Görögország a legfiatalabb országok között van Európában? 1830-ban lett csak független.
Az óriási görög propaganda ellenére, Görögország nem Európa legöregebb országa, hiszen 1830 előtt nem létezett.
Föld (LAND) vagy valamilyen többséget alkotó etnikai csoport "földje" csak egy néprajzi , és nem politikai fogalom mint az ország. Egy országnak saját szervezésű állama kormánya van, ami az adott területen fennhatóságot gyakorol.
Görögország már az ókorban is ritkán volt egységes állam, tehát nem voltország az ókori történelmének túlnyomó idejében. Nincs kontinuitása a görög államnak, hiszen az oszmánokhoz tartozott jóidejig.
válasza:# 120
Sajnos neves, nemzetközi hírű történészek cáfolnak Téged.
Ugyanis érdekes módon mind a legújabb, modern német, osztrák és magyar kortárs történelmi tudományos szakirodalom jellemzően államként, egészen pontosan „összetett államként” (zusammengesetzter Staat, composite state) szokta definiálni a Habsburg Monarchiát. A modern angolszász történelmi szakirodalomban szintén összetett államként jelenik meg a Habsburg Monarchia, sőt annak egyik iskolapéldája.
A perszonáluniót az összetett államtól megkülönbözteti, hogy az összetett állam rendelkezik minden résztvevő területére kiterjedő jogkörű közös hivatalokkal, intézményekkel, államapparátussal. A Habsburg Monarchia azért összetett állam, nem pedig puszta perszonálunió, mert rendelkezett összbirodalmi hatáskörű, közös központi hivatalokkal és intézményekkel.
Példák:
Brauneder, W.: Die Habsburgermonarchie als zusammengesetzter Staat (A Habsburg Monarchia, mint összetett állam) In: Zusammengesetzte Staatlichkeit in der Europäischen Verfassungsgeschichte, Duncker & Humbolt, Berlin, 2006
A neves osztrák történész, Thomas Winkelbauer a Habsburg Monarchiát „rendi államok monarchikus uniói alkotta monarchikus uniónak és különböző tartományokból összeálló államok összetett államának” definiálja. [link]
Jelenleg a legnevesebb, élő, a Habsburg Monarchiával foglalkozó magyar történész, Pálffy Géza akadémikus szintén összetett államként határozza meg a Habsburg Monarchiát.
Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai ÁLLAMÁBAN. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században
válasza:# 120
Az elmúlt évtizedekben a Habsburg Monarchiával foglalkozó alapvető történelmi szakirodalom kivétel nélkül összetett államként, vagyis államként definiálja a Habsburg Monarchiát, nem pedig perszonálunióként.
LÁSD:
Robert A. Kann, A History of the Habsburg Empire 1526–1918. Berkeley, Los Angeles, London, 1974
Robert J. W. Evans, The Making of the Habsburg Monarchy 1550–1700: An Interpretation. Oxford, New York, 1979
Jean Bérenger, Die Geschichte des Habsburgerreiches 1273–1918. Wien, Köln, Weimar, 1995 (French orig. 1990)
Paula Sutter Fichtner, The Habsburg Monarchy, 1490–1848. Haundmills,
New York, 2003
Thomas Winkelbauer, Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Unterta-
nen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1622–1699. Vols. 1–2. (Österreichische Geschichte 1522–1699) Wien, 2003
hogy az összetett állam rendelkezik minden résztvevő területére kiterjedő jogkörű közös hivatalokkal, intézményekkel, államapparátussal.
Magyarországnak még a kormáánya sem volt közös ausztriával.
the administration and the structures of central government of Kingdom of Hungary also remained separate from the Austrian administration and Austrian government until the 1848 revolution. Hungary was governed to a greater degree by the Council of Lieutenancy of Hungary (the Gubernium) in Pressburg (Pozsony) and, to a lesser extent, by the Hungarian Royal Court Chancellery in Vienna, independent of the Imperial Chancellery of Austria.[21]
From 1526 to 1851, the Kingdom of Hungary maintained its own customs borders, which separated Hungary from the united customs system of other Habsburg-ruled territories.
The involvement and integration of Kingdom of Hungary into a different state was legally impossible, due to the provisions of the old Hungarian constitution and Hungarian public law.
Amiről te beszélsz az az Osztrák Császárság az 1849-1867 közötti 18 éves periódusban. Az állt legközelebb a Habsburg Birodalmi fantáziádhoz.
De még annak sem Habsburg Birodalom volt a hivatalos neve. Ha Ferenc Józsefnek említetted volna a Habsburg Birodalmat, vagy Császárságot személyesen, valószínűleg dühbe gurult volna, azt gondolta volna, hogy gúnyt űzöl a családjából dinasztiájából.
Habsburg Birodalom? Ezt a történészek találták ki a 19.században , hogy röviden leírják a Habsburg uralkodók által uralt területeket egy rövid névvel.
Ha létezett volna Habsburg Birodalom, akkor miért nem tűnik fel hivatalos iratokban,tövényekben, rendeletekben, vagy nemzetközi szerződésekben ez a név? Miért nem jelenik meg az intézmények címerében feliratként?
