Mi a baj a szenvedő szerkezettel, miért ódzkodik tőle a magyar ember?

Érdekes, hogy régen nem volt magyartalan, csak újabban.

Ezekkel mi a gond?

- Közhírré tétetik!

- A leány férjhez adatik.

stb.

Minden nyelvnek van etimológiája, szerkezete és belső arányai. Amíg elég erős ahhoz, hogy a külső hatásokat a saját törvényeinek megfelelően integrálja magába. Ehhez persze erős és öntudatos társadalom kell.

A magyar nyelvtől idegen a szenvedő szerkezet, mert a kifejezésmódja elég gazdag ahhoz, hogy bármilyen élethelyzetet, állapotot árnyaltan kifejezzen. Mert ez a lényeg: árnyaltan. És tudni lehet (különösen, ha valaki jártas a tudományokban, mint például te), hogy egy dolognak lehet néha sokféle jó megoldása. A kifejezésmódban is.

A szenvedő szerkezet a magyarba Mária Terézia korában, pontosabban a török hódoltság felszámolása után került. Az elnéptelenedett területek hasznosítására nagyarányú betelepítések zajlottak, a keveredés és integráció magával hozta a két nyelv keveredését. Ha megfigyelünk ilyen területeken élőket, rengeteg magyarosodott német szó és rengeteg elnémetesedett magyar szó használatos itt.

A megszokás gyakran nem irányítható és torz formában valósul meg. Itt is erről van szó. A magyar viszonyok a következő 300 évben egyáltalán nem tették lehetővé a megfelelő nyelvi irányítást. Kazinczyék sokat tettek, de nem voltak mindenhatók a nyelvi reform megvalósítása során.

Azóta a helyzet rosszabbodott, méghozzá kétféle módon. Egyfelől a butaság kezd maghatározó főiránnyá magasztosulni. A nyelvben mindig a meghatározó irányítás, továbbá az írott és beszélt média adta a példát, az emberek ezt követték. A mai politikában és médiában a tiszta érthető és választékos beszéd nemhogy nem követendő, de lesajnálandó. Egyes, amúgy magukat kifejezni képtelen politikusok kifejezetten poénkodnak a szép magyar beszéden. A médiában korábban elemi követelmény és alkalmazási feltétel volt a választékos kifejezés képessége, ma ezzel a kutya se törődik. Csoda, ha a hibás mai magyar beszédet jónak, a nyelvtanilag, tartalmilag, esztétikailag elfogadhatatlant követendőnek tartjuk? Nem, az ellenkezője lenne csoda!

De van egy másik jelenség, a gazdaság és ipar nagyfokú aránytalanná válása. Ez azt eredményezi, hogy jóléti társadalmakban van az innováció szinte egésze, az új dolgok onnan származnak, ebből következően leírásuk és sok megnevezés is. Röviden, minden elképzelést felülmúló mértékben terjed az anglicizmus. A németek és franciák, mint öntudatos népség, egy darabig küzdöttek ellene, mára feladták. Ez teszi lehetővé tökéletesen idegen nyelvi lelemények beépülését más nyelvekbe, totálisan tönkretéve azt. És a szépség: az embereknek tetszik. Miért? Mert fogalmuk sincs, mihez képest. Ahhoz a sajátjukat kéne jól ismerniük. Honnan?

Az anlománia egyik elrettentő példája a szláv nevek írása. Az angol és szláv kiejtésmód nagyon eltérő, ehhez jön az angol nem fonetikus írásmód, a nyelveket rosszul beszélők ezt - helytelenül - átveszik, és egy egyértelmű szláv névnek lesz (például a magyarban, de más nyelvben is) sok hibás változata, olyan, hogy rá sem lehet ismerni az eredetire. A gyöngyszem, amikor egy ostoba, angolt nem beszélő (például) orosz visszaírja a saját anyanyelvére. És onnantól már két személyről (földrajzi egységről, bármiről) van szó. A zavar nagyfokú. A helytelenül átírt angol nevek tobzódnak és beépülnek. Az angolul helytelenül leírt szláv szavak átíródnak még hibásabb magyarba, akklimatizálódnak a magyar kiejtési szokásokhoz, é vég nélküli vitákat generálnak, mert a vitázók nem tudják, hogy ugyanarról beszélnek két módon.

Mindent összevetve, a germanizmus káros, de jelen van. És már kitörölhetetlen. A globalizáció rossz példája. Van jó is, de történetesen ez rossz.

14 ez nem így van, volt és kikopott.

