Szerintetek a kürasszir történész tanuló fiú ha az I.VH előtt született volna, akkor csatlakozott volna a korabeli SJW harcos elvtársaihoz, a Galilei körhöz?

# 10

EZT ÁLLÍTOD: "A legröhejesebb az volt, amikor cseh szakmunkásképzőket kinevezett egyetemeknek, (amik a 19.század közepén vagy végén lettek csak szakközépiskolából egyetemek) és ezzel akarta bizonyítani, hogy a cseheknél volt régebben mérnökképzés. Nem volt, csak 100-120 évvel a magyar után. Még saját forrásait sem olvasta el szerencsétlen rendesen. Hogy lehet valaki ennyire butuska? Igaz, egy Galileistől mit lehetne várni?"

MILYEN KÁR, HOGY AZ INTERNET NEM FELEJT!

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

HISZEN KORÁBBAN MÉG EZT ÁLLÍTOTTAD a fent linkelt kérdés # 31 kommentjében: "A csehek kevés mérnöki tudást igénylő primitív ágazatokban voltak kiemelkedően erősek, mint PL: vegyipar vasgyártás, alapanyagok gyártása, cukor, üveg, faipar, játékipar, bányászat különböző ágai, bőr és textilipar. De korabeli high -technek és sok tudást mérnököt alkalmazó iparágak mint az elektronika és gépgyártás nem volt jelentős a Monarchia alatt náluk.

NEm véletlenül nem volt elég mérnökük, hiszen a mérnök képzés is 80-100 évvel később jelent meg cseh területen mint Magyarországon, és mérnöki egyetemüknek alig volt kapacitása, alig képeztek mérnököt, mivel az ő iparágaikban elég volt 1 mérnök egy egész gyárnak. Tervezéssel alig foglalkoztak, hiszen még a cseh gépgyártás és elektronika felduzzasztása idejében (ami csak a I.VH után kezdődik náluk!!!) főként régi német licenszek alapján gyártottak, ami már a németeknél nem volt versenyképes."

Ellenben 4 cseh múszaki egyetem létezett az I. világháború előtt, nem egyetlen, mint állítottad.

Prágai Műszaki Egyetem, Prágai Politechnikai Intézet, Osztravai Műszaki Egyetem, Brunoi Műszaki Egyetem

A cseh mérnökképzés 1707-ben indult, még a magyar csak 1735-ben, de az sem egyetemi szinten, mert Selmecbánya nem egyetem volt.

MÁSRÉSZT AZ I. VILÁGHÁBORÚ ELŐTTI CSEH IPAR FEJLETLENSÉGÉRŐL TETT ÁLLÍTÁSAID IS TELJESEN KOMOLYTALANOK:

A csehországi Škoda volt már az I. világháború előtt az egész világ egyik legnagyobb hadiüzeme, amely képes volt világszínvonalú, saját fejlesztésű fegyverek, vagyis a legfejlettebb haditechnika előállítására. Csehország állította elő az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege nehézfegyverzetének túlnyomó többségét.

Elég a Škoda 30.5 cm /45 és Škoda 30.5 cm /45 K10 csatahajó ágyúkra és komplett lövegtornyaikra, a számos kisebb kaliberű lövegre, vagy a Škoda 30.5 cm Mörser M. 11 nehéz mozsárágyúra gondolni.

A Škoda adta az Osztrák-Magyar Monarchia fegyverexportjának oroszlánrészét.

Egyébként a csehországi autógyártás már az I. világháború előtt megindult:

Laurin & Klement (alapítva 1895)

Tatra (alapítva 1895)

Walter (alapítva 1911)

Új kérdés:

A csehek miért alapítottak sokkal de sokkal később mérnöki főiskolákat egyetemeket mint a magyarok?

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

"A csehországi Škoda volt már az I. világháború előtt az egész világ egyik legnagyobb hadiüzeme, amely képes volt világszínvonalú, saját fejlesztésű fegyverek, vagyis a legfejlettebb haditechnika előállítására."

Nem volt az olyan nagy gyár az a Skoda a nyugati országokhoz képest.

A csehek nem terveztek ágyúkat, mivel az ágyúkat a közös hadügyminisztérium mérnökei tervezték meg rajzasztalon Bécsben.

Másrészt az I.VH előtt a világon három ország volt, amelyik rendelkezett olyan gyártó gépekkel szerszámgépekkel amikkel az ágyúkat le lehetett gyártani. Ez a három ország: Németország, UK , USA. A többi ország is ezektől rendelt speciális ágyú gyártásához szükséges gépipari berendezéseket.

Az OMM cégei, a Skoda is Németországból rendelte meg az ágyúk legyártáshoz szükséges célgépeket. A Franciák a Britektől rendeltek.

Ez tehát olyan dicsekvés volt ami nem állja meg a helyét. KB mintha a nálunk Német tudással technológiával legyártott Audit Mercedest BMW-t magyar technológiának és tudásnak neveznénk. Csalóka és nagyon félrevezető.

