Európában soha nem jelent meg a kereszténység és a pogány vallások szinkretizmusa?

Dehogy nem jelent meg, így alakult ki a ma ismert kereszténység az évszázadok során. Vagy azt hitted a húsvét és a karácsony keresztény gyökerű ünnepek?

Mindegyik pogány ünnepek tovább élése, annyi a különbség, hogy mikortól államvallás lett a kereszténység, központilag, tudatosan alakítgatták azt úgy, hogy minél jobban beleilljen a régi pogány szokásokba. Szándékosan tették a legfontosabb római ünnep a Szaturnália idejére a Karácsonyt. De a Húsvét is magába olvasztotta a pogány termékenység ünnepek népszokásait.

Nem erőszakosan betiltották a pogány ünnepeket, hanem hozzáadtak egy kis keresztény mázat, és a körülötte lévő pogány népszokások megmaradtak.

A keresztény egyház nem tolerálta a a "pogány" vallásokat, szó szerint tűzzel-vassal irtották azokat, akik nem az előírt módon gyakorolták a keresztény vallást, vagy kétségbe vonták azt.

Ebbe nem csak az nem fért bele, hogy eltérjenek az előírt dogmáktól, de a különböző népek ősi vallásainak még az emlékét is megpróbálták eltörölni, megsemmisíteni.

#2 Ez igaz volt a késői kereszténységre valamikortól a 10. század után, de leginkább a keresztes háborúk korától.

A korai kereszténység pont a simulékonyságával tudott könnyen elterjedni.

Persze, hogy megjelent. A korai krónikák és feljegyzések a Rusz területén szintén beszámolnak a pogány és keresztény elemek együttéléséről, gyakran akár a fejedelmek kapcsán, vagy éppen maga szerző emlegeti fel a pogány szláv isteneket. Sokan úgy képzelik el az áttérést a kereszténységre, hogy egyik napról a másikra húztak egy nagy cezúrát, előtte pogányok voltak az emberek másnap pedig már a keresztény teológia legmagasabb szintje szerint gyakorolták a keresztény vallást. Ez már csak azért is lehetetlen volt, mert nem létezett olyan erős centralizált hatalom még az egyházszervezet keretében sem ami mindenhol azonos szinten ki tudta volna kényszeríteni a vallási előírásokat. Amit az egyházi a legmagasabb szinteken kimunkált, az a falvakban gyakran meglehetősen vidékies formában valósult meg. Ennek megfelelően a gyakorlatban elég sok korábbi, pogány elem inkorporálódott a különböző keresztény csoportok szokásai közé, nyilván egy kereszténység-konform módon. Ezzel a klérus, vagy a neves tanítók is tisztában voltak, ezért időről-időre születtek törekvések arra hogy ezektől az elemektől megtisztítsák a kereszténységét, gondoljunk pl. a puritánok törekvéseire.

Tehát ennek a szinkretizmusnak a nyomai élnek a népszokásokban, a szentekhez fűződő ünnepségben, a termékenységvarázsló rítusokban mint amilyen a húsvéti locsolkodás, a tisztító rituálékban mint a Szent Iván éji tűzugrás ami egész Kelet-Európában elterjedt ünnepi szokás Ivan Kupala ünnepén, vagy a télűző farsangi népszokásokban.

Nekem vannak szerb barátaim, ők mindig megünneplik a szlávát, minden családnak van egy védőszentje akit az ő napján megünnepelnek. Ő is mondta, hogy a pogány korban, nem csak a szlávoknál más népeknél is, egy családnak, nemzetségnek megvolt maga patrónusa, Istene akit tiszteltek, és a hozzájuk fűződő rituálékat a családfő, nemzetségfő vezette le. A szerbeknél ezt váltotta fel a szláva, csak már nem pogány istene van a családnak hanem védőszentje.

Azt azért szerintem látjuk, hogy a keresztény köntöstől függetlenül ez pl. egy konkrét pogány rituálé.

https://www.youtube.com/watch?v=R4liEhGuSiM