Mi hátráltatja a gravitációval és/vagy mágnesekkel teremtett mozgási energia felhasználását?

#32

De, igaz. Direkt kiemeltem, hogy sztatikus. Ekkor ugyanis sem eltolási áram nincs, sem áramló töltések nincsenek, és az idevágó Maxwell-egyenlet szerint rot B = 0, és létezik mágneses potenciál.

A kérdezőnek:

"Az, hogy a lejön/emelkedön közlekedö golyó hamarabb tette meg ugyanazt a távolságot mint a vizszintes pályán elmozduló. A nagyobb gyorsulás a gravitációs vonzóeröböl keletkezett sebességnövekedésnek köszönhetjük. Tehát a gravitáció vonzóerejének pályairányú komponense gyorsitotta a golyót nemcsak az elején befektetett eröimpulzus. A golyó lelassúl ugyan az emelkedö végén, viszont akkor is hamarabb odaért mint az a golyó amire csak kizárólag a kezdeti lenditöimpulzus hat."

És akkor mi van? Ez elemi fizika. A gyorsítóerő a lejtő jelentette kényszer hatására nem csupán függőleges, hanem vízszintes komponense is van. De még mindig nem értem, mi ebben a különleges.

Te szépen felfedezed magadnak a gimnáziumi fizikát és eljátszadozol vele. Ez egyébként nagyon hasznos, mert a fizika szép, és már az örvendetes, hogy egyáltalán vannak emberek, akiket ez még le tud kötni és értékelni tudják. Csak azt nem értem, hogy mit akarsz ebből az egészből kihozni. Demonstrálod, hogy a gravitáció hatására gyorsabban mozog valami, és elvárod, hogy mindenki csapjon a homlokára, hogy tényleg? Vagy mi ezzel a célod?

> „és az idevágó Maxwell-egyenlet szerint rot B = 0, és létezik mágneses potenciál.”

Azt az egyenletet tessék megnézni még egyszer. Nincsen benne se j, se t, csak annyi, hogy div B = 0.

[link]

A tér egy részére valóban be lehetett vezetni egy mágneses skalárpotenciált, de mindig is figyelni kellett, hogy abban maradjunk, különben ugrások voltak bizonyos mennyiségekben. Általánosságban maradt a vektorpotenciál a mágneses tér jellemzésére.

Ezt eddig is tudtuk, legtöbben játszottak golyóval gyerekként, így látták, hogy a dombról legurulva gyorsul a golyó.

Te valamiért itt leragadtál, pedig építhettél volna még egy dombot, és ott láttad volna, hogy fölfelé meg lassul, és ugyanakkora dombról leeresztve a golyó nem fog ugyanolyan magasra "visszamászni", míg végül (simaságtól függően) a két domb közötti völgyben végleg megáll. Ekkor a mancsoddal fel kell emelni, és újra felrakni a domb tetejére.

De ezt amúgy pl bringázás közben is észre lehet venni, hogy nem lesz végtelen energiám, és a lejtőn lefelé haladva nem gurulok fel ugyanolyan magasra (vagy magasabbra) mint ahonnan indultam, ergo nem nyerek extra energiát (kivéve, ha pedálozok, de akkor a megevett kajából szerzem a mozgási energiámat)

A homlokomra csaptam de semmi..

Talán velem van a baj.

A golyó potenciális energiája mozgási energiává alakult a leejtő első szakaszán majd a második szakaszán vissza alakult, kivéve a veszteséget.

Így nyilván nagyobb átlagsebességre tett szert a teljes útra tekintve.

Úgy is lehet nézni hogy az egyik golyót leteszed egy vízszintes lapra a másikat egy "gödör" szélére.

A végén, az álló golyónak nulla lesz az átlag sebessége a másiknak meg egy véges szám.

Csudi jó de akkor mi van?

Rendben, abban igazad van, hogy a golyó gyorsabban halad a lejtőn, mint a másik golyó, de akkor mi van?

Hogyan akarod ezt azt elvet energia termelésére használni?

Tegyük fel, hogy megtalálod a világ összes gurulni képes kavicsát és legurítod... nyersz belőle egy kis energiát. (Ha értenél a fizikához tudnád, hogy a helyzeti energia alakult át mozgásivá és semmi plusz energia nem keletkezett). Csakhogy amint elveszed ezt a plusz mozgási energiát a golyó annyira lelassul, hogy nem képes kimászni a lejtőn a túloldalt... ott marad.

És hogyan tovább? Nyilván lemész és felhozod a golyókat, majd újra legurítod őket. A probléma ott van, hogy a kavicsok (nagyipari méretekben később tömbök) felhozatalához a munkagépeid minimum annyi energiát fogyasztanak, amennyit lecsapoltál a golyók mozgási energiájából, sőt többet.

Elnézést, de a videóidban taglalt elv nem használható energia termelésére.

Várom a válaszod, hogy ezt megcáfold.