Ha próbálnak stresszelni, nyomást gyakorolni rám az emberek általában dühkitöréssel válaszolok, miért?

#9 Te helyből vagy ilyen hülye, vagy nekifutásból?

Kérdezz meg 100 pszichológust, mind a 100 azzal fog egyetérteni, hogy a feszültség levezetése kritikus fontosságú a mentális egészség érdekében, persze ahogy mi, úgy ők is a megfelelő módszer fontosságát ki fogják hangsúlyozni.

Mellesleg az életünk minden mozzanatát az ösztönök befolyásolják. Az emberi intelligencia és civilizáció csupán a játékszabályokat változtatta meg, nem pedig magát a játékot. Ha mindenünk az ösztönön alapul, akkor ebben az egy nagyon specifikus esetben miért is rossz dolog az ösztönös cselekvés? Magyarázd már el kérlek...

#11 (15:17) - te láttál már valós támadás hatására dühöngéssel reagáló pszichológust, aki az ellenség térfelére szorulva nem számíthatott (hatékony) támogatókra?

- mindössze ennyi a válaszom a mérhetetlen ostobaságaidra, hisz az emberi társadalomról és a pszichológiáról kb. sz@rt se tudsz!

Kedves #13 barátom, úgy gondolom, állításod elsősorban magadra igaz.

Mert amúgy: láttam már dühöngéssel reagáló pszichológust, hogy keveset, annak az az oka, hogy aki ezt a szakot eredménnyel elvégzi, megtanul számos módszert, amit a kérdező nem ismer, és ez az előnye. Továbbá az, hogy abban a szakmában a hátérben maradás alapfeltétel, tehát ő erre szocializálódott. Az ilyen problémáit szimplán másképp oldja meg.

Válasszunk szét két esetet!

Az alaptalan inzultáció mindenkiben stresszt vált ki, ahogy azt előttem is mondták. Aki ezt elfojtja, szépen halmozza megában a rendkívül komoly betegségekhez vezető feltételeket. Ha egy pszichológus nem ezt mondja, csak hiszi magáról, hogy pszichológus. Csakhogy egy jó szakember a levezetés sok módját ismeri és taníthatja meg.

A stressz levezetésének sokfélesége egyfelől múlik azon, ki mit tanult (és gyakorolt be, mert enélkül az ismeret semmit se ér) meg erről, másfelől múlik azon, milyen volt az addigi előélete, azaz e téren való tapasztalata. A kérdező nem hülye, nem pszichopata, pusztán ez a levezetési mód rögzült benne az idők során, a részletekhez ismerni kéne az addigi élete sok részletét, amire talán ő sem emlékszik már, vagy nem is tudja, hogy fontosak voltak.

Az viszont igaz, hogy a stressz levezetése sokféle, és hogy mire vagyunk képesek, az a helyzettől is függ. Aki a dühkitöréshez a környezet támogatását írta, igaza van, csak nem azt jelenti az, amire itt gondoltak az emberek. Arról van szó, a düh egyértelműen ellentámadás, és ekkor a természet szabálya szerint mindig az erősebb lesz a győztes. A környezet támogatása itt azt jelenti, a környezet egyértelműen kinyilvánítja (rendkívül sokféle módon), hogy a megtámadottnak ad igazat, "neki drukkol", a támadónak egyszerűen nincs tere, magára marad (és visszavonul). Éppen ezért, ha a környezet olyan, hogy félreérti a dolgot és a támadó igazát vélelmezi, akkor viszont mindenképpen a megtámadott (dühös ember) lesz a vesztes.

Érdemes konfliktushelyzetekről szóló pszichológiakönyveket olvasni és más módokat is találni (begyakorolni), már csak azért is, mert az mindig előny, ha valaki "fegyverarzenálja" sokszínű.

Kérdező! kérdésednél felsorolt esetek valószínűtlenek (de lehetségesek is, hiszen nem ismerlek), és annyiban pszichológiai eset, hogy az agyad csak ezt a választ ismeri, mert feltehetően csak ezt tanultad, tapasztaltad meg. Elemezd az eseteket (akár utólag), gondold végig, mi váltotta ki (akár az is lehet, hogy akaratlan, vagy félreértésből te provokáltad), és próbálj kitalálni más reakciókat, például visszafogott de határozott és félreérthetetlen visszautasítást. De mindenképpen próbáld megérteni a szituációt, arra is választ keresve, a támadó miért támadott (mert oka volt, csak kérdés, valós vagy félreértett).

#13 Ez a válasz csupán azt bizonyítja, hogy vagy el sem olvastad, vagy képtelen voltál értelmezni azt, amit mi írtunk. Mert hogy ennek a hatalmas sületlenségnek semmi köze hozzá, az hétszentség...

Javaslom az általános iskola megismétlését, de ezúttal figyelj egy kicsit jobban oda a tanító nénire.

Kedves Kérdező, nem olvastam a hozzászólásokat. Csak az eredeti kérdésedre válaszolok.

"Ha próbálnak stresszelni, nyomást gyakorolni rám az emberek általában dühkitöréssel válaszolok, miért?" Leginkább azért, mert nem tanultad meg elviselni a nyomást, gyenge vagy. Nincsenek kreatív megoldásaid és -valószínűsíthetően- a kommunikációd sem asszertív.

"Jogosan cselekszem?" Mivel nem vagy stressz-reziliens, ezért itt a jogosság kérdése fel sem merül. Ilyen jellegű válaszra vagy képes, és kész. Nem vagy valódi döntési helyzetben. Nincs megfelelő viselkedéskészleted, eszköztárad a fent leírt szituációk menedzselésére.

"Vagy valamilyen pszichiátriai okai lehetnek esetleg? Gondoltam pszichopátiára, nárcizmusra, borderlinere, bipolárisra, labilis idegrendszerre stb." Hát erre a kérdésre csak doki tudna adekvát választ adni. A labilis idegrendszer gyanúja felmerülhet, igen. Azért tanult 5-8 évet, hogy akár 50 perces beszélgetés során el tudjatok indulni vmerre.

A provokáció szó használata ebben az esetben félrevezető. Ui. a nemzetközi szócsalád a latin provocare, provocatum ('felszólít, kihív, felingerel') nyomán, a pro- ('elő') és vocare ('hív, szólít') elemekből; utóbbi forrása a vox, vocis ('hang'). Vagyis azt tudja előhívni belőled egy helyzet, ami benned rejlik.

Remélem, az önkontrollod hiánya miatt nem fogsz bajba kerülni.

Azt azért ki kellene deríteni, hogy miért így éled meg a dolgokat.

Miért akarnak stresszelni, elnyomni mások?

Tényleg ezt akarják, vagy te tulajdonítod ezt nekik? ( Ebben az esetben tényleg lehet valami mentális bajod, vagy valamiért nem hiszed el,nem tapasztaltad meg gyerekként, hogy nem téged akarnak kicsinálni, és ezért túlreagálod a szituációkat.)

Bármi is az oka, érdemes nyugisabb, kevésbé hirtelen reakciókat is begyakorolni. Az agresszió ugyanis agressziót szül, és így sose lesz vége.