A mai angolok úgy tekintenek Hódító Vilmosra és a normannokra, mint a magyarok a Habsburgokra, akik évszázadokig uralkodtak és elnyomták a magyarokat?

Remélem nem gondoltad komolyan, hogy akiket felsorolták, azokat egy lapon emlegeted a hun-germán sereggel. :)

Az arabokat sem említeném egy lapon ezekkel. Teljesen másfajta hadviselésük volt. A mongolok könnyedén legyőzték az arabokat.

De tudod mit? Kiegyezek. A hunok nem tudták volna elfoglani Bizáncot. Elképzelhető, hogy nem is az lett volna a céljuk egyébként.

Nem becsülném le a Habsburg-uralom kártékonyságáról szóló érveket. Az egész elrontott magyar politikai kultúra ebből a kérdésből származott.

Nem kell átvenni olyan múlt századi, nyíltan ultramontán klerikusok (pl. Pezenhoffer Antal) érveit, akik csak amiatt támogatták a Habsburgokat, mert támogatták a katolikus klérust.

Azt nem hagynám ki a kérdésből, hogy alapvető a különbség a Habsburgok diplomáciai ravaszsága, taktikája, beházasodási mesterkedése és Hódító Vilmos nyíltan katonai jellegű pusztítása között. Ez utóbbit az angoloknak mondjuk úgy nem nehéz észrevenniük mennyire ellenük volt és nem is szeretik Hódító Vilmost. Így tanítanak róla itt egy példa egyszerűbb megfogalmazásban a negyedikeseknek:

4. osztály

Hódító Vilmos lecke gyerekeknek: Tények és történelem

"Lecke összefoglaló

Rendben, nézzük át a tanultakat.

Hódító Vilmos Anglia történetének egyik leghíresebb királya volt az ország inváziója miatt, és az invázió az, amikor hadsereget vonnak be, hogy átvegyék az országot. Hatalmas flottát vagy hajócsoportot épített, hogy seregét Franciaországból Angliába vigye, és megnyerte a hastingsi csatát. Úgy emlékeznek rá, mint egy könyörtelen vezetőre, aki azt jelenti, hogy könyörtelenül cselekszik, de úgy is emlékeznek rá, mint „a hódítóra”."

[link]

--------------

Encyclopædia Britannica (Bár nem mindenben korrekt történelmileg, mert van még benne sok homályos és jellemzően tisztázatlanul ismételt kifejezés, de nagyon szókimondó amúgy.)

"Habsburg-uralom, 1699–1918

Nem Magyarország, hanem a császár volt a győztes, mert a visszavonuló törökök és az úgynevezett felszabadítók előrenyomuló seregei pusztították az országot. Lipót 1687-ben újra megerősítette az alkotmányt, ha Magyarország elfogadja dinasztiáját a férfi ágon, és eltörölte az 1222-es Aranybulla által elismert ius resistendi (ellenállási jogot), de az ezt követő kormány valójában egy újabb kegyetlen Bécs központú diktatúra volt."

/Közbevetve mi volt az eltörölt ellenállási jog:

Az ellenállási jog (latinul: ius resistendi) feudális jogintézmény, mely a király és a nemesség közötti hatalommegosztást és hatalmi egyensúlyt szolgálta. Magyarországon az Aranybulla 31. cikkelyébe belefoglalt joga a nemességnek, hogy ellenállást szervezzen a király ellen, ha az hűtlenné válik a néphez. [link] /

"Károly és Mária Terézia

Károly fő gondja az volt, hogy Magyarországon elfogadják a Pragmatic Sanction, a császári rendeletet, amellyel a lánya Mária Terézia az uralmait örökölte. ... Szigorúan viszonyult a protestánsokhoz, és megengedte tanácsadóinak, hogy kizárják Magyarországot a támogatott iparosításból, amely gazdagságot hoz uralma más részeire. Belső vámkorlátokat vezettek be az örökös tartományok és Magyarország között. A birodalmon kívüli Magyarországra irányuló behozatalt magas vámok akadályozták, az Ausztriából és Csehországból érkező „import” vámja azonban nagyon alacsony volt. Magyarország exportját a nem Habsburg-földekre teljesen megtiltották, és csak azok a mezőgazdasági és nyersanyagok részesültek kedvezményes elbánásban, amelyekre a monarchia nyugati felében szükség volt. Magyarország a korábbinál jobban függött és alárendelődött Ausztriának."

