Újságírók felvételénél feltétel a félanalfabétizmus?
Nap mint nap találkozni alapvető nyelvhelyességi és helyesírási hibákkal.
Alapelvem, hogy aki nem tud helyesen írni, aki pongyolán fogalmaz, az műveletlen, nem ismeri a szavak valódi jelentését, alapból nem közölheti a valóságot. Ugyanúgy rongálja a köznyelvet, mint azok, akik
érvek helyett káromkodnak és gyalázkodnak.
Például:
"A belsőséges hangvételű interjúban arra is megadta a választ Cambridge hercegnéje" - írja Vilmosról és Katalinról szóló cikkben a szerző.
A beLsőséges és a beNsőséges "hangvétel" közötti óriási különbséget csak Kamillának Biden "illatfelhős" találkozásával illusztrálhatjuk.
Belsőség = bélcsatorna.
Bensőséges= őszinte, meghitt.
Tudtok-e még hasonló nyelvi hibákat hozni?
10-es!
A “belebukik valamibe” helyénvaló, szemléletes kifejezés.
Az egyelőre és az egyenlőre szavak között nincs sem kiejtésbeli, sem jelentésbeli azonosság.
Az egyeNlőre jelentése= egyforma méretűre.
Az egyelőre n nélkül időt határoz meg= most még .
Ezért nem lesz választható.
elmélkedés a témáról (#12):
#11: "A “belebukik valamibe” helyénvaló, szemléletes kifejezés."
XD Jjó.
('vmely vállalkozásával teljes kudarcot vall' – Hát ezt egyetlen helyesírási hibával még a legkomolyabb lapban is nehéz lenne elérni. De mindegy, legyen akkor úgy, rád hagyom, te vagy a cizellált fogalmazás tudora, kár is lenne kapálóznom.)
"Az egyelőre és az egyenlőre szavak között nincs sem kiejtésbeli, sem jelentésbeli azonosság."
tudsz róla, hogy az "egyelőre" ('még egy ideig') szót szinte senki nem így ejti?... megfigyelésem szerint leginkább [eggyenlőre] vagy [eggyellőre], bár kétségtelenül van olyan ejtési is, hogy [eggyelőre].
(esetleg ugyanezek rövid gy-vel, de az már tényleg perverz, és egy másik téma)
És ha így van (bár talán még ebben sem értünk egyet), akkor egyelőre azt tudjuk mondani, hogy az emberek mindet használják, tehát mindkét/mindhárom ejtés létezik.
Azt belátom, hogy írásban általában jobb, ha tartjuk magunkat a szótárhoz, de ez nem gond, írásban amúgy is csomó mindent nem így írunk, ahogy ejtünk, attól már szemünk sem rebben, ha miközben egyenlőrére gondolunk, egyelőrét írunk.
De az ejtésre egyelőre nincs előírás, érdemes kicsit óvatosabban osztani az észt.
btw az is mókás, hogy milyen mesterkélt, izzadságszagú példákkal szokták igazolni, hogy az egyenlőre elvileg mit is jelentene valójában... :-) (pl. "egyenlőre vágtam a nadrág szárát" – ezt amúgy mindenki úgy mondaná, hogy "egyformára" vagy "egyforma hosszúra", vagy ha mégis bele akarná tenni az egyenlőt, akkor "egyenlő hosszúra" de sebaj...)
ezeknek a vicces próbálkozásoknak egy kiemelkedően szórakoztató példánya ez, amikor az adott szóra egy olyan példamondatot hoznak, amelyben NINCS benne a szó:
:-D
(és akkor az szokott következni, hogy átfogalmazzák ilyen szerkezetre: "egyenlőre hozta az eredményt" – amivel csak az a gond, hogy így senki sem fogalmaz sporteredménnyel kapcsolatban... :-) (de szóljatok, ha tévedek)
esetleg "egyenlőre hozás" ügyében még előkerülhet a matek, pl. ezt írják valahol "matematikában egyenlőre hoz ki egy eredményt".
mi az, hogy "egyenlőre hoz ki egy eredményt"?... kijön egy eredmény, oké. –> mondhatjuk, hogy kihozok egy eredményt, még ez is oké. de hogyhogy egyenlőre hozom ki?... mivel lesz egyenlő? amivel a végén egyenlő, azzal az elején is egyenlő volt... valaki segítsen értelmezni!... :-)-:
és ami a legjobb: ha valóban egy általánosan használt szó lenne az 'egyenlőre' értelmű "egyenlőre", az sem igazolná, hogy ne jelenthetne ugyanaz valami mást is, hiszen számtalan olyan jelenség van a nyelvben, amikor ugyanaz a szó több dolgot is jelenthet. (pl. a "jelentés" is több dolgot jelent. vagy a "nyelv". ;-)
------
és persze ehhez is van Nyest:
Azért, mert tömegek beszélnek helytelenül, nem jelenti azt, hogy nyelvtanilag, nyelvhelyesség szerint rendjén való.
