A reformáció pont akkor osztotta meg és forgatta fel a keresztény Európát, amikor annak egységesen kellett volna fellépnie az Oszmán-török Birodalom nyugati irányú hódító törekvéseivel szemben?

# 30

A nyugati jognak két fő változata van.

1.) A bírói és törvényszéki ítéletek precedensein alapuló common law, vagy case law. Ebben a joganyag döntően a bírósági ítélkezési gyakorlatból, határozatokból, nem pedig a kodifikált törvénykönyvekből származik. A Hármaskönyv egyértelműen NEM ebbe a kategóriába tartozik.

2.) A kodifikált törvényeken alapuló római jog, vagy civil jog. Ebben a rendszerben a jog elsődleges forrása a törvénykönyv, amely egymással összefüggő cikkek szisztematikus gyűjteménye. A törvénykönyv elmagyarázza a jog alapelveit, a jogokat és a jogosultságokat, valamint az alapvető jogi mechanizmusok működését. A Hármaskönyv egyértelműen ebbe a kategóriába tartozik.

# 27

EZT ÍRTAD: "Mert milyen közös kormánya volt a Magyar királyságnak az osztrákokkal 1848 előtt? Vagy a 16.századi Spanyol államoknak? Még a flotta vagy a hadsereg sem volt közös, más lobogót viseltek, és más egyenruhájuk volt sokáig. Csak a külügy volt közös, mert az mindenütt uralkodói hatáskör volt, tehát azt még kérvényezni se kellett senkitől egy újdonsült perszonáluniót vezető uralkodónak."

TÉVEDSZ.

Jelenleg az egyik legnevesebb, nemzetközi hírű magyar történész Pálffy Géza. Fontos műve: Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. [link] (minden egyetemen kötelező szakirodalom)

Pálffy Géza kimondja:

1.) A Magyar Királyságot (Királyi Magyarország) 1526 után egy összetett állam, a Habsburg Monarchia része lett.

2.) A Magyar Királyságot (Királyi Magyarországot) 1526 után a Habsburg Monarchia aktuális központjából, Bécsből, illetve rövid ideig Prágából igazgatták.

3.) A Magyar Királyság (Királyi Magyarország) esetében 1526 után nem csak a külügyek, de a hadügyek és a pénzügyek is a Habsburg Monarchia központi hivatalainak alárendeltségébe kerültek.

Pálffy ezt írja erről: "A rendkívül fontos magyarországi jövedelmeket ugyanakkor a monarchia központi vezetése gondos ellenőrzés alatt tartotta. Az újabb kutatások ismeretében véleményem szerint már nem kérdéses, hogy az Udvari Kamara – a monarchia pénzügyi döntéshozatalának központi intézményeként – a Magyar és a Szepesi Kamara felettes és ellenőrző hatósága lett, jóllehet az utóbbiak nagyfokú helyi önállósággal működtek. Valójában hasonló helyzet alakult ki, mint a hadügyek területén, ahol az Udvari Haditanács látott el hasonló feladatkört. A pénzügyigazgatás centralizációja – annak rendkívüli sokszínűsége és rugalmassága ellenére – a gazdag és fontos Magyarországon tehát igen intenzív volt. Ezt jól jelezte az is, hogy a Magyar Királyság jövedelmeinek mintegy 40 százalékát (a legfontosabb vám- és bányajövedelmek jelentős részét) a század közepétől már a bécsi Alsó-ausztriai Kamara felügyelte." (191. oldal)

A HADSEREGRŐL:

A Habsburg Monarchiában az uralkodó, mint legfőbb hadúr (Allerhöchster Kriegsherr), a legfelsőbb főparancsnokság (Allerhöchste Oberbefehl) jogkörével felruházva korlátlanul rendelkezett a hadserege fölött.

EZT ÍRTAD: "Még a flotta vagy a hadsereg sem volt közös, más lobogót viseltek, és más egyenruhájuk volt sokáig."

1.) Pálffy Géza fent említett műve cáfolja, hogy a Magyar Királyságnak (Királyi Magyarországnak) 1526 után önálló hadügye, vagy hadserege lett volna, hiszen pont ezt a területet központosították összbirodalmi szinten az elsők között a Habsburgok, pontosabban I. Ferdinánd. 1556-tól egészen 1848-ig egy a magyar rendektől független, összbirodalmi kormányszék, az Udvari Haditanács igazgatta a birodalom és benne Magyarország hadügyeit.

