Mi van az univerzumon kívül? Több univerzum?

Megpróbálok kicsit részletes képet alkotni, 2 oldalról megközelítve.

1. gömb

2. lapos

1. A látható Univerzum egy olyan gömb, amely rádiusza 46,5 milliárd fényév, középpontban a Föld (középpont ennek a gömbnek bárhol lehet, ahonnan épp vizsgálod!) Mégis a legtávolabbi "objektumok" fénye 13,8 milliárd éve kelettkezett. Mivel maga a tér gyorsulva tágul, ezért ezek mégtávolabbra kerültek. 46,5 milliárdon túl nem tudjuk mi van egyenlőre.

2.Biztos hallottál, arról, hogy az Univerzumunk lapos, ezt részletesebben kell kifejteni de érdekes.

Az ötlet, hogy egy papírlap lapos, nem tűnik hülyeségnek, eltekintve a vastagságától, 2 dimenziós tárgyat kapunk, de összevissza hajtogathatod, akár egy dobozzá, amihez már nem elég 2 dimenzió, hogy jelemezzük pozicióját.

Ezért ide jóljönne egy segítség: görbület, hajlás. Ennek a magyarázatához vegyünk néhány ált iskolás dolgot segítségül; egy vonalat, ami ügye 2 pont közötti legrövidebb távolság. Következő legyen egy háromszög: egyértelműnek tűnhet mi az, de vigyáznunk kell - 3 pontot egyenes vonalak kötnek össze, ahol a pontok nem ugyanazon a helyen vannak a vonalakon. Illetve kell majd a jól ismert háromszögek belső szögeinek összege 180 fok.

Nézzünk görbült terrekkel, felületekkel mi lesz, hogy könnyen érthető legyen 2dimenziós figyelünk 3 dimenzióban.

Egy ilyen felület a gömb külső felülete, ami 2 dimenziós hiszen 2 számmal tökéletesen megadhatjuk egy rajta levő pont pozicióját! Legyen ez a gömb a Földünk (tudom nem gömb alakú, de igy látványosabb).

Mi történik ha egy háromszöget rajzolsz a felszínre?

Legyen északi sarkpont, kezdő hosszusági kör középpontja illetve az Egyenlítőn nyugatra 1/4-et haladva egy pont a csúcsok, összekötöd. Most akkor ér meglepetés ha leméred a csúcsoknál a szögeket: mindenhol 90 fok, összeadva 270 fok, azaz nem 180 fok, Euklidész 180 fokja ide nem jó, ezzel bizonyíthatod, hogy a 2d-s felületnek tényleg van görbülete.

Elképzelheted tehát, hogy az emberek a háromszögön élve azt hiszik, hogy lapos alattuk a föld. Megvizsgálják háromszöges dologgal a felületet, hatalmas háromszöget rajzolva és rájönnek, hogy van görbület. Megjegyzem ha kis háromszögeket vizsgálnak más görbületet kapnak: ez később említem lokális / globális univerzum görbületnél.

Amit leírtam, hasonló dolgok történnek 2d-s papir elhajlítása 3d-s térben, 3d-s objektum hajlítása 4d-s térben stb. 3d-s objektum görbületénél hasonló matematikát kell alkalmazni, mint 2d-snél.

Kinézünk az Univerzumra és elkezdünk méricskélni. Tapasztaljuk, hogy a lokális tér nagyon meg van görbülve, köszönhetően a gravitációnak. Ha Naprendszerünkben készítenénk egy háromszöget, a szögek összege kicsivel lenne több, mint 180 fok!

Amikor fizikusok, matematikusok nézegették az adatokat, arra akartak rájönni, hogy az Univerzum lapos vagy nem, görbülete "felfelé" vagy "lefelé" van, ha van e egyáltalán. (Felfelé a pozitív görbület: szögek összege nagyobb, mint 180 fok pl gömb esete, lefelé a negativ: szögek összege kisebb, mint 180 fok)

Megfigyelések alapján arra jutottak, hogy az Univerzum lapos (0,4 %-os max eltéréssel). De ha lapos, akkor kérdezhetjük mi van ezen felül, vagy ha görbült, akkor miért görbült és "merre".

Számolások után azt is megtudták, hogy az Univerzumunk tere nagyon lapos, görbület kicsit érzékelhető a látható Univerzumban.

Visszatérve.

Ha matematikailag bizonyítható, hogy lapos az Univerzum akkor végtelen lapos minden irányba? vagy nem? Mai fizikusok álláspontja szerint az Univerzum összenergiája nulla (csak ilyenfajta univerzum keletkezhet a semmiből), és mégis csak egy zárt univerzumnak lehet összenergiája nulla. Akkor most zárt de lapos?

Korábban írtam, hogy görbület érzékelhető, egész látható Univerzumban nagyon kicsi, így nem ütközünk problémába, hogy zárt legyen, lapos, és kicsit görbült, egyenlőre.

Kérdésedre tehát a válasz az, hogy nincs értelme beszélni mi van "kinnt" mert nincs olyan, hogy "kinnt" az Univerzumunk zárt, de folyamatosan gyorsulva tágul.

Párhuzamos Univerzumok téma érdekes lehet, de azok más Univerzumok és egyenlőre nulla bizonyíték van erre, ami nem jelenti azt, hogy előbb vagy utóbb rájövünk létezik e párhuzamos univerzumok. Egyenlőre pár elméletből következik, hogy lenniük kéne. De ez még nem bizonyíték (mig lapos Univerzumra már jól elfogadható bizonyítékok vannak, de a tudomány azért szép, mert ha jön új bizonyíték fejleszti korábbi feltevését, de a lapos Univerzum sokkal több, mint valószínű).

Ha érdekel a téma ajánlom Lawrence M. Krauss-tól a A Universe From Nothing című könyvet, amiben nagyon sokféle Univerzumot leír: lapos, zárt, nyilt, negativ görbületű, pozitiv görbületű, nagyon gyorsan tágul a tér, magába roskad a tér stb.