Erdély történelmileg mindig a tolerancia, egyenlőség, emberközpontúság hazája volt?

# 19

IDÉZLEK: "Te fentebb a diszkriminációról, jogfosztásról beszéltél, Kristó Gyula mást állított, ne akard a te állításaidat másnak a másról szóló mondataival alátámasztani.."

Kristó pontosan azt mondta, amit én, a románok, mint ortodoxok, a vallásuk miatt hátrányosan voltak megkülönböztetve Erdélyben, hiszen román ortodox nem emelkedhetett a nemességbe, mert ezt a törvények kizárták.

# 19

IDÉZLEK: "Én azt írtam, hogy ez a jelenség önmagában nem tekinthető diszkriminációnak, mert ez egy ország szerves, belső fejlődése miatt alakult így, és nem azért, mert más vallásokat direkt hátrányosan akartak megkülönböztetni."

Tehát a spanyol királyok a zsidók Spanyolországból történő kiűzésével nem DIREKT akarták hátrányosan megkülönböztetni a zsidókat?

Ez vicc?

Képzeld, direkt az volt a Katolikus Királyok célja, hogy egyetlen egy zsidó se maradjon Spanyolországban, ezért brutális erőszakkal, államilag szervezve elüldözték őket. Ugyanezt megcsinálták a muzulmánokkal is. A zsidóság akkor már vagy 1200 éve, a muszlimok pedig közel 700 éve tömegesen éltek Hispániában.

Hispániában sokáig relatív tolerancia érvényesült a zsidók és a muszlimok iránt, de a centralizált abszolút monarchia kezdődő kiépülésével a bigott katolikus uralkodók elérkezettnek látták az időt a zsidók és a muszlimok szisztematikus megsemmisítésére.

De szerinted ez nem direkt hátrányos megkülönböztetés volt. :DDDDD

# 19

IDÉZLEK: " De ennek ellenére az önmagában nem diszkrimináció, hogy Franciaország királya (és a fontosabb politikai tisztségek betöltői) csak katolikusok lehettek. Én azt írtam, hogy ez a jelenség önmagában nem tekinthető diszkriminációnak, mert ez egy ország szerves, belső fejlődése miatt alakult így, és nem azért, mert más vallásokat direkt hátrányosan akartak megkülönböztetni."

Addig igazad van, hogy az hogy Franciaország király csak katolikus lehetett (ezt a Francia Királyság íratlan alaptörvényei egyébként kimondták), az önmagában nem diszkrimináció.

Tudod ott válik ijesztő butasággá az érvelésed, hogy azt sem tekinted például diszkriminációnak, hogy XIV. Lajos a francia hugenottákat kizárólag kálvinista hitük miatt elképesztő, szadista brutalitással DIREKT ÉS TUDATOSAN elüldözte Franciaországból.

Hasonló példát előbb hoztam a spanyolországi zsidók és muszlimok kiüldözésére.

Pedig ha valakit a hite miatt üldöznek, vagy hátrányosan megkülönböztetnek, na az a diszkrimináció.

"Addig igazad van, hogy az hogy Franciaország király csak katolikus lehetett (ezt a Francia Királyság íratlan alaptörvényei egyébként kimondták), az önmagában nem diszkrimináció."

Ha elolvasnád, amit az előző válaszomban írtam, akkor pontosan ez az, amit állítottam, és nem többet. Azt én is írtam, hogy voltak vallásüldözések és vallásháborúk, nem értem ezeket a felbőszült érveléseket, mert ezekre sehol nem cáfoltam rá.

Amit én állítok, az az, hogy Erdélyben azért nem lehet diszkriminációként tekinteni arra, hogy az ortodox vallás megtűrt (!!) vallás volt, amiért Franciaország királya sem lehetett hugenotta vallású...

De te ezt nem is akarod érteni, ehelyett belemagyarázol olyan dolgokat, amiket én nem is állítottam, és azokat cáfolod...