A török elleni védelem szervezeti egységét képező végvidéki főkapitányságok szintén közvetlenül az Udvari Haditanács alárendeltségébe tartoztak, főkapitányaik (Grenzoberst, supremus capitaneus confiniorum) elvétve lehettek magyarok, jellemzően a Habsburgok német, cseh, vallon, itáliai tisztjeiből kerültek ki.

AZ EGYENRUHÁKRÓL:

Európában az egyenruhák először az 1600-as évek végén jelentek meg. A Habsburg Monarchiában, mint más államokban is először ezredszinten vezették be az egyenruhát, második lépésben hasonló egyenruhákat írtak elő az egyes ezredek és fegyvernemek számára, végül Mária Terézia uralkodásának derekán vezették csak be egy a birodalom szerte egységes egyenruha-szabályzatot.

Linkelek két képet, amelyen a Habsburg haderő "magyar" és "német" gyalogezredeinek gránátosai (elit gyalogosai) láthatóak 1747 körül.

[link]

[link]

Az, hogy a Habsburg hadseregben voltak külön reguláris magyar lovas és gyalogos ezredek, ezeknek volt magyaros egyenruhájuk, az nem azt jelenti, hogy lett volna önálló magyar hadsereg, vagy hadügy. Ugyanis ezen "magyar" ezredek vezényleti nyelve is német volt, tisztikaruk esetében nagy gondosságot fordított rá a Habsburg hadvezetés, hogy lehetőleg nem magyar tisztek szolgáljanak állományukban. A magyar tiszteket pedig szándékosan lehetőleg nem magyar kiállítású, hanem "német" ezredek állományába nevezték ki.

A Brit Hadseregben (British Army) hagyományosan eltérő egyenruhákat viseltek az angol és a skót ezredek.

A Francia Királyi Hadseregben (Armée Royale Française) 1789 előtt nagyszámú zsoldosezred létezett, dán, ír, skót, vallon, német és svájci zsoldosezredek. A svájci és az ír ezredek vörös zubbonyt, a németek kék zubbonyt viseltek, ami eltért a francia ezredek fehér zubbonyától (kivételként az elit Francia Gárdaezred - Régiment des Gardes françaises) viselt kék zubbonyt a francia gyalogos regimentek közül. Ezek a külföldi katonákból álló, nemzetiségi alapon szervezett zsoldosezredek igen változatos egyenruhákat és még változatosabb zászlókat használtak. LÁSD: [link]

Tehát nem létezett sem önálló magyar hadsereg, sem hadügy.

Mellesleg a Habsburg hadsereg ezredeit folyamatosan számozták, például a "magyar" gyalogezredek általában a következőek voltak: 2., 19., 31., 32., 33., 34., 37., 39., 48., 51., 52., 53., 60., 61., 62. számú császári-királyi gyalogezred. Ez is mutatja, hogy egy egységes hadseregről van szó.

Szintén cáfolja az állításaidat a neves hadtörténész, Nagy L. István műve: A császári-királyi hadsereg 1765-1815: Szervezettörténet és létszámviszon [link]

A HAbsburgoknak nem volt állama, hiszen a Habsburg birodalom kifejezés sehol nem szerepelt hivatalos iratokban sem, történészek találták ki gyűjtőnévként. Ha az Osztrák Birodalomra gondolsz, az csak 1806-ban jött létre.

Spanyol egységes állam 1707ben jött létre. A perszonálunió nem egységes állam, se a magyarok által kitalált reál unió (amely kifejezést külföldön nem is értenek és nem is használnak) nem számít valódi egységes államnak. OLVASS: [link]

A közös külügy minden perszonálunió alapja volt, kivétel nélkül. Sőt a középkor után közös védelmi szövetség hadseregirányítás is egy kézbe került. Ettől még a két állam nem egyesül!!!!

Valódi egységes államnak nincs több külön állampolgársága, se belső vámhatárok ahol a katonák és fináncok mindig megállítják az embert a határoknál, ezzel fizikailag és gazdaságilag is darabokra szakítva egy adott területet.

A hármaskönyvről sem tudsz semmit. Tartalma nem írott törvény.

