Görögország a legfiatalabb országok között van Európában? 1830-ban lett csak független.

# 128

IDÉZLEK: "Butaság, Megfosztották Ausztriát is ezen az alapon. Nem vagy képes felfogni, hogy a diplomácia (külügy) és hadügy automatikusan a personal unióba került államoknál közös lesz."

Ez nem igaz.

Hiszen jelenleg Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és 10 kisebb ország között is perszonálunió van, ennek ellenére NINCS se közös hadügyúk, se közös külügyük, se közös pénzügyük. Az uralkodó személyén kívül semmi sem közös.

# 132

IDÉZLEK: "Vegyed inkább az európai országokat. Ha közös az uralkodó, automatikusan közös minden esetben a külügy és a hadügy. Ez még nem state-union."

Ez kapásból nem igaz.

Elég egy példa a cáfolatára.

A szász Választófejedelemség és a Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség perszonáluniója idején semmiféle közös szász és lengyel-litván közös hadügy sem létezett, teljesen különálló szász és lengyel-litván hadsereg létezett, a külpolitika sem volt egységes, elég arra gondolni, hogy a hétéves háborúban (1756-1763) a Szász Választófejedelemség hadviselő fél volt, még Lengyelország-Litvánia semleges, holott közös uralkodó állt az élükön.

# 132

További cáfolat az érvedre, hogy például az 1714 és 1837 között fennálló brit-hannoveri perszonálunió alatt sem létezett közös hadsereg.

Külön Brit Hadsereg (British Army) és külön Hannoveri Hadsereg (Hannoversche Armee) létezett.

Még a Habsburg Monarchia esetében közös, birodalmi hadsereg létezett, melynek hivatalos neve, a Császári-Királyi Hadsereg is kifejezte Mária Terézia uralkodásától, hogy az örökös tartományok és Magyarország KÖZÖS hadseregéről van szó.

# 136

IDÉZLEK: "Magyarország ugyanis sokáig semleges maradt a Napoleoni háborúkban és évekkel később üzent hadat csak."

Hát......

Sajnálatos módon, mihelyt megérkezett a francia hadüzenet Bécsbe, 1792-ben, Magyarországon is hivatalosan kihirdették a hadiállapotot.

Természetesen a Császári-Királyi Hadsereg magyar ezredei 1792-től, azaz a kezdetektől harcoltak a francia forradalmi és napóleoni háborúkban.

Egyébként a Magyra Királyságban a háború és béke, a hadüzenet kérdése kizárólagos királyi felségjognak számított. Azaz nem a magyar Országgyűlés, hanem az uralkodó üzent hadat és kötött békét.

Lásd: "Ezen kívül a külügyek intézése is királyi felségjognak számított,

amit 1867 után a közös külügyminiszteren keresztül gyakorolt. A király személyesen is képviselhette az államot, s a nemzetközi szerződések a király által, illetve nevében köttettek. A fejedelem joga volt a követküldés és -fogadás, valamint a hadüzenet és a békekötés is, igaz, alkotmányosan korlátozott jogkörben: az 1867.: XII. tc. szerint például a nemzetközi szerződéseket és a békekötést közölni kellett az Országgyűléssel, s a külügyek vonatkozásában − ideértve a hadüzenet küldését is − közvetve − a magyar kormányon keresztül fennállt a miniszteri felelősség elve."

[link]

TOVÁBBÁ:

1867.: XII. törvénycikk 8. §: A pragmatica sanctióból folyó közös és együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek czélszerü vezetése. E czélszerü vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az Ő Felsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik. Ennélfogva a birodalom diplomaticai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében fölmerülhető intézkedések, mindkét fél ministeriumával egyetértésben és azok beleegyezése mellett, a közös külügyminister teendői közé tartoznak. A nemzetközi szerződéseket mindenik ministerium saját törvényhozásával közli. Ezen külügyeket tehát Magyarország is közöseknek tekinti, s kész azoknak közösen meghatározandó költségeihez azon arány szerint járulni, mely az alábbi 18., 19., 20., 21. és 22. pontokban körülirt módon fog megállapittatni.

# 137

IDÉZLEK: "Még egy fontos dolog az abszolút monarchiák idejéből: Mária Terézia idején nem állami hadseregről beszélhetünk, noha megtévestő, hogy közpénzekből volt finanszírozva, hanem az uralkodó különböző magánhadseregéről. Tehát ne keverjük az abszolút monarchiák uralkodói zsoldos magánhadseregének korszakát össze az alkotmányos monarchiák állami hadseregeinek korával."

Megint tévedsz.

Akkor már nem zsoldoshadseregek léteztek, hanem kényszersorozott tömeghadseregek. A zsoldos az, aki önként, pénzért, zsold fejében vállal katonai szolgálatot. A Császári-Királyi Hadsereg ekkor már nem ilyen zsoldosokból álló haderő volt, hanem kolosszális létszámú, kényszersorozott tömeghadsereg, nem is lehetett más, hiszen a napóleoni háborúk idején a legnagyobb létszáma 580 000 katona volt.

A korabeli Császári-Királyi Hadseregről a legjobb összefoglaló Nagy L. István hadtörténész 530 oldalas műve: A császári-királyi hadsereg

1765-1815. Szervezettörténet és létszámviszonyok

LÁSD: [link]