Miért nem ismerik be hogy a piramis erőmű volt?

> Nincs bebizonyítva viszont a hivatalos állítás sem éppen kézenfekvõ.

Miért nem? Ha nincs bizonyítva, hogy használtak elektromosságot, akkor úgy vesszük, hogy nem használtak elektromosságot. Ha nincs bizonyítva, hogy tudtak magyarul, akkor úgy vesszük, hogy nem tudtak magyarul. Ha nincs bizonyítva, hogy az egyiptomiak ismerték a bináris számítógépeket, akkor úgy vesszük, hogy nem ismerték. Ez ennyire egyszerű. Ha nincsenek bizonyítékok, akkor mindig azt feltételezzük, amelyik elmélethez a legkevesebb egyéb dolgot kell feltételezni.

> Az ábrázolásnál pedig addig lehet hiteles amíg egyiptom fénykorát élte mert utána már csak emlékeuetbõl csinálták meg.

Az a gond, hogy a dzsed oszlop ábrázolása már az első dinasztia idején feltűnik, elvileg még a piramisok építése előtt. És akkor is ugyanolyan kontextusban, mint később. Innen elég nehéz azt mondani, hogy hát már nem emlékeztek arra, hogy hogy is volt ez a régi szép időkben.

Meg úgy általában. Elég fura lenne, hogy mikor még ismerték az adott technológiát, sehol sem említik, sehol nem ábrázolják. Mikor elkezdik ábrázolni, már nem tudják, hogy hogyan működik és mire jó. Nekem ez nem tűnik túl logikusnak.

> Az hogy nem találtak nem biztos inkább csak nem mutatják meg.

Aham… Nyilván… Miért ne mutatnák meg? Kinek milyen érdeke fűződik ahhoz a képhez, hogy az egyiptomiak nem ismerhették volna az elektromosságot? Pl. a görögök ismerték a gőzgép elvét és egész pontosan megmérték a Föld kerületét. És? Mit kellene ezen titkolni?

De ez innen már nem racionális gondolkodás, hanem egy előre deklarált következtetés minden áron való fenntartása. Az égvilágon semmi tudományos alapja nincs. Egyre több és több dolgot kell feltételezni, hogy életben maradjon az így egyre valószínűtlenebbé váló elmélet.

> Az ott élõ bennszülöttek pedig szobrot építettek szalmából a repülõrõl akik jöttek és ételt adtak.

Most akkor tisztázzuk. A piramis erőműveket az egyiptomiak építették? Mert eddig erről volt szó. Illetve akkor pontosan mikor építették, mettől meddig használták? Volt pl. itt hivatkozás – a frigyládán keresztül – Mózesre, aki, kb. i.e. 1500 körül élhetett. Ekkortájt tehát elvileg a piramis, mint erőmű még üzemelt, még működött, vagy legalábbis minden adott volt ehhez. Az első dinasztia ennél majd egy évezreddel régebbi kort jelent, ahol már úgy ábrázolták a dzsed oszlopot, ahogy. Innen megint nehéz azt mondani, hogy i.e. 2500-ban már nem ismerték azt, hogy hogyan működött az, ami még i.e. 1500-ban működött, vagy legalábbis minden megvolt hozzá, hogy működjön. Most akkor hogy is van ez kronológiailag?

> Valahogy még is például párizsban is építettek piramist a dolláron is rajtavan.

