Miért kerül kb.30%-al drágábba Paks II, mint egy hasonló teljesítményű erőmű Nyugat-Európában?

A korrupció és a kormányzati döntések átláthatatlansága miatt, amivel az oroszok (saját tapasztalat alapján) tisztában vannak. Másrészt a nyugati PWR blokkok építése nem tápolná fel a magyar építő és egyéb ipart mert a minőségi követelményeken jórészt megbuknánk és az uram bátyám módszerre is kevésbé másznak bele, mint az ebben otthonosan mozgó oroszok. Ennek pedig felára van.

A megújulóknál a lakossági energiatermelés versenyképességét említi (bár a folytonos rezsilevágással ez hogyan is fér össze?), ipari felhasználásról szó sincsen, ahogy az energiatermelés ingadozására és a decentralizált energiatermelés koordinálásra sincs felkészítve a hálózatunk, aminek a megváltoztatás nem két fillér. Meg persze a tartalék erőmű, ha a tartozékokat cserélni kell, vagy szélsőséges időjárási viszonyok uralkodnának.

Huhhhh... na akkor menjünk szépen sorjában.

Először is, 50 éven túlra már nem tervezhető az atomenergia felhasználása, mivel az ázsiai atomerőművi kapacitás ugrásszerű növekedése miatt várhatóan addigra kimerülnek az uránkészletek (legalábbis azokon a lelőhelyeken, amelyeket ma ismerünk).

Másodszor, a megújulók aránya nem fokozható ész nélkül, csak megfelelő hagyományos erőművi kapacitás kiépítése mellett. Sajnos a nap és a szél nem mindig akkor süt vagy fúj gőzerővel, amikor a elosztórendszerben a legnagyobb szükség lenne az energiájukra...

Még egy apróság: a nap és szélenergia előállítása nem lesz olcsóbb, mint ahogy írtad (merthogy arról a természetanya gondoskodik :), hanem esetleg a felhasználásukhoz szükséges berendezések. Itt általában a napelem panelekről szokás beszélni, azonban a párhuzamosan kiépítendő gázturbinás erőmű (mint forró tartalék) egy petákkal nem lesz olcsóbb, tehát a fajlagos költségek nem sokkal mérséklődnek.

Nos, nagyjából ezek a legfontosabb szakmai kérdések, melyekkel illik mindazoknak tisztában lenni, aki a témával foglalkoznak.

Ezt ajánlom meghallgatásra

[link]

Egyébként, ahogy a fent linkelt beszélgetésből is kiderül, a megtérülési ár jobban (vagy legalább annyira) függ a kamatoktól mint a tényleges építési költségtől.

Ha jönne pl. egy nyugati gyártó, és azt mondaná, hogy épít nekünk egy atomerőművet 30%-kal olcsóbban, de ahhoz a piacról kell előteremteni a tőkét, ami tutira drágább, mint az oroszok ajánlata, akkor a végén egyáltalán nem biztos, hogy olcsóbban kijövünk.

Mindazonáltal, ahogy a második is írta, a magyar közállapotok nagyon komoly kockázatot jelentenek a végösszegre. Én ezt látom a legnagyobb problémának. Simán megszaladhat az ajánlott ár akár további 50%-kal is.