Miért nem ismerik be hogy a piramis erőmű volt?

És mi a helyzet a többi piramissal:

Khefrenével:

[link]

Dzsószerével:

[link]

vagy a vörös piramissal:

[link]

Az már csak hab a tortán, hogy honnan vették a kalcium-karbidot.

Ennek a vegyületnek a gyártása ívkemencében történik, és nagyon sok elektromos energiát igényel.

Kezdjük ott, hogy a két videó teljesen eltérő működési elméletet feltételez. Valamelyik nettó baromság. Melyik?

Az első videón van egy raklap kérdés, ami felmerül. Nem látjuk a kapcsolási rajzot, a videóból ez nem derül ki, illetve más adatok sem, így reprodukálhatatlan az egész kísérlet, márpedig a reprodukálhatóság a tudományosság kritériuma. Ha szkeptikus vagyok, van lehetőségem megépíteni, és megnézni, hogy tényleg működik-e.

Pl. nem látjuk, hogy mérőműszerek nélkül is működik-e a szerkezet. Innen csak elhinni tudom, hogy a két kimenő vezeték csak a méréshez kell, és nem egy tápegységre van rákötve.

De az igazán súlyos kérdés számomra az, hogy szemmel láthatólag két vezeték hagyja el a piramist. Ezen mégis hogyan lehet két különböző áramerősséget mérni? Az áramerősség a vezetéken átfolyó töltések számát jelenti. Ergo az egyik oldalon bejönnek a töltések, a másikon távoznak, mi meg megmérjük, hogy mennyi töltésről van szó. Tehát egy ampermérőnek két kivezetése van. Az egyiket be lehet kötni a két vezeték közé. A másikat viszont mire kötöd? Ez a momentum a videóban nem pusztán arról szól, hogy nem akarom elhinni, hanem arról, hogy ha el akarnám hinni, akkor sem tudnék olyan megoldást kitalálni, ami esetén két vezeték segítségével kétféle áramerősséget lehetne mérni.

Azt is mondja, hogy a mágnes nem gyengül. Egyéb adatok nélkül ezt is csak elhinni lehet.

Az is kérdés, hogy a piramis mérete befolyásolja-e a kinyert energiát, és milyen arányban van az energia a mérettel. Mert ez hatással lehet arra, hogy érdemes-e nagyban megépíteni, vagy elegendő lenne több kicsit építeni.

Illetve arról sem győz meg a videó, hogy miért kell a szerkezetnek piramis alakúnak lennie. Kellene egy pontosan ugyanilyen szerkezet, csak nem piramis tartószerkezettel, hanem mondjuk egy kampóra felakasztva. Az valóban működőképes? Innen megint csak elhinni lehet, hogy a piramis alak nélkül nem működne. Illetve mondja, hogy a piramis közepén kell lennie a szerkezet lelkének. Ezt is csak elhinni lehet.

Nota bene a szerkezet a piramisra csak alakjában hasonlít, minden másban semmi köze hozzá. Pl. a piramis kvázi tömör kőből van, ez meg egy üreges, fém váz. A piramisokban nem találtunk hasonló szerkezetet, mágnest, stb… Van egy raklap piramis, ami ráadásul még járatokat sem tartalmaz, kvázi teljesen tömör.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A második videó érdekes elmélet, a kérdés, hogy ehhez minek kellett egy ekkora gigantikus szerkezetet építeni, miért nem lehetett azt az acetilént lazán elégetni. Minek ez a sok felesleges kör? Hiszen termelődik akkora mennyiségben, hogy akkora nyomást hozzon létre, ami kőtömböket emelget. Akkor minek kell mindenféle bonyolult módon pufferelgetni?

Ha egy világítótornyot akarok csinálni, jóval egyszerűbben meg lehetne oldani, ahogy meg is oldották máshol. Oké, lehet, hogy nem lesz automatikus a működése, de 2-3 ember elég hozzá, és nem kell több ezer, tízezer embernek évekig építenie.

Arról nem is beszélve, hogy egy technikai berendezés égéskamráját miért kell freskókkal kimázolni, és azok hogy maradtak meg az égés ellenére. Csak kellene lennie valami égésnyomnak, koromnak, egyebeknek, nem? Vagy azt is ellopták a sírrablók?