Mi a baj a szenvedő szerkezettel, miért ódzkodik tőle a magyar ember?

Mert ez nyelvi babonává lett téve: -tatik, -tetik nem használtatik. Ma túl régimódinak hat, kilóg.

A helyette kitalált kerülgetős szerkezettől pedig sokaknak feláll a hátán a szőr. Mert csúnya, nem hagyományos, nem szokták meg.

Azt mondta a nyelvész:

"Napjainkban országszerte el van terjedve az értelmiség körében az a tévhit, hogy a lenni + -va, -ve igeneves szerkezet magyartalan, német hatásra keletkezett ahogy régebben mondani szokták: germanizmus. Ezt a mérhetetlen kárt okozó babonát nyelvészek, nyelvművelők kezdték hirdetni a múlt század vége felé. Tőlük vették át a tanárok, akik vad fanatizmussal üldözték és üldözik ma is ezt az alaptalanul idegenszerűnek mondott szerkezetet.

Ezzel a babonával kapcsolatban kettős feladatot kell végrehajtanunk. Először is, ki kell mutatnunk, hogy a lenni + -va, -ve igeneves szerkezet járatos az irodalmi nyelvben és a köznyelvben, megvan a régi nyelvben és a népnyelvben is. Másodszor, be kell bizonyítanunk az idegenszerűség vádjának képtelenségét, amire - mint a nyelvhelyességi elvek alapján már tudjuk - több lehetőség kínálkozik. Ha e két követelmény közül bármelyiknek eleget teszünk, már félig nyert ügyünk van, mert akkor jogosan vádolhatjuk rövidlátással, gondatlansággal a babona híveit. Ha pedig mind a kettőnek eleget tettünk, akkor jogosan bélyegezhetjük nyelv-rontóknak a szerkezet üldözőit."

Viszont utána azt is mondta a nyelvész:

"A magyar nyelv minden rétegének tanúsága szerint a szerkezet a cselekvés vagy történés EREDMÉNYÉNEK jelzésére jött létre."

De aztán azt is mondta, hogy:

"Aki tanácstalanul áll, ha netalán döntenie kell, hogy mondhat-e, írhat-e ilyesmit: „Be van lépve a társaságba”; „Föl van mászva a fára” stb., az nem tud jól magyarul, vagy megromlott a nyelvérzéke. Magyar anyanyelvű ember ezeken egy pillanatig sem gondolkodik."