Mert ez egy történészi konstrukció.
válasza:# 123 # 124 # 125
Csakhogy egy csomó neves angolszász, német, osztrák és magyar történész szerint a Habsburg Monarchia igenis állam volt.
Sőt, ma éppen a nemzetközi történetírás fősodra az, amely összetett államnak tekinti a Habsburg Monarchiát.
IDÉZLEK: "Ha létezett volna Habsburg Birodalom, akkor miért nem tűnik fel hivatalos iratokban,tövényekben, rendeletekben, vagy nemzetközi szerződésekben ez a név? Miért nem jelenik meg az intézmények címerében feliratként?"
Azért nem tűnik fel a hivatalos iratokban, mert ennek a valóságban létező államnak nem adtak hivatalos nevet, csak körülírták.
Attól, hogy Habsburgok birodalmi államának nem volt hivatalos neve, még létezett. Ezt a létező államalakulatot nevezték el a történészek "Habsburg Monarchiának".
Az Osztrák-Magyar Monarchiát sem perszonáluniónak, hanem reáluniónak tekintik a történészek, mert a közös uralkodó mellett van közös hadügy, közös külügy és közös pénzügy.
A Magyar Királyságot a Habsburgok 1526 után rövidesen megfosztották minden hadügyi, külügyi és pénzügyi önállóságától.
Hivatkozol arra, hogy Magyarországnak saját kormánya volt, a Helytartótanács. Idézed az angol Wikipediából: " Council of Lieutenancy of Hungary (the Gubernium)."
Még a magyar Wikipedia is leírja: "A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv."
Vagyis a Helytartótanács nem önálló, hanem a bécsi, összbirodalmi kormányszékek alrendeltségébe tartozó intézmény.
Már megint keeveered a rulershipet a statehoodal.
Composite monarchy az egy rulership nem pedig state.
A Kompozit Monarchia is legtöbbszőr egy perszonál Unió.
A lényeg: Egyik sem state. [link]
Te az általános uralkodói jogokat már államként fogod fel? Minden uralkodónak joga volt a külpolitika egyoldalú meghatározásához amíg a polgári forradalmak után létre nem jöttek az alkotmányos monarchiák. Minden uralkodó a hadsereg legfőbb parancsnoka, a hadügy legfőbb ura, és ebbe a parlamentek sem szólhattak bele, az alkotmányos monarchiáig még egyoldalúan hadat is üzenhettek.
Tehát ha egy örökölhető azaz dinasztián alapuló personal unió létrejött államok között, akkor már kompozit államról beszélünk, hiszen az uralkodó meghatározta a közös külügyet, és hadügyet is. Ez azonban nem államok uniója, csak a rulership uniója!
A Lengyel-Litván Personal unióban is közös volt a külügy és hadügy az uralkodó közös személye miatt is.
Spanyolország sem volt ország, azaz állam a 16.században, hanem personál unió közös külüggyel hadüggyel.
Spain was ruled by the major branch of the Habsburg dynasty over the 16th and 17th centuries. In this period, “Spain” or “the Spains” covered the entire peninsula, politically a confederacy comprising several nominally independent kingdoms in personal union: Aragon, Castile, León, Navarre and, from 1580, Portugal.
"A Magyar Királyságot a Habsburgok 1526 után rövidesen megfosztották minden hadügyi, külügyi és pénzügyi önállóságától."
Butaság, Megfosztották Ausztriát is ezen az alapon. Nem vagy képes felfogni, hogy a diplomácia (külügy) és hadügy automatikusan a personal unióba került államoknál közös lesz.
Council of Lieutenancy of Hungary (the Gubernium) nem volt alárendelve a birodalmiaknak.
A Helytartótanács rendi kormányzati szerv volt, és ez tagjainak összetételében is tükröződött: meghatározott számban főpapok, fő- és köznemesek alkották a tanácsot, ugyanakkor a tanácsosok kinevezése az uralkodó joga volt. Tisztán királyi hatóság volt, amelynek az utasításait közvetlenül a királytól kapta. 1724-ben zajlott az első ülése, amelynek a székhelye Pozsony volt. II. József 1785-ben Budára helyezte át a Helytartótanácsot.
A Helytartótanács rendszeres üléseken, kollegiális alapon hozta döntéseit. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött.
Szóval szavazó tagjai a magyar papság és nemességből kerültek ki, NEM VOLTAK OSZTRÁK nemesek sem OSZTRÁK földön regnáló főpapok benne.
Hungarian Royal Court Chancellery in Vienna, independent of the Imperial Chancellery of Austria.[21]
Az Osztrák irányítású birodalmi kancellária a legfőbb államigazgatási szerv a birodalmi részeken, azonban Magyarországon még ennek sem volt hatalma. Irányíthatott oszi olasz cseh lengyel területeken, de Magyarországon NEM.
Balázs, Éva H. Hungary and the Habsburgs, 1765–1800: An Experiment in Enlightened Absolutism. p. 320.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!