Történészek miért hazudnak állandóan, hogy Kolumbusz fedezte fel Amerikát, mikor a vikingek már 150 évvel azelőtt felfedezték a kontinens keleti részét, és ez szerepelt több iratban is?
válasza:
válasza: válasza:A történészek nem hazudnak. Nyilván a történelemórán egy erősen leegyszerűsített történelmet kapsz, de ez nem a történészek hibája. A rövid tananyagba bele kell férni.
A történészek nem állítják, hogy a vikingek nem jártak Amerika észak-keleti részén. Bár az európai és világtörténelem szempontjából ez a kérészéletű viking telep, ami aztán feledésbe is merült nem számít. Ami számított az a Kolumbusz általi (újra) felfedezése, mert ez hozott lényeges változásokat és történéseket a történelemben.
válasza: válasza:És mennyire titkolják! De mi megtaláljuk a wiki szócikket, akárhogy is álcázzák!
válasza: válasza:Az a 150 év jó lesz 500 évnek iy. A skandinávok valamikor az ezredforduló körül értek oda. De a történelemben ez nem hagyott nagy nyomott, sőtt Norvégián kívül nem is volt osnert tény...
Ha meg az elsőbbségnél tartunk... néhány adat alapján egyesek nem tartják kizártnak, hogy már az ókori főníciaiak is eljutottak oda. Az ír Szent Brendanus történetének is van olyan értelmezése ami erre utalhat
válasza:Na akkor hogyan is volt amit nem tanítanak az iskolában? :) Remélhetőleg érdekes és tanulságos. Ja és ezek már ismert dolgok - linkek lent, és lehet még róla olvasni bőven. A végén angol és spanyol cikkekből idézetek, de a nők miatt azért a durva részeket kihagytam, mert sajnos bizony olyan téma. Tehát mi a tényleges Columbus történet? Mi maradt ki a törikönyvből? (a linkek átugorhatóak)
1. Columbus hajóinak nevei nem Santa Maria, Pinta és Nina volt
Első lépésben nem ezek voltak a hajóinak tényleges nevei, mivel ezek csak becenevek voltak. Az 1500-as években Spanyolországban a hajókat hagyományosan szentekről nevezték el, de az a matrózaiknak kevésbé tetszett, mivel nem annyira voltak vallásosak és áhítatosak a tengerészek, és inkább becenevet adtak a hajóiknak. A három névből kettő csak becenév.
- La Niña - neve Santa Clara
A La Niña becenév eredete a hajó tulajdonosának, Juan Niñónak a nevéből származik aki egyben a La Niña kapitánya is volt. A La Niña-t a Puerto de Moguer hajógyárban építették 1488-ban, a hajótulajdonos Juan Niño megrendelésére. Amikor a Tinto folyóba bocsátották, a Santa Clara nevet kapta.
- La Pinta - eredeti neve ismeretlen
A Pinta becenév jelentése spanyolul "festett” vagy "prostituált”, ami a matrózoknak nyilván tetszett.
- Santa María - ez valódi neve a hajónak
A hajó beceneve ahogy hívták a La Gallega volt, a Galícia tartomány után, amelyben megépítették, a La Gallega spanyolul annyi, mint "Galíciai".
És azt hihetnénk, hogy ezeket a hajókat használta végig az útjai során, de nem. Columbus második útján összesen 17 hajót használt (a hajók neveihez link lent), a harmadikon hat hajót, a negyediken négy karavellát.
2. Christopher Columbus nem volt az igazi neve
Születési neve olaszul Cristoforo Colombo. Történelmi oldalról is felhozták, hogy a születési nevét mindenhol el tudják olvasni és ki is tudják ejteni, így az átnevezése indokolatlan. És értelemszerűen a Kolumbusz Kristóf az meg egy magyar név, ami szintén nem volt a neve.