A piramisok már a görög korban is nagy hírnévnek örvendtek. Nem sok építmény van, ami ennyi idő után is áll. (Nota bene a görög műveltség erősen építkezik az egyiptomi műveltségre. A reneszánsz meg a görög és római műveltségre.) A világ hét csodájának egyikéről van szó. (Nem azért, mert azt gondolták róla, hogy erőmű, hanem önmagában az, hogy még áll, vagy hogy megépítették, már az egy csoda.) Hát hogy ne lenne népszerű téma? Pl. a szabadkőművesség is átvette, mint szimbólumot, aminek megint van köze ahhoz, hogy az dolláron is szerepel. A piramis mára az időtlenség, az örökkévalóságnak is szimbóluma kicsit. Vagy szerinted ez így nem értelmes, ez még nem elegendő indok, hogy akár nosztalgiából, akár szimbolikus utalásként ma is építsünk hasonló dolgokat? Nota bene Párizsban a Louvre új bejárataként építették meg, annak a múzeumnak a bejárataként, ami annyi egyiptomi kincset állít ki. (Meg van ott még Párizsban más egyéb egyiptomi eredetű, illetve ihletésű dolog is, pl. a Louvre épületétől nem olyan messze található Concorde téren az obeliszk.) De nem csak Egyiptomhoz kötődik Párizs, vannak ott más régi kultúrákból elemek, hogy csak a diadalívet, vagy a pantheont említsem.

Mindezeknek semmi köze ahhoz, hogy a piramis erőmű volt-e vagy sírhely.

> Egy egyszerû sírhelyet ennyire nem dicsöítenének ha minden annyira nyilvánvaló lenne.

Megint meg kell nézni, hogy az adott kultúrában milyen szerepe van ezeknek a sírhelyeknek. A fáraókat közvetlenül isten leszármazottjainak tekintették. Az egész életüket átszőtte a vallás. Egyiptomra nagyon jellemző a kettősségek egysége. Kelet-nyugat, Alsó- és Felső-Egyiptom, a termékeny Nílus völgye és a sivatag, és igen, az élet és halál kettőssége is ilyen. Nekik nagyon nem volt mindegy, hogy egy félig isteni lény – a fáraó – halál utáni élete miként alakul.

> A festések meg megint érdekesek.

Érdekesek valóban. Bár azért itt vannak némileg egyszerűbb magyarázatok is. Ki lehetett festeni úgy is a belső tereket, hogy a piramis további részei még nem voltak felépítve. Ekkor lehetett tükröket is használni, de még lehet, az sem kellett. A festések csak akkor megmagyarázhatatlanok, ha feltételezzük, hogy a piramis teljes megépítése után készültek ezek. Ennek nem kellett feltétlenül így történnie.

> Nem mellesleg mindenki a királyok völgyébe temettek.

Nem mindenkit. Találtak múmiákat piramisokban is. Nem a Nagy piramis az egyetlen piramis. Az, hogy sírhelyként tekintünk ma rá, az nem egy önmagában lógó elképzelés. Vannak más piramisok is, amelyek fejlődése is jól nyomon követhető, hogy hogy lett egy síremlékből emeletes síremlék (lépcsős piramis), majd hogy jutottunk el a Nagy piramisig. De nem vagyok egyiptológus, így ezt a témát én is csak ugatni tudom, még ha egy kicsit az egyiptomi vallásban jobban el is mélyedtem az átlagnál. Viszont valahogy ezeket is illene figyelembe vennie az erőmű elméletnek, ahogy azt is, hogy miért eltérő a különböző piramisok belső szerkezete,egyáltalán a többi piramis hogy passzol bele ebbe a képbe. Tényleg! Akkor nem kellene annyi frigyládának lennie, ahány piramis volt?

> Nem mellesleg a bejárat a piramisba nagyon keskeny.

> Bent iszonyatos meleg van és semmi fény nincs.

Miért kellene szélesnek lennie? Nem arra szolgál a piramis, hogy lakj benne. Rendeltetésszerű használat mellett nem nagyon tartózkodhat benne senki, maximum amíg a halottat elhelyezik benne. Sőt kimondottan hasznos, ha nem olyan könnyű benne közlekedni, mondjuk úgy ez cél is volt, ha valóban síremléknek épültek. Nyugodtan lehet meleg, és sötét, szűk. Ennek pl. semmi köze a témához. Egy erőmű is, egy sírhely is nyugodtan lehet ilyen.

Mihelyett bebizonyítod, elhiszem.

Kár, hogy ez még senkinek nem sikerült...