Ezeknek az ágyúknak a zömét Győrött is gyártották, hiszen amikor E. Skoda megtudta hogy magyar befektetők Győrött ágyúgyárat szeretnének építeni, gyorsan részesedést vásárolt, hogy így a konkurenciából hasznot húzhasson közvetett módon.

Egyébként a csehországi autógyártás már az I. világháború előtt megindult:

Laurin & Klement (alapítva 1895)

Tatra (alapítva 1895)

Walter (alapítva 1911)

Összekeverted a cégalapítás dátumát azzal a dátummal amikor ténylegesen autót kezdtek gyártani.

A produkciós számok azonban soványak még magyar viszonyításhoz képest is.

# 14

Bocs, 14-es de gyakorlatilag szinte minden téves, amit írtál.

EZT ÁLLÍTOD: „Nem volt az olyan nagy gyár az a Skoda a nyugati országokhoz képest.”

TÉVES!

Mert a Škoda valóban az egész világ egyik legnagyobb hadiüzeme volt, csak a pilzeni telephelyén 35 000 munkás dolgozott az I. világháború alatt, a cseh korona országaiban (Csehország, Morvaország, Szilézia) lévő üzemeiben még közel 25 000, azaz összesen közel 60 000 embert foglalkoztatott ekkor. Ez akkor világviszonylatban is óriásvállalatnak számított.

EZT ÁLLÍTOD:

„A csehek nem terveztek ágyúkat, mivel az ágyúkat a közös hadügyminisztérium mérnökei tervezték meg rajzasztalon Bécsben.”

TÉVES! EZ NEM IGAZ!

Mert minden szakirodalom leírja, hogy a Škoda 30.5 cm /45 és Škoda 30.5 cm /45 K10 csatahajó ágyúkat a Škoda mérnökei tervezték. Forrás: Friedman, Norman: Naval Weapons of World War One: Guns, Torpedoes, Mines and ASW Weapons of All Nations (2011)

De ezt még az angol Wikipedia is hozza: „The 30.5 cm /45 was developed and built by Škoda at the Pilsen works beginning in 1908 as the primary armament for the last class of pre-dreadnought battleships produced for the Austro-Hungarian Navy known as the Radetzky-class. The three Radetzky-class ships were armed with one twin gun turret fore and aft. The later Škoda 30.5 cm /45 K10 were the primary armament for the last class of four dreadnought battleships produced for the Austro-Hungarian Navy known as the Tegetthoff-class.”

[link]

EZT ÁLLÍTOD:

„Másrészt az I.VH előtt a világon három ország volt, amelyik rendelkezett olyan gyártó gépekkel szerszámgépekkel amikkel az ágyúkat le lehetett gyártani. Ez a három ország: Németország, UK , USA. A többi ország is ezektől rendelt speciális ágyú gyártásához szükséges gépipari berendezéseket.”

IRRELEVÁNS.

Ugyanis a szerszámgépekkel önmagukban semmit sem értek, csak a Škoda üzemeinek színvonala és a Škoda mérnökeinek és munkásainak világszínvonalú szaktudása tette lehetővé az akkori legkorszerűbb nehézfegyverzet megtervezését és legyártását.

EZT ÁLLÍTOD:

„Ez tehát olyan dicsekvés volt ami nem állja meg a helyét. KB mintha a nálunk Német tudással technológiával legyártott Audit Mercedest BMW-t magyar technológiának és tudásnak neveznénk. Csalóka és nagyon félrevezető. „

TÉVES, RÁADÁSUL DURVA CSÚSZTATÁS!

Ugyanis az Audi, Mercedes és BMW autókat nem Magyarországon és nem magyar mérnökök tervezték, itt csak az összeszerelés zajlik. Ezek nem magyar szellemi termékek.

Ellenben a Škoda 30.5 cm /45 és a Škoda 30.5 cm /45 K10 csatahajó ágyúkat a Škoda mérnökei tervezték, tehát ezek az ő szellemi termékeik.

EZT ÁLLÍTOD:

„Ezeknek az ágyúknak a zömét Győrött is gyártották, hiszen amikor E. Skoda megtudta hogy magyar befektetők Győrött ágyúgyárat szeretnének építeni, gyorsan részesedést vásárolt, hogy így a konkurenciából hasznot húzhasson közvetett módon.”

TÉVES! EZ NEM IGAZ!

A Škoda 30.5 cm /45 és a Škoda 30.5 cm /45 K10 csatahajó ágyúkat ugyanis csak a Škoda gyártotta, ilyenek Győrben soha nem épültek, amit a szakirodalom, illetve a témában elérhető netes oldalak szintén alátámasztanak.

LÁSD: „The Škoda Works of Pilsen produced a total of 65 guns (5 of them were spares) in this caliber. The first 13 were for the Radetzky class and the second 52 were for the Tegetthoff class (also known as the Viribus Unitis class). Only the second series, the guns for the Tegetthoff class, were designated as K10.”