3. Columbus elhíresült portréjának festménye nem őt ábrázolja
Columbus életében nem készült portré róla, és általában ezt a festményt mutatják minden történelem könyvben:
Ez viszont Sebastiano del Piombo olasz festő műve 1519-ből, Columbus már előtte 1506-ban elhunyt. Vagyis a sokat mutogatott arckép nem őt ábrázolja. Amik még felmerüle a festménnyel kapcsolatban... A róla szóló leírással nem illik össze. A mögötte lévő felirat valószínűleg később került rá. Az aláírással kapcsolatban is kétség merül fel, mert abban az időben kivételes volt, hogy egy művész aláírta a művet (vagy legendát fűzött hozzá). Jelenleg nem tundi hogyan nézett ki Columbus.
Valószínűsítik, hogy több mint egy évszázaddal ezelőtt Kolumbusz fizikai megjelenése sürgős politikai szükségszerűség kérdése volt az amerikai politikusok számára. Piombo képe megkapta a kínos passzív hangú címet: " Azt mondták, hogy Kolumbusz Kristóf " (ez van ráírva), ami azért írtak így, mert egyetlen "szakértő" sem akarta eljátszani a hírnevét ezen a festményen.
4. Ki fedezte fel Amerikát
A szárazföld első megpillantójának óriási jutalom volt kitűzve és egy Rodrigo de Triana nevű tengerész látta meg az amerikai kontinens szigeteit elsőnek. De Columbus átverte.
Howard Zinn történész:
"Október 12 -én aztán egy Rodrigo nevű tengerész látta, hogy a kora reggeli hold fehér homokra ragyog, és felkiáltott "Föld! Föld!". Az első ember, aki meglátta a földet, évi 10.000 maravedis nyugdíjat kapott egy életre, de Rodrigo soha nem kapta meg. Kolumbusz azt állította, hogy előző este látott fényt. Megkapta a jutalmat."
Tehát a hagyományos elképzelés szerint Rodrigo de Triana tengerész fedezte fel Amerikát, már ha az első megpillantását vesszük felfedezésnek.
A valódi Kolumbusz Kristóf
És hogy írnak Columbusról mint állítólagos felfedezőről?
"Ma már tudjuk, hogy Kolumbusz nem az első, hanem az utolsó felfedezők között volt, aki elérte Amerikát."
Voice of America cikk:
"Általában azt mondják, hogy "Kolumbusz felfedezte Amerikát". Talán pontosabb lenne azt mondani, hogy 1492 és 1502 között a régióba tett négy útja során bemutatta Amerikát Nyugat-Európának."
"De azt mondani, hogy "felfedezte" Amerikát, kissé félreértés, mert rengeteg ember volt már itt, amikor megérkezett."
"És Kolumbusz előtt? A VOA megkérdezte Michael Bawayát, az American Archeology folyóirat szerkesztőjét: Valószínűleg Ázsiából jöttek ide, "legkésőbb körülbelül 15 000 évvel ezelőtt"."
ZME Science cikk:
Ki fedezte fel igazán Amerikát? (Spoiler: ez nem Kolumbusz)
"Biztosan tudjuk, hogy a vikingek Amerikában voltak évszázadokkal azelőtt, hogy Kolumbusz odaért volna, és (vitatott) bizonyítékok is vannak arra, hogy polinéz felfedezők is a spanyol előtt jártak a kontinensen. Technikailag a nomád ázsiai törzsek több mint 15 000 évvel ezelőtt fedezték fel először Amerikát."
"Mindannyian tudjuk, hogy Kolumbusz nem fedezte fel Amerikát - hogyan lett tehát alapításának szimbóluma?"
"Michel-Rolph Trouillot haiti történész a lakott területek felfedezését az eurocentrikus hatalom gyakorlatának nevezi."
"Brian Hardwerk megjegyzi: „Kolumbusz kényelmes módot nyújtott arra is, hogy megfeledkezzen Amerika eredeti lakóiról.”