[link]

The Tripartitum did not include the so-called written law (parliamentary laws, royal decrees and statutes of the assemblies of the counties and the statutes of the free royal cities), which were always recorded in the law books after the decisions.

# 33

EZT ÍROD: "A HAbsburgoknak nem volt állama, hiszen a Habsburg birodalom kifejezés sehol nem szerepelt hivatalos iratokban sem, történészek találták ki gyűjtőnévként. Ha az Osztrák Birodalomra gondolsz, az csak 1806-ban jött létre."

Nahát, érdekes, mert Pálffy Géza nemzetközi hírű történész szerint meg volt állama a Habsburgoknak. Még az akadémiai doktori értekezése címében is kihangsúlyozza ezt a tényt: "Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában".

Én két elismert történész, Pálffy Géza, a magyarországi Habsburg uralom legnevesebb szakértője és Nagy L. István, a Habsburg haderő neves szakértője segítségével cáfoltalak.

V. Fülöp Nueva Planta dekrétumai csak egységesítették és központosították a már addig is létező Spanyol Királyságot. Aragónia területei addig sem önálló államként, hanem csak tartományként létezett. Aragóniának ugyanis a Nueva Planta dekrétumok előtt sem voltak sem önálló külügyei, sem önálló hadserege, sem önálló pénzügyei, hanem mindezeket Madridból kormányozta, abszolutisztista módszerekkel a spanyol király és miniszterei.

EZT AZVÁLLÍTÁSODAT MÁR TÖBBSZÖR CÁFOLTAM: "Valódi egységes államnak nincs több külön állampolgársága, se belső vámhatárok ahol a katonák és fináncok mindig megállítják az embert a határoknál, ezzel fizikailag és gazdaságilag is darabokra szakítva egy adott területet."

Hányszor írjam még le, hogy 1789 előtt a Francia Királyságban is számos belső vámhatár létezett, nem is csak az egyes tartományok között, hanem még Párizs városát is külön vámhatár vette körül. Ennek ellenére nincs történész, aki az 1789 előtti Franciaországot ne egy államnak tekintené.

Nem létezett HAbsburg Monarchia, se pecséten se hivatalos iratok papírjain, se intézményeken nem szerepelt a Habsburg Monarchia / Birodalom kifejezés, se hivatalos KORABELI térképábrázolásokon nem tüntették fel.

Az utókor történészei találták ki, mintegy szórövidítésként, hogy ne kelljen egyes Habsburg uralkodók fél kilométeres hosszú címeit felsorolni. Egyszerű gyűjtőnév csupán, ahogy az angol mondja: "umbrella term" [link]

# 36

Pálffy Géza szerint lehet, és az ő álláspontja a kötelező tananyag a magyarországi egyetemeken és főiskolákon.

Neked van alapdiplomád történelemből?

Neked van mesterdiplomád történelemből?

Neked van doktorátusod (PhD) történelemből?

Te akadémikus vagy, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja?

Sajnos a Te véleményed annyi, mint a lepkefing, a felsőoktatásban pedig Pálffy a kötelező.

# 37

Pálffy szerint volt Habsburg állam.

Én Pálffy felezer oldalas akadémiai doktori értekezésével bizonyítottan az igazamat.

Te pedig Wikipedia szócikkel válaszolsz.

Egy akadémiai doktori értekezés úgy arànylik a Wikipédiához, mint atomtengeralattjáró a kőbaltához.

Nem érdekelnek olyan magyarországi koncepciók, amiket nyugaton a történészek nem ismernek el nem használnak abban az értelemben ahogyan itthon egyes történészek akarják használni. Ezeknek a gyakran logikátlan erőltetett magyar kifejezéseknek nem sikerült nyugaton meggyökeresedniük, mert egy sajátos nézőpontot képviselnek , nem elég racionálisak ahhoz hogy nyugaton átvegyék őket. Annak ellenére sem, hogy egyes magyar történészek angol nyelvre is lefordították abszurd logikátlan kifejezéseiket angol nyelvű könyveikben. (PL: "reálunió" )

A nyugati történészek számára a Habsburg birodalom nem valódi ország, csak egy kompozit állam azaz perszonálunió volt.

Lásd: [link]

Ne keverjük össze az osztrák császársággal, amit csak 1806-ban alapítottak meg.