[link]

A Habsburgok öröklés útján történő területszerzése nagyon sikeres volt, amit beházasodásokkal ügyeskedtek össze és dinasztiájuk mottója is így hangzott: "Bella gerant alii, tu felix Austria, nube!" ("Háborúskodjanak mások, te boldog Ausztria házasodj!").

( [link]

A házassági területszerzés úgy ment, hogy az örökségért beházasodtak más uralkodók dinasztiáiba, amelyekhez házassági szerződéseket is kötöttek. Azokban lefektették az öröklési jogokat, vagyis, ha a másik félnek nincs örököse, akkor a Habsburg dinasztia az örökös és trónörökös, és fordítva is rögzítették. Arra persze ügyeltek, hogy legyen Habsburg trónörökös és arra is, hogy mások ellenük ezt a taktikát ne tudják felhasználni. Ilyen stratégiai házassági taktikával a nagyhatalmi alapokat három nemzedék alatt lefektették. Érdekes módon előfordulgatott, hogy az "ellenfél" trónörökös vagy uralkodó "réjtélyes" módon halt meg és a Habsburgok lettek az örökösök. Ezek a házasságok lényegében a kémkedés és beépülés hatalmi területéhez tartoztak, és Habsburg részről nem szerelemből fakadtak.

A Habsburgoknak eleinte nem sikerült véglegesen Habsburg kézre megszerezni Magyarországot, de amikor nem tudtak trónra kerülni, akkor nekik még az is jobb volt, hogy ha már nem Habsburg, akkor se magyar uralkodója legyen az országnak. Ha magyar kézre kerül véglegesen Magyarország, akkor már nem nagyon lesz esélyük megszerezni. A Habsburgok időt nyertek egy másik nem magyar uralkodó támogatásával is ezért segítették az egyéb uralkodókat is Magyarország élére. Beházasodások révén a Jagelló királyok esetében is félig Habsburg királyokról volt szó, a Jagellókkal kötött Habsburg házassági szerződés miatt, tehát Jagelló királyokkal még volt esélyük megszerezni a magyar trónt.

Például:

1.- II. Lajos magyar király, Jagelló-házi uralkodó (litván-lengyel uralkodóház) feleségül veszi Habsburg Máriát (Osztrák Mária) mégpedig Habsburg házassági szerződés kötésével.

2.- II. Lajos magyar király a mohácsi csatában "rejtélyesen" meghalt.

3. - Két trónörökös is jelentkezett a megüresedett trónért:

Habsburg Ferdinánd (Ferdinand I. von Österreich) és

Szapolyai János (I. János magyar király) a magyar erdélyi Szapolyai-házból.

3.b - Habsburg Ferdinánd a Jagellókkal kötött házassági szerződés alapján követelte a magyar trónt. Erre lettek kitalálva a házassági szerződéseik.

4. - Szapolyai Jánost a többség megválasztja Magyarország királyává.

5. - Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János ezért harcban állnak. Ferdinánd végül is nem bírt el Szapolyai Jánossal aki még török segítséget is kért Ferdinánd ellen. Bár ez csak kényszer szövetség volt, hiszen a törökök Magyarország ellen fordultak és ezért nem is voltak őszinték Szapolyai Jánossal kötött szövetségben és halála után hatalmat gyakoroltak Magyarországon.

6. - Ferdinánd harcban nem tudott győzni így más tervet talált ki a trón megszerzésére, ez lett a Váradi békeszerződés megkötése (Nagyváradi békeszerződés). (megj.: Szó sem volt valóbi békekötésről, semmi jófejség nem volt mögötte, hogy "ugyan ne háborúzzunk, mert az olyan rossz és inkább kössünk békét". Csak politikai taktika volt mögötte.)

7. - A Váradi béke szerződés, mivel Szapolyai János gyermektelen volt, így Ferdinándot jelölte ki utódjának Szapolyai János halála esetén. Fontos azt tudni róla, hogy a Váradi békeszerződés lényegében egy örökösödési szerződés volt és nem valódi békeszerződés. Ez egy jellegzetesen Habsburg trónszerzési módszer része volt.