Bushman megjegyzi, hogy „a korai amerikai tankönyvekben az 1700 -as évekből Columbus az első fejezet. Columbus megkezdi az amerikai történelmet. Semmi sincs az indiánokról."
"És persze Kolumbusz sem volt a neve. David Vine megkérdezi: „Miért nevezzük Kolumbusz Kristófnak azt a férfit, akit ma ünnepelnek, amikor nem ez volt a neve?” rámutatva, hogy egyetlen ismert neve történelmileg a spanyol - Cristóbal Colón -, nem nehéz kiejteni, de határozottan nem angol név."
The New York Times cikk:
"A spanyol iskolák azt tanítják, hogy a hódítók kalandorok voltak, akik a nagy odüsszeia után Amerikába érkeztek, civilizálták az Újvilágot, és becsülettel szolgálták királyaikat, akik arannyal és vagyonnal jutalmazták őket. "
"Bár nincs értelme a történelmet a jelenlegi erkölcsi kódexek alapján megítélni, a honfoglalás három évszázada folytatott erőszakos cselekmény volt, amely egész közösségek eltűnését okozta, és fő motivációja a kontinens gazdagságának kifosztása volt."
CNN espanol cikke:
Miért nem volt Kolumbusz Kristóf az a hős, akiről az iskolában tanultunk?
"De az új világ felfedezésének tulajdonított férfit az amerikai történelem ellentmondásos személyiségének tekintették az őslakos közösségekkel való bánásmódja és az erőszakos gyarmatosításban betöltött szerepe miatt. Több tucat város és állam, köztük Minnesota, Alaszka, Vermont és Oregon már felváltotta a Kolumbusz -napot az őslakosok napjával."
"Tehát mit tett Kolumbusz valójában, és miért "zsarnok"-nak titulálják, nem pedig a hősnek, mint amire tanítottak?"
"Nem ő volt az első, aki felfedezte Amerikát."
"Kétségtelen, hogy Kolumbusz útjai "tagadhatatlan történelmi hatást váltottak ki, ami az Atlanti-óceán felfedezésének, kereskedelmének és végül az európaiak gyarmatosításának nagy korszakát idézte elő"-mondta David M. Perry történész. De Kolumbusz nem először fedezte fel az Újvilágot. Őslakos népek évszázadok óta éltek ott, amikor 1492 -ben megérkezett, Leif Eriksson és a vikingek pedig már öt évszázaddal korábban."
El Financiero cikke:
Kolumbusz Kristóf nem fedezte fel Amerikát
"Az európaiak nem fedezték fel Amerikát. Még a norvég vikingek sem, akik Kolumbusz elé kerültek. Ezt a kontinenst Ázsiából származó férfiak és nők gyarmatosították."
"Megdöbbentő, hogy a 21. században még mindig azt mondják, hogy "Kolumbusz Kristóf fedezte fel Amerikát"... Egy ilyen állítás megtagadja azok emberi mivoltát, akik már benépesítették ezt a kontinenst, amikor az európaiak odaérkeztek."
Ki fedezte fel Amerikát? Az igaz történet
"Gyakran hallani, hogy "Kolumbusz felfedezte Amerikát". De talán pontosabb lenne, ha azt mondanánk, hogy a régióba tett négy útja során, 1492 és 1502 között bemutatta Amerikát Nyugat-Európának. "
"De ha azt mondanánk, hogy „felfedezte” Amerikát, az egy kicsit tévedne, hiszen már akkor is elég sok ember telepedett le, amikor Kolumbusz megérkezett a kontinensre."