Pontosan emiatt kifogásolom, hogy félanalfabéták rontják a köznyelvet, a nyelvi ízlést.
Az “egy” kiejtésbeli meghosszabbodása nem igazolja és nem támasztja alá az egyenlőre-egyelőre értelmi, szerkezeti azonosítását.
A toldalékok, magánhangzók, mássalhangzók kiejtésben, olykor írásban is jelölt meghosszabbodását okozhatják. Ez más téma.
Ezértsem sorolom az újságírókat az értelmiségi réteghez.
"Azért, mert tömegek beszélnek helytelenül, nem jelenti azt, hogy nyelvtanilag, nyelvhelyesség szerint rendjén való."
Hát pedig az a rossz(?) hírem van, hogy azt, hogy mi a nyelv része, és mi nem, egyedül a használat dönti el, vagyis hogy az érett anyanyelvi beszélők használják-e (nem mindenki, de legalább egy "jelentős" részük).
Tehát a helyes/helytelen minősítésnek általánosságban nincs értelme, mert nincs olyan zsinórmérték, amelyhez viszonyítva ez meghatározható lenne a nyelv egyes elemeire vonatkozóan.
(Ha egy speciális helyzetre nézve van valami szabály és/vagy bírálóbizottság, pl. hogy egy tévécsatorna képernyőjén miket szabad mondani, az más, akkor ott az adott "szabályzathoz" képest lehet ezt-azt helyteleníteni.)
"nyelvtanilag rendjén való": pláne értelmetlen dolog: a nyelvtan jó esetben leíró nyelvan, amely tehát LEÍRJA, hogy hogy beszélnek az emberek, nem pedig ELŐÍRJA, hogy mit hogy "kell".
(most ne a nyelvtanórai szabályokra gondolj, mert ott nem beszélni tanítanak – hiszen azt már tudsz –, hanem arra, hogy hogyan fogalmazz a nyelvi standard szerint, választékosan, írott stílusban, stb. – csak ezt elfelejtik közölni.)
persze lehet nyelvtanilag is téveszteni, nem mindig tökéletes mondat csúszik ki az ember száján, pl. előfordulhatnak a tagmondatok közötti egyeztetési gubancok: "Azért, mert tömegek beszélnek helytelenül, nem jelenti azt, hogy ..."
"nyelvhelyesség szerint rendjén való": hát az már jó kérdés, hogy a nyelvhelyesség mit jelent... de valószínűleg az előzőhöz (mármint a nyelvtanórán tanulandó standardhoz) hasonló dolog...
"rontják a köznyelvet, a nyelvi ízlést"
ja, hogy ízlés! hát az egy egész más tészta, annak nincs köze a helyes/helytelenhez... mondd, hogy "szép", "választékos", "igényes", "művelt" stb. csak ne tegyél úgy, mintha bármelyik anyanyelvi beszélő nem tudná "jól" a saját anyanyelvét.
"Az “egy” kiejtésbeli meghosszabbodása nem igazolja és nem támasztja alá az egyenlőre-egyelőre értelmi, szerkezeti azonosítását."
igen, ezért is nem foglalkoztam vele, ezért írtam, hogy az más téma.
"A toldalékok, magánhangzók, mássalhangzók kiejtésben, olykor írásban is jelölt meghosszabbodását okozhatják. Ez más téma."
ez tényleg nagyon más téma, két okból is: egyrészt esetünkben nem toldalékolás van, hanem összetétel, másrészt az [eggy] ejtéséhez amúgy sincs köze, hiszen az éppenhogy alapból hosszú ggy pl. [eggy ember], [eggyirányú], [eggyet], [eggyellőre], és az a speciális eset, amikor az őt követő msh. hatására rövid lesz: [egyre], [egyfejű], [egypupú]
"Ezértsem sorolom az újságírókat az értelmiségi réteghez."
Miért "ezért"? Ha jól értem, akkor a helyesírási tévesztés miatt, ugye? (hiszen kb. annyi maradt)
Ez esetben szerintem túl fogják élni a lesújtó véleményedet... :-) Hiszen kb. akkora hiba ez, mint mondjuk egy "Ezértsem"...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!