8. - Szapolyai János viszont a következő évben feleségül vette Isabellát (Izabela Jagiellonka) a Jagelló-házból, hogy ne Habsburg örököse legyen Magyarországnak, hanem inkább félig magyar félig Jagelló és megmentse az országot a Habsburgok elől. (*idézet tőle lent)

9. - Szapolyai János már betegen felmondta a Ferdinánddal kötött szerződést, hogy Magyarország ne kerüljön Habsburg kézre és pár nappal fia, Szapolyai János Zsigmond (II. János magyar király) születése után meghal.

10. - Erre Ferdinánd látva a váratlan magyar trónörökös létét, és hogy ettől ő nem örököl, újra harcba szállt a magyar trón megszerzéséért. Az megintcsak nem sikerült és erre jött egy másik trükk a Speyeri szerződés, ami jól kijátszható volt a Habsburgok számára.

stb

..............................

*Szapolyai János: "Magyarországon az ősi magyar név dicsőségére saját vérükből származó királyt válasszanak, és ne tűrjék meg idegen földről érkezett jövevények uralkodását.”

# 33

Talán nem az Encyclopædia Britannica szócikkeiből, hanem valamilyen komoly történész által írt, tudományos szakirodalomból kellene tájékozódni a Habsburgok és a Magyar Királyság viszonyáról.

Például: Pálffy Géza: Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. [link]

Egyébként már megbocsáss, több ponton sem felel meg a valóságnak, amit írtál.

EZT ÁLLÍTOD: „A Habsburgok öröklés útján történő területszerzése nagyon sikeres volt, amit beházasodásokkal ügyeskedtek össze és dinasztiájuk mottója is így hangzott: "Bella gerant alii, tu felix Austria, nube!" ("Háborúskodjanak mások, te boldog Ausztria házasodj!"). ’

Nem hangzott így a Habsburg dinasztia mottója, ugyanis ezt állítólag Hunyadi Mátyás mondta a Habsburgokról. Maguk a Habsburgok sohasem használták. Egyébként is hiányosan idézted, a teljes alak ez: „Bella gerant alii! Tu felix Austria, nube! Nam quae Mars aliis, dat tibi regna Venus!”

A Habsburg-ház mottója a valóságban híres mozaikszó: „ A.E.I.O.U.” = „Austria erit in orbe ultima”.

Az sem igaz, hogy a Habsburgok rivális trónörökösei “rejtélyes” módon haltak volna meg, a történészek egybehangzó álláspontja szerint soha nem fordult elő, hogy a Habsurgok meggyilkolták volna egy rivális uralkodóház trónörökösét.

II. Lajos általad sugalmazott, „rejtélyes” halálában sincs semmi rejtély, II. Lajos ugyanis a katasztrofális mohácsi vereség után, menekülés közben veszett oda. A mohácsi csatában részt vett legalább 25 000 fős magyar seregnek feltehetően a többsége, kb. 16 000 fő elesett a csatában, vagy menekülés közben, lényeges hogy a Magyar Királyság zászlósurainak (bárók és prelátusok) többsége, 16 báró és 5 érsek és püspök szintén a halottak között volt, azaz a legfelsőbb vezető réteg többsége is meghalt.

EZT ÁLLÍTOD: „A Habsburgok időt nyertek egy másik nem magyar uralkodó támogatásával is ezért segítették az egyéb uralkodókat is Magyarország élére. Beházasodások révén a Jagelló királyok esetében is félig Habsburg királyokról volt szó, a Jagellókkal kötött Habsburg házassági szerződés miatt, tehát Jagelló királyokkal még volt esélyük megszerezni a magyar trónt. ’

Ez így megint nem igaz.

Ugyanis Mátyás halála után a Habsburgok és a Jagellók között komoly hatalmi harc zajlott a magyar trónért, azaz a Habsburgok nemhogy támogatták volna II. Ulászló magyar trónra kerülését, éppen ellenkezőleg, saját maguknak, Miksa főhercegnek akarták megszerezni. II. Ulászlót a magyar nemesség választotta, mert féltek a keménykezű Habsburgoktól, ezért a gyenge, uralkodónak tehetetlen, alkalmatlan II. Ulászlót támogatták. A Habsburg jelölt, Habsburg Miksa, a későbbi I. Miksa császár határozott, tehetséges, erős uralkodó volt, az ellentéte Ulászlónak. A magyar nemesség a vaskezű Mátyás király után nem akart egy másik erős uralkodót maga fölé.

