Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Európában soha nem jelent meg...

Európában soha nem jelent meg a kereszténység és a pogány vallások szinkretizmusa?

Figyelt kérdés

Ázsiában sok helyen jelen volt és akár még van is a társadalmakban, hogy sok ember egyszerre a régi népi vallás és az újabb, általában nem ott helyben kialakult vallások (pl.: kereszténység, buddhizmus, iszlám stb.) követője egyben. Japánban már nem annyira vallásosak az emberek, mint mondjuk a háborút megelőzően, de előtte az emberek többsége egyszerre követte a sintót és a buddhizmust, vagy sintót és a kereszténységet, vagy mind a háromból kivett elemeket. Kínában is rengeteg ember egyszerre követi a népi vallást/konfucianizmust/taoizmust és a buddhizmust vagy kereszténységet. A mongolok többsége régebben egyszerre hitt a régi sámánista hitben és a buddhizmusban vagy iszlámban. Az ókori Közel-Keleten a zsidók közül többen a judaizmus mellé Babilonban felvették az ashurizmust is.


Európában nem jelent meg, amikor el kezdett teret hódítani főleg, leginkább a kereszténység, de akár más nagyobb, sok helyen létező vallások, hogy mondjuk szinkretizálva követték volna a régi pogány vallást (például a hellenizmust, a római vallást, a kelta vallást, a germán vallást stb.), mondjuk az újabb kereszténységgel? Vagy akár csak megtartottak volna elemeket? Itt ilyen soha, semmilyen mértékben nem fordult elő? Ez kimondottan ázsiai jellegzetesség?



2021. dec. 18. 15:24
1 2 3 4
 11/33 anonim ***** válasza:
100%
Karácsonyfa meg ajándékozás meg van? Nem, nem csak az időpont azonos, hanem rengeteg ünnepi elem olvadt be keresztény ünnepekbe. És itt sem úgy kezdődött, hogy a kettőnek szoros köze lett volna egymáshoz, idővel olvadtak össze annyira, hogy nem lehet elkülöníteni a pogány gyökerű népszokást az ünnepek keresztény részeitől.
2021. dec. 19. 17:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/33 anonim ***** válasza:
100%

A téli napforduló a legtöbb vallásban ünnep az északi féltekén.

A rómaiaknak december 25-én a "Nap Diadalát" ünnepelték.

Jézus születéséről a kereszténység térhódításával kezdtek egyre többfelé megemlékezni, hivatalos ünnepként azonban csak a 325-ben, I. Konstantin római császár által összehívott niceai zsinat után ismerte el az egyház.

Ugyancsak a zsinat jelölte ki Jézus születésének időpontjául a december 25-ét, így lett a Legyőzhetetlen Nap ünnepéből az Üdvösség Napjának ünnepe.

A farsangi mulatságok is a télbúcsúztatás ünnepei, pl Mohácson a busók jelképesen el is égetik a telet (szalma bábut)

Mindezekkel együtt, hogy a kereszténység kezdeti szakaszában simulékonyabb volt, elfogadott pogány szokásokat, később üldözött minden dogmától eltérő szokást, a farsang is egyszerű vigadalom lett, nem vallási ünnep.

Mi, nagyarok nem sokat tudunk az ősi vallásunkról, nagyon kevés információ maradt meg.

2021. dec. 19. 18:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/33 anonim ***** válasza:
100%

10: Hát mivel sok pogány szokás ha nem is egyetemesnek, de egészen általánosnak mondható ezért nehéz konkrétan meghatározni az eredetüket. Másrészt a néprajzkutatók csak a 19-20. században kezdték el ezeket feltárni, korábbi időszakok szokásait legfeljebb szórványos leírásokból ismerjük. Közben pedig nyilvánvaló, hogy ezek a szokások is sokat változtak az évszázadok alatt, az egymás környezetében élő népek szokásai pedig általában egymás felé konvergálnak idővel. A magyar népszokásokban ezeknek kiterjedt kelet-európai, balkáni kapcsolatai vannak. A honfoglalás idején javarészt különböző szláv népek lakták a Kárpát-medencét, akik többségben voltak és a magyarság döntően az asszimilált népektől származik elsősorban az ő szokásaik éltek tovább. Az ősmagyarok vallásáról sokat nem tudunk, de a keleti sámánisztikus vallások elemei nem igazán fedezhetők fel a magyar népszokásokban, vagy a hidelemvilágban, de mondjuk ahhoz köthető a táltos alakja.

A farsang környéke eredetileg a télűző ünnepségekhez, rituálékhoz kötődik, az emberek beöltöztek hogy elűzzék a gonosz erőket, szimbolikus játékokat adtak elő stb. Ezeket a látod a délszlávok busójárásában, vagy Erdélyben egyes szokásokban. Sok régi szokás a városi környezetben polgárivá finomult. A farsangi szokásaink java része már ilyen, ezeknek a divatját a német városi polgárság teremtette meg.