Mint ahogy a rengeteg igeidő is - "álla vala" "festendi"

Világ világa,

Virágnak virága!

Keserûen kínzatol,

Vas szegekkel veretel.

És azután érzeték "idegennek " germanizmusnak" az emberek.

De hát a nyelv ilyen, élő, mint egy növény, hol új ága nő, hol egy másik leszárad, lehullik.

A passziv szerkezet elhalása hiányossága lett a nyelvünknek. Ismerek filozófust, aki ezért németül írja a tanulmányait, mert ez fontos - kivált a filozófia terén. Talán a német idealista filozófia aranykorának műveinél sem véletlen, hogy azon a nyelven született.

A magyar viszont kötészetre a kiváló, ne búsuljunk sokat.

"Zárva", "született", van még helyenként.

A riasztó pélának emlegetett "macska fel van mászva"- elég értelmetlen, mert a macska felmászott, vagy feltették, ott van- nem közöl semmit a "fel van mászva"

Nádasdy ebben azért félig burkoltan állást foglal úgy, hogy az a passzív, amit - elvileg - vissza lehet írni aktívba. A macskát meg nem lehet, mert eléggé kettéállna a füle mindenkinek, ha azt kéne mondania, vagy azt hallaná, hogy:

Felmásztam (Jancsi felmászta) a macskát a fára.

#15! Hogy a nyelv élő és az idők során alakul, trivialitás. Azonban hogy miképpen alakul az az határozza meg, hogy kik alakítják. Mert ha sznobok és félművelt arrogáns emberek, akkor máshová jut, mint amikor az értelem, az elegancia, a széleslátókörűség és okos jobbítani akarás határozza meg óvatosan.

Abból, hogy valamit egy nyelv átvesz, még nem következik, hogy jó is. Az átvétel csak akkor mondható sikeresnek, ha harmonikusan illeszkedik és gazdagít. Ha azonban szétzilálja egy nyelv egységét, szerkezetét, azt rombolásnak hívjuk.

#18: Épp ez az, hogy nem! Bizonyos fajtákat igen, bizonyos fajtákat nem, ahogy le is írta, idézem:

„Egyedül a tudatos mozgást jelentô, tárgyatlan igékkel kerülöm a van/volt-os szerkesztést: *A mókus föl van mászva a fára; *Mindenki be van ülve a buszba; (viszont: A vége be van akadva, mert nem ô csinálja, hanem történik vele).

Ha februárban lejöttök, hozzatok korcsolyát, mert be lesz fagyva a tó. Ez nem a ,,ki lett nyitva'' szerkezet, hanem a ,,ki van nyitva'' szerkezet jövô ideje -- nem cselekvést fejez ki, hanem jövô idejû állapotot! Én is így használom.”

(Amit te írsz, az "túllogikázás", ami még a nyelvészek nyelvérzékének sem része: épp azért "túl-", mert _túl_megy rajta, _túl_okoskodja a természetes folyamatot.)

Másrészt óvatosan ezzel az "állást foglal" dologgal! Az, hogy ő mit használ, mit nem, mi tetszik neki, mi nem, az nem egyenlő azzal, hogy mi az, ami "nyelvészetileg elfogadható", mi "engedélyez az Akadémia", mi az, ami "helyes/helytelen".

Az nagyon kedves dolog a proftól, hogy időnként jelzi, hogy van neki azért szubjektív véleménye is, nem csak a távolságtartó, tudományos szöveget tudja nyomatni – valóban ebben a cikkben is tett ilyet, amikor pl. ilyneket ír:

"nem használom a ,,ki lett nyitva''-t, mert csúnyának találom"

"hozzatok korcsolyát, mert be lesz fagyva a tó. (...) Én is így használom."

"A fülke ki van nyitva. A levél meg van írva; A tiszteletdíj még nincs kiutalva; Be van fejezve a nagy mû, igen. (...) -- szerintem is így szép."

"A gép helytelenül állítódott le. Kényszeredett. (e) A gép helytelenül került leállításra. Szánalmas"

De ez mind az ő szubjektív véleménye, nem pedig "helyes/helytelen" kategória! Pont ugyanígy joga van mindenki másnak is úgy érezni, hogy az ő nyelvérzékének az fekszik jobban, hogy "nem tudnák veled élni", "benn ülök a bankba", "Az ember ilyenkor megossza, amije van" (vö.: [link] ), Ha valakinek így jön, akkor az is rendben van.

Azért volt olyan is, amikor végre jól megmondta, hogy mit hogy mondjunk, és mit hogy ne, olvassátok évezettel (és értsétek jól!! :-), íme:

[link]