Valaki nagyon érthetően és lényegretörően végre elmagyarázná nekem, hogy mi volt olyan rossz a 2. vh. utáni kommunista térnyerésben?

Jóval összetettebb probléma ez annál, hogy mi volt a Kádár-korszakban... Kezdjük azzal, hogy a 20. században kiépülő kommunista diktatúrák valójában totalitárius rendszerek voltak, és inkább ez a lényegük, nem pedig az egyenlőség. Sztálin diktatúrája nem a kommunizmusról és az egyenlőségről szólt, hanem egy elnyomó birodalom volt, amelynek kiépült a saját "kommunista-arisztokráciája", és amely birodalom a többi országhoz képest tovább folytatta a cárizmus imperialista külpolitikáját... Hogyan beszélhetsz arról, hogy egyenlőséget akart ez a birodalom, amikor Sztálin maga a cári palotákban lakott? Minden nyáron más-más vidéki cári palotába ment el nyaralni. De ugyanez elmondható Ceausescu-ról, és a többi kommunista diktatúráról is.

Magyarországon a kádári rendszer egy sajátos berendezkedés volt, de ennek a sajátos történelmi háttér is az oka ('56 után nem lehetett ott folytatni, ahol Rákosi abbahagyta). És ne feledjük el, hogy a kommunizmus nem Kádárral kezdődött Magyarországon, volt előtte más is, '56 nem véletlenül történt... A Rákosi diktatúra mindenről szólt, csak egyenlőségről nem. Sztálin, Rákosi stb. - ezek Hitlerrel egy sorban emlegetendők, a 20. század emberellenes, elnyomó, szörnyű diktatúráinak példái ezek, nem pedig az ideális társadalmat létrehozó államok.

Elég nagy baj, hogy te hiszed, hogy ezek azért voltak erőszakosak, mert az emberek nem álltak be mögéjük, és nem fogadták el az egyenlőséget. Ha ez van a fejeden, nem figyeltél töriótán, vagy rossz volt a tanárod. Az emberek azért nem fogadták el ezeket a rendszereket, mert éheztették őket, rettegésben éltek, hazugságban, terrorban kellett nap mint nap kínlódniuk, és miközben azt hazudta a renszer, hogy mindenki boldog és jól él, jegyrendszer volt. Igen, egyenlőek voltak az emberek, mert mindenki nyomorban és rettegésben élt. És az sehogy sem igazságos, hogy akinek van, attól elveszik. Nem csak a gazdagoktól vették el a javaikat (ami önmagában is igazságtalan...), hanem a középrétegektől is. Az igazságos társadalom nem azt jelenti, hogy aki előre lép az életben, mert tehetséges, attól elveszünk mindent, és a csőcseléknek adjuk oda. Az igazságos, és ideális társadalomban mindenki az érdemei szerint jut előbbre, és nem kell mindenkinek egyenlőnek lenni... Pont nem az az igazságos, hogy aki lusta, tanulatlan, és a verekedésen és provokáláson kívül semmihez sem ért, hogy ez kapja meg a kulák földjét vagy a boltos üzletét, vagy ő kapja meg az egyetemi tanár katedráját! Ennyit a sztálini-rákosi rendszerről...

A Kádár rendszer azért volt olyna, amilyen, mert rettegett attól, hogy az emberek fellázadnak ellene. Ezért mesterségesen tartott fenn egy viszonylagos jólétet, de nem kommunista ideológiák miatt, hanem mert féltek az emberek lázadásáról. Ezt kéne megérteni. Ráadásul ezt úgy tette, hogy az ország jövőjét adta el, olyan értelemben, hogy eladósította az egész országot. Mert a viszonylagos jólét alapját az akkori gazdaság nem tudta volna megtermelni, ennek ára az volt, hogy eladósították az országot, ránk, a jövőre téve nagy ívben. Ez pedig óriási nagy felelőtlenség egy politikai kurzusra nézve. Gondolj már bele ebbe! Milyen politikai vezetés az, amely szarik a jövőre, és nyakló nélkül veszi fel a hiteleket?

