioktatónak vagy gorombának érezted a hangnememet, bocsánat.

Hát,,, a szlávok maguk sem állítják, hogy őseik ismerték a nagdrágot (kivéve Knyiezsát ☺).

A sumér rokonság fényes bizonyítéka :

magyar: lovas ember = sumér: luvasa

mert, magyar: ló = sumér: vasa, magyar: ember = sumér: lú

☺ ☺ ☺

# 11:

Akkor ha már ilyen ügyesen szétkaptad azt az elméletet, nekiesnél a finnugor elméletnek is ekkora vehemenciával?