[link]

„A total of sixty-five guns were built by Skoda. The first thirteen were for the Radetzky-class, while the last fifty-two guns were for the Tegetthoff-class. Only the Tegetthoff-class carried the K10 guns.„

[link]

Ugyanez igaz a Škoda 30.5 cm Mörser M.11 mozsárágyúra, ezt szintén a Škoda tervezte és csak a sceh cég gyártotta:

"The Škoda 30.5 cm Mörser M.11 was a siege howitzer produced by Škoda Works and used by the Austro-Hungarian Army during World War I and by Nazi Germany in World War II."

ÉS: "Development began in 1906, when a development contract was placed by the Austro-Hungarian high command with Skoda-Werke in Pilsen to develop a weapon capable of penetrating the concrete fortresses being built in Belgium and Italy."

[link]

A Skoda kis gyár volt német vagy brit francia cégekhez képest.

Csak Angliában 2 millió ember dolgozott a lövegek lőszerek előállításán.

Németországban megközelítette a 3 milliót, ami kb. a teljes cseh férfi lakosság a korban a csecsemőtől az aggastyánig.

[link]

30.5cm-est Győrött is gyártottak.

# 18

Te azt állítottad, hogy a 30,5 cm-es osztrák-magyar csatahajóágyúkat Győrben is gyártották.

AZ ÁLTALAD LINKELT CIKKBEN AZONBAN EZ ÁLL: "Dr. Krámli Mihály, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum neves kutatója rendszerint az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeti erejéről publikál, most azonban A győri Magyar Ágyúgyár Rt. felállítása című összefoglalójában városunk egykor birodalmi jelentőségű hadi létesítményének létrejöttét vázolta fel a hallgatóságnak. Mivel a dualista állam közös ügyeihez a befizetések 1/3-át Magyarország adta, a magyar kormány követelte, hogy a hadiipari megbízások harmadát magyar cégek kapják. Igen ám, de kevés igazán komoly ilyen jellegű létesítmény volt az országban, így elhatározták egy a legnagyobb lövegek előállítására is képes gyár megalapítását. Kevéssé ismert, hogy az eredeti tervek szerint a gyár Diósgyőrben alakult volna meg, és igen komoly politikai és gazdasági csörték segítségével valósulhatott csak meg. Míg a magyar kormány elsősorban a brit Vickers-szel kívánt együttműködni ehhez, Bécs inkább a Skoda Műveket favorizálta, vagy a német Krupp vállalatot. A tárgyalások elhúzódása is okozta, hogy a gyár a világháború kezdetén még messze nem állt készen a gyártásra. A menetrend szerint 1915 közepén kezdte volna a termelést, 1917-től már nagy kaliberű mozsárágyúkat, s végül 1920-tól a monarchia csatahajóinak fő fegyverzetét jelentő hatalmas, több ezer tonnás háromlöveges páncéltornyait is képes lett volna megépíteni. Sajnos ez utóbbira már nem kerülhetett sor a történelem alakulása miatt." [link]

VAGYIS CSAK TERVEZTÉK, 1920-TÓL A CSATAHAJÓÁGYÚK ÉS LÖVEGTORNYAIK GYŐRI GYÁRTÁSÁT, DE EZ NEM VALÓSULT MEG.

TOVÁVVÁ: "A győri Magyar Ágyúgyár Rt. története és az ágyúgyár munkástelepe címmel a konferencia elnöke, dr. Kovács Vilmos ezredes következett, folytatva az előző előadást. Az ágyúgyár fő profilja rövid története során a kis- és közepes kaliberű modern lövegek gyártása volt, elsősorban a 7.5 cm-es hegyi ágyú, illetve a 10 cm-es tábori ágyú került ki a győri üzemből, mindösszesen kb. 700 darab, de gyártottak itt 15 cm-es lövegeket is. A gyár beszállítókkal működött együtt, ágyútalpak érkeztek Resicabányából, lövegcsövek Diósgyőrből, melyeket itt szereltek össze. A korszak csúcsfegyverének számító 30.5 cm-es mozsarak esetében a K.u.K. szintén rendelt a győri gyárból."

TEHÁT A CIKKBEN CSAK ARRA VAN INFORMÁCIÓ, HOGY GYŐRBŐL IS "RENDELTEK" 30,5 CM-ES MOZSARAKAT.

AZONBAN A CIKKBEN KORÁBBAN DR. KRÁMLI MIHÁLYTÓL EZT IDÉZTÉK: "A tárgyalások elhúzódása is okozta, hogy a gyár a világháború kezdetén még messze nem állt készen a gyártásra. A menetrend szerint 1915 közepén kezdte volna a termelést, 1917-től már nagy kaliberű mozsárágyúkat, s végül 1920-tól a monarchia csatahajóinak fő fegyverzetét jelentő hatalmas, több ezer tonnás háromlöveges páncéltornyait is képes lett volna megépíteni. Sajnos ez utóbbira már nem kerülhetett sor a történelem alakulása miatt."

A CIKK ANNYIT ÁLLÍT, HOGY 1917-TŐL, AZAZ AZ I. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL GYÁRTOTTAK 30,5 CM-ES MOZSARAKAT GYŐRBEN.