Görögország a legfiatalabb országok között van Európában? 1830-ban lett csak független.
Az óriási görög propaganda ellenére, Görögország nem Európa legöregebb országa, hiszen 1830 előtt nem létezett.
Föld (LAND) vagy valamilyen többséget alkotó etnikai csoport "földje" csak egy néprajzi , és nem politikai fogalom mint az ország. Egy országnak saját szervezésű állama kormánya van, ami az adott területen fennhatóságot gyakorol.
Görögország már az ókorban is ritkán volt egységes állam, tehát nem voltország az ókori történelmének túlnyomó idejében. Nincs kontinuitása a görög államnak, hiszen az oszmánokhoz tartozott jóidejig.
válasza:@100: Pontosan ezért hívom a kérdését kamukérdésnek, őt meg kamukérdezőnek. Azon kívül, hogy emellé még kamuzó kérdező is.
Részletesen és túl sok energiát beleölve szerintem sincs értelme vele foglalkozni, pár hozzászólással kijavítani a hülyeségeit annyiban viszont talán van, hogy laikus érdeklődők láthatják, hogy nem stimmel, amiket ír. (Nyilván a fő kamukérdés körül kialakult vita ezen már bőven túljutott.)
Mojoo, nem tudsz modern optikát építeni NEwton tudásával.
Newton nem ismerte a polarizáció jelenségét.
Nem ismerte a hullámoptikát.
Nem ismerte az interferenciát
Nem ismerte a diszperziót
válasza:@102: Ez szuper. Akkor most olvasd vissza, hogy miről is beszéltem neked, és próbáld értelmezni. Kicsit segítek azzal, hogy még be is idézem neked. Aztán ha nem megy ezek után sem, akkor nyugodtan engedd el, mert bár technikailag neked címeztem az írásaimat, valójában az idetévedő random érdeklődő olvasóknak szól - azért akármilyen pozitív és bizakodó ember vagyok, azt még én sem gondoltam komolyan, hogy lenne bármi esély, hogy te is megértsd.
De akkor lássuk is, idézem magamtól a releváns részeket:
"a mai napig bizonyos jelenségeket a fény részecsketermészetével magyarázunk. Más jelenségeket meg a hullámtermészetével."
"Vagy bemész a Canon/Nikon/akármi objektívfejlesztő részlegére és előadod, hogy a fénynek valójában egyszerre van hullám- és részecsketermészete ám."
Sem a Wikipedia, sem az britannica.com nem minősül elfogadott forrásnak, az ezekre való hivatkozás egyetemi szinten TILOS.
Megint buta vagy, és csúsztatsz.
A Britannica szerkesztői egytemi tanárok akadémiai hierarchiában komoly helyet foglalnak el. Neked max. valami történsz alapképzettséged van.
A Britannica lexikont angolszász országokban bírósági viták során is elfogadják, ahogy jópár híres értelmezőszótárt is.
Magyar bíróságok elfogadják a magyar lexikonokat, valamint vitás kérdésekben az értelmező szótárakat forrásként.
Egyetemeken is elfogadják hivatkozásként, még nagydoktori disszertációban is jó hivatkozásként.
Ami a Wikipédiát illeti, annak bizonyítóereje a hivatkozásokban van, egy jó cikk tele van hivatkozásokkal amik alátámasztják mondandóját.
Vita esetén nekem csak szépen be kell másolnom a szerzőt a könyv címét ISBN-t oldalszámot és a direkt URL-t a könyvhöz. Ebben az esetben már nem velem állsz vitában, hanem egy akadémikus szaktörténésszel, amihez képest már semmit nem ér a te szavad, hiába arcoskodsz, utána már csak un. elkeseredett DENIALIZMUSRA futhatja neked. [link]
A legnagyobb problémád a vita során a szalmabábozás, és főként szalmabánhoz kerestél forrásokat hivatkozásokat. [link]
Arról hogy az Ókori Hellász ország lett volna .. nem fogsz találni olyan történészt aki országnak nevezné.
Ahogy Ausztria-Magyarország is két ország volt, nem egy ország ahogy te állítod.