"Végső rejtély. És hogy kiegészítsük az amerikai történelem lenyűgöző rejtélyét, vizsgáljuk meg az édesburgonyát. Igen, igen, az édesburgonya. Ez a szerény rózsaszín-vörös gumó Dél-Amerikában őshonos. De ennek ellenére körülbelül ezer éve szerepel édesburgonya a polinéziai menüben. Szóval hogyan kerültek oda?"
válasza:5. Columbus nem azért hajózott, hogy bebizonyítsa a Föld gömb alakját
A Föld gömb alakját már az ókortól kezdve tudták és itt csak egy Columbus előtti forrást említsünk. Sevillai Szent Izidor aki 556-ban született és 636-ban hunyt el, egy kora középkori egyházi író volt. Egyik tudományos munkája az Etymologies volt, amiben ír a Föld gömb alakjáról és a tengely körüli forgásáról és a pólusokról is. (forrás az Etymologies eredeti latinban ha kell lent)
The Washington Post cikke:
Egy mítosz felborítása Kolumbuszról és egy lapos Földről
"Ha az iskolában megtanulta, hogy Kolumbusz Kristóf 1492 -ben Spanyolországból hajózott, és átkelt az Atlanti -óceánon, megcáfolva az akkori közhiedelmet, miszerint a Föld lapos, akkor a lecke téves volt."
6. Columbust harmadik amerikai útján letartóztatják
Francisco de Bobadilla nyomozóbíró a spanyol telepesek vádjai miatt áthajózik Amerikába a Hispaniola -szigeten történt események kivizsgálására. A vádak: Coumbus és testvérei által a szigeten folytatott akciók, rabszolgaság, a spanyol kornával megállapodott gyöngy és arany mennyiségének ötödének elrejtése. (Eredetileg a spanyol királysággal a szerződése szerint az utazás bevételeinek tizede járt neki.) A visszaélések kiderültek és elrendelte a letartótztatását, majd az ottani erődben fogolyként börtönbe került bátyjával, Bartolomé Colónnal együtt. Bilincsben vitték vissza Spanyolországba a tárgyalásra.
7. Henrik portugál herceg (Tengerész Henrik - Infante D. Henrique) a rabszolga kereskedő aki segíti Columbust
Columbus további útjait nem maga tervezte meg hanem Henrik herceg aki az afrikai portugál gyarmatosításokat beindította, és már az 1420-as évek közepén kereste a lehetőségeket, hogy részt vegyen a nyugat-afrikai kereskedelemben, különösen az arany és a rabszolgaszemélyek kereskedelmében, és potenciálisan jövedelmező gyarmatokat létesítsen. 1442-ben már a portugál expedíció rabszolgákat szállított Afrikából, férfiakat, nőket és gyerekeket. Az első razzia során elfogott 240 rabszolga meztelenül vonult fel Lisszabon kikötőjében. Más államok ekkor már régóta rabszolga-kereskedelemmel foglalkoztak Afrikában.
8. A Columbus-expedíciót nem a tudás bővítése (tudományos kíváncsiság) hajtotta, hanem az erőforrások megszerzése motiválta.
Columbus volt az egyik első aki Afrikából hurcolt be rabszolgákat az Újvilágba.
mult-kor.hu cikk:
"Ötszáz évvel Kolumbusz Kristóf, Amerika felfedezője halála után olyan dokumentumok kerültek napvilágra, amelyekből egy szadista zsarnok képe rajzolódik ki.
Spanyol történészek egy 1500-ból származó, félszáz oldalas vizsgálati jegyzőkönyvre bukkantak, amely a genovai hajós és testvérei - Diego és Bartolomeo - viselt dolgaira derít fényt. A 23 tanúvallomást tartalmazó jegyzőkönyv sokkoló részletekkel szolgál Kolumbusz kegyetlenségéről, amely a maga idejében még a sokat látott tengerészeket is elborzasztotta.