És egyébként is, nem tudom, kivel vitatkoztál az előbb, velem biztosan nem, mert én nem írtam semmi olyat, amiket te cáfolsz...

De azért annyi megjegyzésem lenne, hogy a magyar viszonylatban az ortodoxia megtűrése és a magyar fél ortodoxiához való viszonya az nem említhető egy lappal azzal, amit pl. a francia katolikusok a hugenottákkal műveltek, vagy amit a spanyolok a zsidókkal... Mert nekem van egy olyan gyanúm, hogy te ezt képzeled, illetve a fentebb írt mondataid (jogfosztás, diszkrimináció stb.) is ezt sugallják. Pedig erről szó sincsen, Erdélyben biztosan nem voltak ortodoxia-ellenes pogromok, nem üldözték őket állami erőszakszervezetekkel kifejezetten olyan céllal, hogy megsemmisítsék stb. őket. Úgyhogy, aki itt összemos dolgokat, az pont hogy te vagy.

Igen, határozottan. Egyenlőségről azonban nem beszélhetünk azért - viszont sokkal nagyobb vallási és nemzetiségi TÜRELEMRŐL igen, mint a környező országok bármelyikében.

A Tripartitum kimondta a három nemzet egységét: magyarok, székelyek és szászok - ezek voltak az államalkotó népek. De létezett román nemesség is (csak nem ortodox vallásúak voltak és idővel elmagyarosodtak), illetve sokkal toleránsabbak voltak az örményekkel, zsidókkal, tótokkal és cigányokkal mint máshol.

Az első román bibliafordítás nem véletlenül készült Erdélyben, I. Rákóczi György fejedelem idején, általa finanszírozva (Biblia Rakocziana)!

Ugyancsak Rákóczi György fejedelem alapított TÖBB SZÁZ román iskolát, köztük a legrégebbi román iskolág: a fogarasit!

Erdélyben lett tehát először román iskolarendszer és anyanyelvű igehirdetés (a fejedelem ezt mély protestáns hite miatt finanszírozta, az anyanyelvű igehirdetés protestáns eszménye miatt!).

Erdélyben mondták ki először a vallásbékét, ami négy bevett felekezetet határozott meg: katolicizmus (a görög és örmény rítust is beleértették utóbb), lutheranizmus, kálvinizmus és unitarianizmus. De emellett - mint említettem - megtűrt vallásként virágzott az ortodoxia is, a gyulafehérvári érsek-metropolita a mindenkori fejedelem bizalmasa volt (rajta keresztül finanszírozták az iskolahálózatot és az anyanyelvű biblianyomtatást is).

Jóval nagyobb volt a tolerancia a zsidósággal szemben is (ebben az is szerepet játszott, hogy az oszmán porta vazallus-állama volt, a török pedig nem tett különbséget keresztény és zsidó között).

Összességében igen: a tolerancias és a humanizmus hazája volt erdély. Az egyenlőségé viszont nem - voltak hatalmas társadalmi különségek (főnemesek, köznemesek, jobbágyok, primor-, lófő- és közszékelyek, szász nemesség és szabad szász parasztság, de elkülönültek közigazgatásilag is, lásd: erdélyi vármegyék v.s. székely és szász SZÉKEK, stb.).

Az egyenlőség a nagy francia forradalomból származtatható eszme, korábban, a feudális világban ilyen nem volt - sőt, természetesnek tekintették az érdemekkel szerzett és apáról fiúra örökített kiváltságjogok rendszerét, amelyek lehettek egyéni kiváltságjogok (mint a nemesi családoké) vagy kollektív kiváltságjogok (mint a székelyeké és a szászoké), de mindig érdemekkel megszerezve (pl. egyéni vitézség egy csatában - vagy a székelyek és szászok állandó határvédelmi feladatai).

Az egyenlőséget tehát ki kell venni a képletből, de a többi igaz.