2021. dec. 19. 19:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/33 A kérdező kommentje:

#11.

Ajándékozás: Már az ókeresztények is megajándékozták egymást ezen ünnep alkalmából, úgy, hogy szinte az összes közösség és kezdetleges felekezet máskor tartotta. Ajándékoztak azok az ókeresztények is, akik ősszel vagy tavasszal ülték meg ezt az ünnepet. Nem is véletlen, hisz teológiailag a Jézus születését övező ünnepkörben az ajándékozás a három király, illetve a pásztorok ajándékaira emlékezik a szent család részére, illetve azon teológiából keletkezett, hogy Jézus a legnagyobb ajándékot hozta el az embereknek: az üdvözséget.


Karácsonyfa: A szaturnáliához nem kapcsolódott semmilyen fenyőhagyomány. A kelták ekkori ünnepéhez a fagyöngy imádata tartozott, a germán julhoz tartozott a fenyő, mint erővel bíró növény használata az újjászülető Nap ünnepén, amelyet Odin tiszteletére tartottak. Viszont ők csak fenyő ágakat és más örökzöld használtak (nem is véletlen, hiszen északon, ahol a germánok éltek csak ezek a fák vészelték túl az eléggé zord teleket), a karácsonyfa egészben való felállítása és szimbolikus díszekkel való díszítése a reformációhoz kötődik és minden bizonnyal az elsőt Luther Márton állította saját gyermekei és családja számára, mivel látott egy fenyőfát, amin a csillagok átsütöttek és annyira magával ragadta a látvány, hogy kivágta a fenyőt és otthon gyertyákat helyezett el rajta. Később német evangélikus körökben elterjedt, majd később a többi felekezet is átvette, hasonlóan a szintén az evangélikusokhoz köthető adventi koszorúval, ami eredetileg egy szekérkerék volt, 4 nagy és sok kicsi gyertyával, illetve díszekkel.


#12.

A szartunália nevű pogány fesztivált nem dec. 25-én tartották, hanem dec. 17-én, dec. 21-én volt a csúcspontja és dec. 24-én ért véget. Pont a keresztény karácsony előtt, nem is véletlenül, hiszen ez egy fesztivál volt, mint a legtöbb római ünnep, a karácsony pedig egy meghittebb ünnep volt és ez után gyűltek össze a keresztények templomaikban és a családok is ekkor tartották az ünneplést.


A farsangnak melyik pogány vallásokban vannak a gyökerei? Honnan eredeztethető?

2021. dec. 19. 20:14
 15/33 A kérdező kommentje:

#13.

A farsang melyik pogány vallás ünnepe volt eredetileg?

2021. dec. 19. 20:19
 16/33 anonim ***** válasza:
100%

"minden bizonnyal az elsőt Luther Márton állította saját gyermekei és családja számára, mivel látott egy fenyőfát, amin a csillagok átsütöttek és annyira magával ragadta a látvány, hogy kivágta a fenyőt és otthon gyertyákat helyezett el rajta."


Ez minden bizonnyal a legenda kategória. De a konkrét faállítás abban a korszakban terjedt el német területeken, feltehetőleg már Luther előtt. A fák, díszített zöldágak rituális szerepére egészen az ókortól vannak forrásaink. Hogy egy adott szokásnak, szimbólumnak régebbi kereszténység előtti gyökerei vannak (életfa), nem jelenti azt hogy az pl. egy keresztény közegben nem mehet át további fejlődésen, átalakuláson. Ha korábbi hagyományban ágakat használtak, díszítettek az nem lesz eredendően mást ha egyszer csak nem az ágakat, hanem egész fát állítunk. Ez csak belső evolúció.


"A farsang melyik pogány vallás ünnepe volt eredetileg?"


Nem arról van szó, hogy a Karácsony mint Krisztus születésének ünnepe, a nagyböjtöt megelőző farsangi ünnepkör, vagy a Húsvét így ahogy van egy pogány ünnep lenne, vagy "valamelyiké volt eredetileg" hanem hogy egyes hozzá kapcsolódó szokások konkrétan a pogány rítusokból, hitvilágból erednek. Amit küldtem videót a bolgár Kukerik azaz "gonosz szellemeket elűzők" fesztiváljáról is a farsangi időszakhoz kapcsolódik bár ott egyébként konkrétan ilyen ünnep nincs, de felfedezheted benne a farsangi búsójárás elemeit is. Hasonló pogány télűző szokásokról pedig Európa-szerte vannak forrásaink. Tehát szerinted ez, szervesen kapcsolódik a kereszténységhez?


https://www.youtube.com/watch?v=gCjkoIXFeRw

2021. dec. 19. 22:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/33 anonim ***** válasza:
73%
Nyugodtan idézhetsz a Bibliából vagy más autentikus keresztény írásból is ami szerint a tél szellemét el kell űzni, fel kell gyújtani meg ilyesmik hogy ezekkel a rituálékkal segítsük az élet, a nap megerősödését, a tavasz eljövetelét. Feltéve ha találsz ilyet.
2021. dec. 19. 23:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/33 A kérdező kommentje:

#16.