A szemtanúk állítása szerint az admirális, akinek a gyilkolás volt kedvenc időtöltése, bírósági ítélet nélkül végeztette ki tengerészeit, éheztette és kínvallatásnak vetette alá honfitársait. Nem engedélyezte a bennszülöttek megkeresztelését, mivel azokat így már nem lehetett volna rabszolgasorba kényszeríteni. Kolumbusz nemcsak a tengerészekkel és a bennszülöttekkel bánt kegyetlenül. Mint az egyik iratból kiderül, féktelen dühében saját vejét is agyonverte. Az első spanyol telepesek, akik sokat éheztek és nélkülöztek, többször próbáltak fellázadni Kolumbusz zsarnoki uralma ellen.
Az iratok egész más megvilágításba helyezik a korábban is ismert tényeket. Az eddig is köztudott volt, hogy Kolumbuszt és testvéreit láncra verve szállították az Újvilágból vissza Spanyolországba, ám mind ez idáig a tudósok azt hitték, hogy hamis vádak alapján tartóztatták le őket."
The New York Times cikk:
"A rabszolgaság és a gyarmatosítás alkotja Kolumbusz valódi örökségét
Két nappal azután, hogy „felfedezte” Amerikát, Kolumbusz a naplójában azt írta, hogy 50 emberrel kényszerítheti „az egész lakosságot Kasztíliába, vagy fogságba.” Második útján, 1494 decemberében Kolumbusz elfogott 1500 Tainót Hispaniola szigetén ahol az 550 „a legjobb hím és nőstény” személyt kényszerítették a Sevilla rabszolga piacaira tartó hajókra."
El Español spanyol lap - riport:
/Juan Eslava Galán történész, Consuelo Varela történész/
"Kolumbusz odáig jutott, hogy elrendelte, hogy minden 14 éven felüli indiánnak háromhavonta bizonyos mennyiségű aranyat kell szállítania . Aki ezt nem tette meg, olyan büntetéssel kellett szembenéznie, amely levágta a kezét
Ellenségeket szerzett az indiánok és a spanyolok között is. A kormánya elleni ismételt lázadásokra és felkelésekre a navigátor mindig "ugyanazzal a barbársággal válaszolt, mint amit a bennszülötteknél mutatott". Ahogy Varela elmagyarázza, még legközelebbi munkatársai is „zsarnokként” írták le Cristóbalt és testvéreit , és minden lehetséges eszközzel megakadályozták a bennszülöttek keresztelését, hogy rabszolgának lehessen eladni őket.
A Kolumbusz rabszolgatartó gondolatait az ő idejében kell kontextusba helyezni. Európában akkoriban nagy rabszolga-kereskedelem folyt: a portugálok mindenekelőtt az afrikai tengerpartra utaztak, hogy fekete munkaerőt szerezzenek és értékesítsenek."
University of Minnesota Press:
Tolvaj, rabszolgakereskedő, gyilkos: Kolumbusz Kristóf és a karibi népesség csökkenése
"Az, hogy Columbus vagy Cristóbal Colón (hogy megfelelő spanyol nevét adjuk neki) rabszolga-kereskedő volt, történelmi tény. 1492 előtt egy tucat évvel levágta a hajózási távolságot az afrikai rabszolga-kereskedelemmel foglalkozó portugál zászló alatt vitorlázva. Amikor a könnyű vagyon arany formájában nem bizonyult könnyen elérhetőnek a Karib-térségben, Colón folytatta rabszolga-kereskedési tevékenységét a rakományok betöltésével."
history.com cikk:
"Az új világban töltött első napján elrendelte a bennszülöttek közül hat lefoglalását, és naplójában azt írta, hogy szerinte jó szolgák lesznek. Az új világban eltöltött évei alatt Kolumbusz kényszermunkát folytattatott, amelyben a bennszülöttek a nyereség érdekében dolgoztak.
A spanyol történészek által 2005 -ben felfedezett dokumentumok szerint Kolumbusz, mint indiai kormányzó és alkirály, vasfegyelmet szabott ki a jelenlegi Karib-térségbeli Dominikai Köztársaság területén."