Mojjoka , az olcsó fölényeskedés nem pótolja az érveket és a bizonyítékokat, csak a proliknál, és proli olvasóknál
Nem fognak hullámoptika interferencia polarizáció diszperzió nélkül építeni modern optikát. Mivel minden fényképezőgép digitális és együtt kell működnie CMOS vagy CCD chipekkel, amiknek a modern mikroprocesszorokhoz hasonló méretű áramkörei és érzékelő méretük van.
ehhez már nem elegendő egy egyszerű távcső építésééhez elegendő ismeret.
válasza:Mondjuk nem nagyon szerettem volna tovább húzni feleslegesen az időmet - természetesen nem értetted meg, mit írtam, jobban meg nem tudom szájba rágni -, de azért egy igazi aranyköpést kiemelnék tőled, komment nélkül:
"Mivel minden fényképezőgép digitális"
Köszönjük!
válasza:# 104
IDÉZLEK: "Magyar bíróságok elfogadják a magyar lexikonokat, valamint vitás kérdésekben az értelmező szótárakat forrásként. Egyetemeken is elfogadják hivatkozásként, még nagydoktori disszertációban is jó hivatkozásként."
HAHAHAHAHAHAHAHAHA!!!!!
Cuncimókus!
Egyetemi szakdolgozatokban és doktori disszertációkban csak tudományos szakirodalmat és történeti forrásokat lehet használni.
Az enciklopédiák és lexikonok se szakirodalomnak, se forrásnak nem minősülnek.
válasza:# 104
IDÉZLEK: "Mindenki láthatja hogy én ilyet nem állítottam. Pontosan azt állítottam, hogy NEMZETKÖZI KERESKEDELMI és GAZDASÁGI szerződéseket a Magyar Királyság Ausztriától függetlenül kötötte, ennek előkészítése pedig a Magyarország kereskedelemügyi minisztereinek volt a feladata."
TUDOD MIÉRT HITELTELEN BRITANNICA, AMIRE HIVATKOZOL?
Mert egyetlenegy olyan nemzetközi szerződést sem tudtál mutatni, amelyet Magyarország önállóan kötött volna 1867-1918 között.
MERT NINCS ILYEN.
Több napod volt rá, hogy találj egyetlen nemzetközi szerződést, amelyet Magyarország önállóan kötött 1867 és 1918 között.
SIKERÜLT?
NEM!!!!!
Én három kereskedelmi jellegű szerződéssel bizonyítottam, hiteles linkekkel alátámasztva, hogy Ausztria-Magyarország KÖZÖSEN kötötte minden nemzetközi szerződését 1867 és 1918 között.
LINKEK ÚJRA:
1869-es barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződést Ausztria-Magyarország és Japán között (Vertrag über die Freundschaft, Handel und Schifffahrt zwischen Österreich-Ungarn und Japan.
1870-es államszerződés Svájc és Ausztria-Magyarország között,
Liechtenstein, majd Bajorország képviseletével,
vasút építéséről Lindauból Bregenzen keresztül
St. Margrethenbe és Feldkirchből Buchsba.
(Staatsvertrag zwischen der Schweiz, Österreich-Ungarn,
zugleich in Vertretung für Liechtenstein, dann Bayern
über die Herstellung einer Eisenbahn von Lindau über Bregenz
nach St. Margrethen sowie von Feldkirch nach Buchs)
1892-es államszerződés Svájc és Ausztria-Magyarország között a Rajna szabályozásáról, az Ill-torkolattól a Bodeni-tóig.
Staatsvertrag zwischen der Schweiz und Österreich-Ungarn über die Regulierung des Rheins von der Illmündung bis zum Bodensee, 1892.
CSÚNYÁN SZÉNNÉ LETTÉL CÁFOLVA. :)
válasza:# 104
IDÉZLEK: "Vita esetén nekem csak szépen be kell másolnom a szerzőt a könyv címét ISBN-t oldalszámot és a direkt URL-t a könyvhöz. Ebben az esetben már nem velem állsz vitában, hanem egy akadémikus szaktörténésszel, amihez képest már semmit nem ér a te szavad, hiába arcoskodsz, utána már csak un. elkeseredett DENIALIZMUSRA futhatja neked."
VICCES.
Ugyanis én már kétszer linkeltem neked akadémikus történész írását arról, hogy Ausztria-Magyarország nemzetközi jogilag egy államként funkcionált.
Was war "Österreich" vor 1918?
A szerző: Thomas Winkelbauer ist Universitätsprofessor für Österreichische Geschichte (Geschichte der Habsburgermonarchie seit dem 16. Jahrhundert) und Direktor des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung der Universität Wien.
Ahogy Pálffy Géza akadémikus, éppen akadémiai nagydoktori értekezésében írja le, hogy Magyarország 1526-tól a Habsburg állam része volt, tehát nem önálló állam.
Lásd: Pálffy Géza: Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 2008
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!