Nincs olyan, hogy belső evolúció. A fenyőfa felállítása és feldíszítése evangélikus találmány, előtte ilyen nem volt. Kimondottan fenyővel nem is díszítettek a pogány ünnepeken, gyakorlatilag az összes nemes és örökzöld növényt, illetve még a fagyöngyöt is használták díszítési célokra. Egyébként pont a reformáció során vettek ki egy csomó pogány elemet a kereszténységből. Olyan, mintha valaki az esküvőt vallásos dolognak definiálná nem törődve azzal, hogy esküvő az is, amikor minden vallásos töltet nélkül csak polgári esküvőt köt valaki. Vagy olyan, mintha a gyerekeknek készült adventi naptárat, meg az adventi koszorút azonosítaná, figyelmen kívül hagyva, hogy az egyik egy német anyuka fejéből pattant ki, a másik pedig egy lelkész fejéből, a kettő között vagy száz év eltelt és nem utolsó sorban az egyikben édességek vannak, amikből nem éppen a böjtre lehet következtetni, a másik pedig pont a böjti várakozáshoz egy fény, egy segítség. A Jehova tanúi nevű szekta tartja pogány dolognak a himnuszokat, az ünnepeket, a hagyományokat, az orvoslást, meg szinte mindent. A legjobb, amikor pogány dolognak titulálják az ajándékozást, holott már Jézus őskereszténynek nevezhető közösségében is jelen volt Jézus születésnapján, a három király ünnepén, majd később az üdvözség ajándékára emlékezvén a Szentlélek kiáradásának ünnepén és Jézus feltámadásának ünnepén.


Egyébként bizonyított, hogy az első, kezdetleges kimondottan az ünnephez kapcsolódó karácsonyfát egy német lelkész állította Luther gyertyás fáját követően. Ő vitt be először rendes fenyőfákat a templomba, majd díszítette fel őket gyertyákon kívül édességekkel és gyümölcsökkel is a gyerekek nagy örömére.


Egyébként a farsang pogány ünnep, nem tudom, hogy ennek hol állítottam az ellenkezőjét, az egész pogány vallási fesztivál volt.

2021. dec. 20. 00:35
 19/33 A kérdező kommentje:
Attól még, hogy más vallásokban is van hasonló nem ugyanaz. A buddhista Bodhi napon (dec. 08.) is bodhifát díszítenek. Ennek sincs semmi köze a karácsonyfákhoz mégis hasonló. A karácsonyfa evangélikus hagyomány, de ettől még voltak pogány, sőt zsidó hasonló szokások is. Bizonyos zsidó felekezetekben hagyománya van a kivonulás ünnepén bokrokat gyertyákkal feldíszíteni, emlékezvén a Mózes által látott égő csipkebokorra. A menóra eredetileg ezt szimbolizálja, szobor formájában.
2021. dec. 20. 01:02
 20/33 anonim ***** válasza:
74%

"Nincs olyan, hogy belső evolúció."

Miért nincs? Mert azt mondtad? :D A szokásaink változnak, átalakulnak. Például azért van sok kultúrában már csak szimbolikus feleségrablás. Ez egy időben nem csak szimbolikus volt. Ha nem látnád, akárhogy is képzeled el a faállítás eredetét, így is, úgy is egy belső fejlődés eredménye.


Az "olyan, mintha..." kezdetű mondataidnak semmi értelme. Nem releváns párhuzamok, találj ki jobbat.


"Egyébként bizonyított, hogy az első, kezdetleges kimondottan az ünnephez kapcsolódó karácsonyfát egy német lelkész állította Luther gyertyás fáját követően."


Hanza városokban is feljegyezték már reformáció előtt. Ilyen mítoszokat simán benyelsz, hogy Luther állított először fát, mert meglátott egy fenyőt a csillagfényben, de az hogy a szimbolikus, örök életet jelképező örökzöldek használatának tovább élése a karácsonyfa az tök lehetetlen. Bezzeg a csillagok meg a fenyő... kész. :D


"Egyébként a farsang pogány ünnep, nem tudom, hogy ennek hol állítottam az ellenkezőjét, az egész pogány vallási fesztivál volt."

Legalább ide eljutottunk. A keresztény külsőségek mögött biztos nem éltek tovább más pogány szokások, csak ez ugye?

2021. dec. 22. 00:45
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!