VOX cikk két történész alapján:
/Howard Zinn történész, Laurence Bergreen történész/
"Bergreen idézi Michele de Cuneo-t, aki részt vett Columbus második amerikai expedíciójában: Kolumbusz elrendelte, hogy 1500 férfit és nőt foglaljanak le, 400 -at elengedtek, és 500 -at elítéltek Spanyolországba, és további 600 -at a szigeten maradó spanyol férfiak rabszolgává. A Spanyolországba küldött 500 -ból körülbelül 200 meghalt az út során, és a spanyolok az Atlanti -óceánba dobták őket."
Consuelo Varela Bueno spanyol történész aki tanulmányozta és publikálta a dokumentumokat:
"A kolumbusi kormányt a zsarnokság egy formája különböztette meg."
"A történetírás, amelyet eddig megőriztünk, kizárólag és kizárólag az, amely kedvezett neki", és kutatásai eredményeként azt a következtetést vonja le, hogy "Kolumbusz nagysága ellenére, nem szép karakter. Most még kevésbé".
9. Nagy földrajzi felfedezések - ebben mik nem voltak igazak?
Bartolomeo Diaz, Vasco Da Gama, Columbus, Magellán semmit sem fedeztek fel, amit ember ne ismert volna előtte, tehát ezek sem felfedezések voltak, mint ahogy Amerika Columbus általi "felfedezése" sem volt az. A kisebb szigeteket is ismerték már előtte. Olyan ez kérdező, mint amikor te "felfedezel" magadnak egy számodra új éttermet, az sem felfedezés tudományos értelemben. Csak megtaláltad magadnak, megismerted. Vagy ha idehajózna egy polinéziai bennszülött, akkor ő sem Európa felfedezője, hiszen mi itt vagyunk és ismerjük Európát. Ugyanígy az úgynevezett "Nagy földrajzi felfedezések" sem felfedezés tudományos értelemben, csak egy szépen hangzó elnevezés. A Nagy földrajzi felfedezések tudományosan nem voltak felfedezések, csak megismertek új földrajzi területeket és feltérképezték.
10. Magellán körbehajózza a Földet
Nem hajózta körbe a Földet, útközben életét vesztette. Az általa indított expedíciót a megmaradt fél legénység fejezte be. És nem is azért indult útnak, hogy bizonyítja, hogy a Föld gömbölyű, azt már régen tudták.
11. A Nagy földrajzi felfedezéseket lehetővé tette a transzatlanti hajózásra alkalmas hajók (karavella) építése. Kialakultak a technikai feltételek.
Thor Heyerdahl (1914-2002), norvég utazó megmutatta, hogy a nyílt óceán áthajózható tradícionálisan papíruszból épített hajóval. A Ra I. és Ra II. hajókkal átkelt Amerikába, 5000 és 6100 km-t hajózva. A Kon-Tiki hajóval pedig Dél-Amerikából hajózott Polinéziába, 8000 km-t az óceánon. Valamint átszelte az Atlanti-óceánt egy ókori korhűen épült föníciai vitorláshajó mása is, a The Phoenicia (Phoenician Ship Expedition). A hajó Karthágó kikötőjéből 9600 kilométeres úton érkezett Floridába. Tehát az európai hajógyártás fejlődése nem volt létszükséglet a nyílt óceáni hajózáshoz. Bár új hajó típusok készültek, de ez valójában nem volt feltétele az óceáni hajózásnak, inkább csak jól jöttek.
Láthatod, hogy a teljes kép nagyon más.
-----------
Isidore of Seville: The Etymologies
III. (kötet) DE MATHEMATICA
Az Infante D. Henrique fő téren található épület 2010 -ben nyílt meg múzeumként a lagosi rabszolgaság történetének nyomon követésére
/Portrait of a Man, Said to be Christopher Columbus - Egy ember arcképe, azt mondta, hogy Kolumbusz Kristóf/
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!