#32-es, nem feltétlenül értek veled egyet. Az én apám is ilyen parasztgyerek volt, akiről írsz, de ő a kommunizmusnak kérlelhetetlen ellensége, mert a kommunisták a rákosi és a korai kádári időkben még azt is elvették tőlük, amijük volt. Apámnak jó esze volt, úgy akart kitörni a szegénységből, hogy rengeteget tanult, de mivel a nagyapám a Horthy-seregben szolgált a II. vh-ban, és szovjet hadifogságba esett, a családom amolyan rendszerellenes, gyanús család volt, a Kádár-rendszerben is. Apámat nem engedték egyetemre, helyette egy gyárban küzdötte fel magát középvezetőig a 70-80-as években. Gyűlöli az egészet, úgy érzi, hogy a rendszer elrontotta az életét.

Szerintem a kisparasztság tömegei sem úgy élték meg ezt az egészet, hogy a Kádár-rendszer szép és jó, mert ekkor léptek át a 20. századba. Az utolsó normális választásokon, 1946-ban is messze a Kisgazdapárt győzött, ami számomra azt jelzi, hogy a nép nem ette meg a kommunisták demagógiáját (1945 óta Rákosiék elég kemény propagandát fejtettek ki amellett, hogy ők hozták rendbe a háború után az országot, ők vetették be a forintot stb., de a nép ezt nem kajálta meg, 47-ben csak választási csalással tudtak győzni). A magyar társadalom polgárosodni szeretett volna, jó példa erre 1956, amikor a parasztság is láthatóan a felkelőket támogatta. Szerintem a kommunizmus fennállásának egyetlen támasza a Kádár-rendszerben is a szovjet Vörös Hadsereg volt, komoly társadalmi bázis soha nem volt mögötte, mert az emberek Nyugatban gondolkodtak, a Kádár-rendszer egy elviselhető rossz volt, amihez az idők során idomultak és megtanultak együtt élni vele, és mivel nem akart a társadalom szenvedni, kényszerből megtanulta élvezni. De amint a 80-as években megroggyant a Szovjetunió, kártyavárként omlott össze az egész. Persze, ma is lehet látni nosztalgiázó öregembereket a buszon, akik elmesélik, hogy bezzeg a Kádár idején mindenkinek volt munkája stb., de ezek az emberek inkább a demokratikus átalakulásban csalódtak, és az beszél belőlük.

Mit vettek el, ha cipője sem volt? :D

A kisparasztság tömegei pont hogy istenítették a rendszert, eljárt a gyárba dolgozni, ahol rápihent a délutánra, mikor a malac alatt ganézott, meg kapálta a háztájit. Élni ugyan nem élt, de a két jövedelemből jött a Pannónia, majd a Wartburg. Nézd meg, mennyi Kádár-kocka van a falvakban. A 3 %-os kamatú OTP-kölcsönre. Akkor lett a lavórból fürdőszoba, a konyhában melegedünk mert ott gyújtunk csak be a főzéshez stílusból az öntöttvas radiátoros központi fűtés, a gyereknek külön szoba ahelyett, hogy az egy hálószobában hallgatta volna a lihegést, ki tudták fizetni a kollégiumot, satöbbi.

Igen, valóban volt az a réteg, akinek soha nem volt jó és az akkori komcsi rendszer is tudott hozni egy minimális pluszt az addigi semmi helyett.

A teljesen nincstelenek (a hivatalos proletárok) egy része élvezhetett minimális javulást.

Az más téma, hogy ha nem ez a rendszer jött volna, hanem az, ami tőlünk nyugatabbra épül, még többet profitáltak volna, de ezt nem tudhatták.

Érdekes módon még a turisztikailag frekventált helyek lakosságának jó része is jólétet nyert a szociban.

A nyugat akkor is jövögetett ide nyaralni, az NDK-ra-NSZK-ra szakított német családok itt találkoztak egymással.

Stikában ment a lakóztatás, vendéglátás stb.

Meg lehet nézni, melyik területek máig erősen balos érzelműek.

"Az más téma, hogy ha nem ez a rendszer jött volna, hanem az, ami tőlünk nyugatabbra épül, még többet profitáltak volna, de ezt nem tudhatták."

Már kik? A nyomorékok, a buták, a lusták? Hát erre írtam feljebb, hogy:

"Valószínűleg nem is." Honnan lett volna jobb nekik? Maradtak volna a munkanélküli segélyen. Sem szorgalmat, sem észt nem tudott volna belevinni a tevékenységébe, ezt a kapitalizmus rögtön díjazta volna a kirekesztéssel.

"Már kik? A nyomorékok, a buták, a lusták?"

Nem.

Komolyan azt gondolod, hogy csak ilyenek lehettek xarban a komcsi rendszer előtt?