Miért volt a németeknek több tudományos Nobel-díjuk az I.VH környékén mint a Briteknek Franciáknak Amerikaiaknak együttvéve? Hozzájárult ez a brit ipari export Európából való kiszorításához ?

Kedves Kérdező!

Teljesen lényegtelen, hogy a brit anyaország teljesítménye kisebb volt, mint Németországé. Megjegyzem, Nagy-Britannia lakosságának száma is jóval kisebb volt Németországénál, durván csak a kétharmada a németnek.

A lényeg az, hogy a Brit Birodalom Nagy-Britannia birodalma és tulajdona volt.

Nagy-Britannia korlátlanul és totálisan rendelkezett a Brit Birodalom anyagi, emberi, pénzügyi erőforrásai, ásványkincsei és nyersanyagkészletei felett.

Ezért nem lehet a kettőt különválasztani.

Nagy-Britannia ugyanis mind az I., mind a II. világháborúban a Brit Birodalom erőforrásai teljes felhasználásával együtt vett részt hadviselő félként. Méghozzá azért, mert ez a birodalom az ő birodalma volt.

Nem értem, mi a bajotok a kérdezővel.

Miért lenne trollkodás? Feltett egy kérdést, hogy a századforduló körüli Németország tudományos teljesítménye (Nobel-díjak száma) felelhet-e a gazdasági teljesítményért. A kérdés és a válaszai is kulturáltak, nem saraznak senkit.

Ha valótlanságot állított volna sem kéne elítélni, erre van ez az oldal. Az emberek kérdéseket tesznek fel és választ várnak rá, ha nincs igaza, akkor helyreigazítják.

Egyébként szerintem sem kéne szétválasztani a századfordulós Brit Birodalmat az Egyesült Királyságtól, de ha mégis megtennénk, Németország gazdasági teljesítménye biztosan nagyobb volt, mint UK-nek, a birodalom nélkül. Most is nagyobb. Egyik elvesztette a világbirodalmát, a másik 2 világháborút.

A kérdés fő részére válaszolva, szerintem nem, nem függ össze. Hogy miért gondolom így?

Ha valaki tudományos (kémiai/fizikai, esetleg orvosi) Nobel-díjat kap, akkor az esetek többségében nem tart egyből előbbre a gazdaság. Felfedezik a radioaktivitást, bomlásokat, kötéseket, új elemeket, vagy mit tudom én, nem lesz több gyár az országban, nem lesz nagyobb a népesség vagy a munkamorál. Új gyártási eljárások kikísérletezésére fel lehet használni ezeket az ismereteket, de az sem történik egyből, hanem csak évek, évtizedek múlva.

Példa, hogy nem függ össze: Kínának csupán 8 Nobel-díja van, kevesebb, mint Magyarországnak, mégis a világ második, ha nem a vezető gazdasága.

Elektronikai ipara az első világháború előtti években azt megnézném :D

Épphogy feltalálták a telefont, kicsit régebben a villanyvilágítást, és ott volt még a távirat. Energiaigényes biznisz.

Kedves Kérdező!

Nagy-Britannia hozzáférése egyáltalán nem volt korlátozott az I. világháború alatt a Brit Birodalom erőforrásaihoz.

Például az I. világháborúban a Brit Birodalom 7 500 000 mozgósított és bevetett katonájából 4 500 000 fő volt Nagy-Britannia, 3 000 000 fő a domíniumok és gyarmatok kontingense.

Németország az I. világháborút úgy kezdte el, hogy azonnal megszüntette a német márka nemesfémre (aranyra, ezüstre) válthatóságát, az ezüst 1/2, 1, 2, 5 márkás és az arany 10 és 20 márkás érméket pedig kivonta a forgalomból.

Németország elsősorban egy tisztán kényszerforgalmi, fedezet nélküli papírpénz kibocsátással oldotta meg a hadikiadásait.

Ez persze szükségszerűen hiperinflációhoz, végül 1918 őszére gazdasági csődhöz vezetett.

A britek ellenben csak az aranyérméiket (1/2, 1, 2, 5 sovereign - aranyfont) vonták be, a 925 ezrelékes, azaz majdnem színezüst pénzeik (3, 6 penny, shilling, florin, crown), így a font korlátlan ezüstre válthatósága végig fennmaradt az I. világháború során.

Vagyis a brit font sterling végig keményvaluta maradt az I. világháború során, tartotta az amerikai dollárral szemben az árfolyamát, még a német márka 1918-ra értéktelen játékpénzzé silányodott.

Az, hogy a britek meg tudták tartani a világ vezető valutájának az I. világháború alatt és után a font sterlinget mutatja a brit gazdaság erejét.

Ugyanis 1700-tól 1944-ig a világ vezető tartalékvalutának egyértelműen a brit font sterling, ahogy akkor nevezték, "a pénzek pénze" tekinthető, még 1944-ben is világviszonylatban 55 %-os részesedéssel rendelkezett. [link]

Kedves 14-es!

Egyrészt a kérdező privát üzeneteket irkál nekem, amelyben "angol mosogatólegénynek", "brit mosogatófiúnak titulál". Ez is mutatja, hogy a kérdezőnek milyen komoly intellektuális és emberi színvonala van.

Továbbá azért trollkodik a kérdező, mert miután az első kiírt kérdésére világosan, forrásokkal alátámasztva bebizonyítottam, hogy amit állított, az bizony komoly tévedés, azóta válaszul sorozatban írja ki a az újabb, téves előfeltételezéseket tartalmazó kérdéseit.

A kérdező első kérdése: https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__hadsereg-hadvezetes..

A kérdező további kérdései, mindegyik előfeltevését megcáfoltam:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__hadsereg-hadvezetes..

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

Amelyeket újra és újra megcáfoltam. De mihelyst egyet megcáfolok, azonnal kiír egy újabb, megint csak teljesen téves, ráadásul nyilvánvalóan provokatív előfeltételezést tartalmazó kérdést.

Kedves Kérdező!

A dollár aranyra válthatósága 1934. január 30-án a Gold Reserve Act hatályba lépésével bizony megszűnt, pontosan a nagy gazdasági világválság hatására. [link]

Továbbá az 1933. április 15-i Executive Order 6102 elnöki rendelet megtiltotta az amerikai állampolgárok számára az arany tulajdonlását, birtoklását. [link]

Az Executive Order 6102 alapján az amerikai állampolgároknak 1933. május 1. napjától kötelező volt az arany dollárérméik (5, 10, 20 dolláros), az aranyérmére váltható, Gold Certificate típusú állami papírpénzeik (10, 20, 50, 100, 500, 100, 5000 és 10 000 dolláros címletek), és egyéb bármiféle aranyuk, aranyrúd, bullion, kivéve a személyes ékszereik unciánként 20,67 dolláros kényszerárfolyamon történő beváltása az amerikai államkincstárnál. Valamint magánszemélyek fejenként 100 dollár értékű aranyérmét megtarthattak numizmatikai célból.

A rendelkezés megszegőit 10 év börtönnel és 10 000 akkori dollár pénzbírsággal sújtották.