Mellesleg a Habsburgok legerősebb jogigénye a magyar trónra nem a Habsburg-Jagelló családi szerződés volt, hanem az a tény, hogy a Habsburgok leányágon az Árpád-ház leszármazottai, azaz mint Magyarország Szent Királyainak, az Árpádok nemzetségének vér szerinti leszármazottai tartottak igényt a magyar trónra.

EZT ÁLLÍTOD: „Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János ezért harcban állnak. Ferdinánd végül is nem bírt el Szapolyai Jánossal aki még török segítséget is kért Ferdinánd ellen. Bár ez csak kényszer szövetség volt, hiszen a törökök Magyarország ellen fordultak és ezért nem is voltak őszinték Szapolyai Jánossal kötött szövetségben és halála után hatalmat gyakoroltak Magyarországon. Ferdinánd harcban nem tudott győzni így más tervet talált ki a trón megszerzésére, ez lett a Váradi békeszerződés megkötése (Nagyváradi békeszerződés).”

Nem bírt el Ferdinánd Szapolyaival?

Dehogynem.

Ferdinánd seregei minden jelentősebb csatában nemhogy legyőzték, hanem szétverték Szapolyai seregeit, magát Szapolyait pedig elűzték Magyarországról.

Erre Szapolyai a török segítségét kérte, behívta Magyarországra Szulejmán szultánt, Szulejmán pedig Szapolyait porig alázva éppen a mohácsi csatatéren, ahol még láthatóak voltak a pár évvel korábbi mohácsi csata nyomai követelte meg Szapolyai szertartásos alattvalói hódolatát. Mohácsnál Szapolyai választott magyar királyként formálisan lemondott Magyarország szuverenitásáról és magát és az országot a török szultán hűbéresévé, alattvalójává tette. Ezzel Szapolyai hazaárulóvá, törökbérenccé vált.

Szapolyai egy török vazallus Magyar Királyság alattvaló, szultáni hűbéres királyaként képzelte el a jövőt.

Az sem lényegtelen, hogy még I. Ferdinánd egy tehetséges, művelt, széles látókörű, igazi birodalomépítő, államszervező uralkodó volt, addig Szapolyai nem mutatott különösebb tehetséget semmiben. A kortársak Szapolyai szadista kegyetlenségét említették, ezt a Szapolyai-párti források sem tagadják.

Miért is lett volna jobb magyar uralkodónak a semmiben különösebb tehetséget nem mutató, a Ferdinánd seregei ellen az összes komolyabb csatáját elveszítő, külföldről komolyan egyedül Magyarország halálos ellensége, Nagy Szulejmán szultán által támogatott Szapolyai jobb, mint az egyébként igen tehetséges uralkodónak bizonyult Ferdinánd?

Ferdinánd 1521-től osztrák főhercegként, 1526-tól cseh királyként, 1558-tól német-római császárként, V. Károly német-római császár és spanyol király öccseként hatalmas külső anyagi és katonai erőforrásokkal rendelkezett Magyarország török elleni védelméhez.

Szapolyai Jánost hiába választották 1526-ban magyar királlyá, neki komoly hadserege, anyagi erőforrásai soha nem voltak, Ferdinánd csapatai mindig szétverték Szapolyai erőit.

A Magyar Királyság éves adóbevételei Magyarország török elleni védelme költségeinek békeidőben 30 %-át, háború esetén 10 %-át fedezték 1541 után. A különbözetet a Habsburgoknak kellett kipótolni saját tartományaik adóiból, a Német-római Császárság rendjeinek töröksegélyéből (Reichstürkenhilfe), a római pápa és a spanyol király támogatásából.

# 36

Miért, reálisabb a "kurucos" történetírás, amely Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos összes bizonyított erkölcsi, politikai és emberi bűnét (volt bőven) letagadja?

#36 #37 Itt egyáltalán nem az egyénekről, és az egyének bűneiről van szó, hanem a magyar társadalom egységéről, a társadalmi egység kialakulásának befagyásáról - a Habsburgok miatt.

Semmilyen államforma, irányítási mód nem független az országtól. Ha mégis független az országtól, akkor az az ország egy gyarmat.

#39 Nem csak neked írtam, hanem kürasszírnak is, aki egyéni bűnökről beszél.

Az osztrák nemesség végső soron az osztrák társadalomhoz tartozott, a magyar nemesség a magyar társadalomhoz, a két társadalom sosem vált eggyé.

Sem az angol, sem a francia polgári forradalom nem tudott volna megtörténni, ha nincs már előtte egyfajta minimális társadalom-egység.