Körülbelül 400 szógyöktani hasonlóság van a magyar és az úgy nevezett finnugor nyelvek között, valóban megalapoz egy Finnugor nyelveleméletet felállítani? Komolyan lehet-e csupán ennyi szó alapján venni?

Nyelvész vagy?

a) Igen

-> Írj egy komoly tanulmányt, győzz meg más nyelvészeket, és voilá.

b) Nem

-> Akkor meg hidd el annak, aki évtizedeket töltött el ebben a szakmában, hogy jobban ért hozzá, mint te, és inkább foglalkozz azzal, amihez te értesz.

Én nem vagyok nyelvész, így nem fogok erről vitába bocsátkozni, de ez egy tudomány. Nem hasraütésre állapították meg a nyelvrokonságot, és nem is politikai döntés alapján. Hasonlóan, nem hasraütésre, és nem politikusok hülyesége miatt fogják módosítani az elméletet, ha egyszer módosítják.

4500???? A 19. századi nyelvészek számítása szerint ÖSSZESEN 1800 gyökszavunk volt.

Honnan szedted ezt a bazi nagy számot?

Annyi bizonyos, hogy a finnek magyarok törökök altaji nyelv csoporthoz tartoznak.

Az szintén érdekes, hogy egyes kultúrákról nem mernek beszélni vagy kijelentik róluk, hogy ismeretlenek. Holott semmivel se tudunk kevesebbet róluk, mint pl az etruszkok vagy a majákról ...

A magyar egy roppant különleges nyelv nincs szüksége új szavakra, nagyon kreatív, az idegen szavak tetemes része kikopik a magyarból ...

Egysdzerű és elgondolkodtató példával illusztrálnám ezt!

ott van a fog alapszavunk:

szóképzéssel hasonló jelentés tartalommal bíró szavak sokaságát tudjuk képezni.

fogda

fogadás

foglalás

foglalt

fogad

fogás

fogalmazás

foglalkozás

foglár

fogat

fogas

fogadtatás

fogalom

fogan

foganat

fogadó

fogadás

fogaskerék

fogdos

fogékony

fogház

foglalat

fogó

fogódzik

fogoly

elfogult

....

stb

Rengeteg szó van fog ( fogással kapcsolatos szavak fog alapgyökre építve) Rengeteg ilyen alapgyök van ,még se nagyon tanítják ezeket ma az iskolákban!

Angolul, hogy fordítod le ezeket a szavakat? vagy van egyáltalán hasonló nyelv, ami ugyanilyen kreatívan képes látszólag teljesen új szavakat alkotni, de tartalmilag hasonló jelentésből kiindulva..

Ragozó nyelvek minden bizonnyal képesek hasonlóra és ahol ez a fajta gondolkodás a legközelebb áll a magyarhoz az lesz a legközelebbi rokon...

Ilyen, hogy szógyök a magyar nyelvészetben mint szakterminus nem létezik, innen már látható is hogy a kérdést feltevő illetőnek köze sincs a nyelvészethez! A szógyöktanhoz meg pláne nincs (főleg, hogy mivel ez a szó nem szakterminus)!

Mivel pedig szógyöktan nem létezik, így nem világos mire gondol a kérdező.

Ha arra gondol, hogy a magyar nyelv ismer 4500 szanszkrit eredetű szót (a szanszkrit egyébként az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, mai leszármazottja a hindi, bár a vallási jelentősége miatt a szanszkrit nem holt nyelv), tehát 4500 indoeurópai eredetű szót ismer a magyar nyelv, akkor lehet igaza. Például: iskola, antipatikus, infinitezimális, minimális, maximális stb. Ezeknek viszont egyike sem része a magyar alapszókincsnek, nagy részük idegenül is hangzik. Ezek ugyanis szakszavak, vagy szakszóként kezdték pályafutásukat a magyar nyelvben. A szakszavak nagy része pedig latin vagy görög -> indoeurópai eredetű.

Mi áll a finnugor elmélet mellett? Az, hogy viszont az alapszókincs nagy része finnugor eredetű. Ezek azok a szavak, ami a legalapvetőbb módon képesek a világot leírni: rokonsági fokok, testrészek, színek, számok, növény és állatvilág legalapvetőbb elemei (nyilván nem a fikuszra gondolok, hanem pl. arra, hogy fa, hal stb.)

Egy cikk a "gyökökről" a kérdezőnek: [link]

Miért a mai iskola rendszerben szerinted elégséges a nyelvtan? Ez nem a gyerekek nem a tanárok hibája a rendszer hibája, mert a tanár nem érti miért kell nyelvtan tanítani, ezért a diák is utálni fogja a nyelvtant ...

Bezzeg a német és angol nyelvtant úgy megtanítják, hogy külföldön is csak néznek rád, hogy mit erőlködsz? inkább tanultál volna meg beszélni, mint hogy görcsösen erőlködsz a szórend miatt vagy a helyes ragozáson, névelőn ...