Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Létezik valódi paradoxon?

Létezik valódi paradoxon?

Figyelt kérdés

Azon gondolkodtam létezik-e valóban paradoxon. Mert amiket olvasgattam (igaz még nem olyan sokat) azok valamilyen matematikai vagy logikai hibát tartalmaztak, valamint a teljeség igénye nélküliek (lásd Schrödinger macskája)

Létezik olyan egyszerü példa melyben abszolut fellelhető a paradoxon állapota?


2014. febr. 13. 06:36
1 2 3 4 5 6
 51/60 2xSü ***** válasza:

<offtopic>


> Bocs,de nekem okoztál egy kis paradoxont,na meg minden hozzászólónak.Maga a kérdés az!Ha nem írod ki,akkor másfelé kanyarodunk és ott nyomjuk a zsugát!Tehát gyakorlatban is "Létezik"-Első szavad...,ez a bizonyíték rá!


Csendben megjegyzem, hogy ennek a hozzászólásnak én sem látom az értelmét, logikáját. A kérdés megválaszolásához semmivel nem járul hozzá. Számomra is van egy csomó téma, kérdés, amire nem tudok releváns választ adni, nota bene nem is szólok hozzá. Ha nem érted még a kérdés értelmét sem, akkor keress más elfoglaltságot. Bizonyára van egy csomó dolog, amihez jobban értesz, mint sokan mások, válaszolj azokban a témákban.


Egyáltalán tudod mit jelent a „paradoxon” szó?


> A tudomány állítása szerint a saját naprendszerünk születését látjuk a szuper kukkerrel


Még a fogalmak sem tiszták nálad. A Naprendszer születését aligha láthatnánk innen, mivel a Napból érkező fény 8 perc alatt ér ide. Tehát az a fény, amit te látsz, és ami a Napból érkezik, az 8 perce indult el, tehát a Nap 8 perccel ezelőtti képét látod tulajdonképpen. A Naprendszer a jelenlegi ismereteink szerint kb. 4,5 milliárd éves. A Nap első fénysugarai tehát annyi utat tettek meg, amennyit a fény megtesz 4,5 millárd év alatt, röviden megfogalmazva 4,5 milliárd fényévet tett meg a fény. A tőlünk 4,5 milliárd fényévre található „kukker” valóban a Nap első fénysugarait nézi. A mi helyzetünkből láthatunk születő csillagokat, csillagrendszereket, de gondolom te az ősrobbanásra gondoltál, azaz a Világegyetem születésére. Van némi különbség a Világegyetem és a Naprendszer között. Ha nem tudatosul ez a különbség úgy, hogy véletlenül se keverjük össze, akkor hibás következtetéseket fogunk levonni. Ez azért veszélyesebb, mint a tudatlanság, mert a tudás látszatát tudja kelteni.


> fordítsuk meg a távcsövet és legyen jó messze!A saját múltbeli éned látod?


Ha jó messze van, akkor valóban láthatja az ottani megfigyelő a mi múltbéli énünket. Érdekes? Nem különösképpen. Teljesen logikus. Mi magunk nem tudjuk látni a saját múltbéli énünket, ugyanis ahhoz, hogy mi „jó messze” kerüljünk, ahhoz gyorsabban kellene odaérnünk mit a fény. Olyan ez, mint a szánkó. Ahhoz, hogy elüssön az a szánkó, amit meglöktél, neked le kell előznöd, hogy elé kerülj. Ehhez természetesen gyorsabban kell menned mint a szánkó. Csakhogy a fény fénysebességgel halad. Einstein relativitáselméletéből következően viszont semmi nem lépheti át a fény sebességét. Innen tehát nincs semmiféle paradoxon, hiszen egy nem létező esetről van szó.


Szerintem ne is ragozzuk tovább a dolgot. Mielőtt messzemenő következtetéseket vonnál le a tudományról, vagy egy-egy eredményéről, célszerű megismerni és megérteni azt.


</offtopic>

2014. febr. 15. 02:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 52/60 2xSü ***** válasza:

<offtopic>


> Még mielőtt valaki rákérdezne én vagyok az aki a lottó számokat szoktam megadni előre,de ennek vége ott is leh@lyéztek:)


Nos. Gondolom akkor semmi akadálya annak, hogy erről bizonyságot tegyél. Add meg a jövő heti lottószámokat. Sőt hogy nehogy itt elrontsuk a lottózók játékát, adj meg belőle csak hármat, azzal még nem nagyon nyerünk vagyonokat. :-)


Ha ezt megteszed, és tényleg azokat a számokat húzzák ki, akkor én fejet hajtok. Ha viszont nem teszed meg, vagy nem azokat a számokat húzzák ki, mint amit előre megadsz, akkor teljesen jogosan fogunk ha nem is lehülyézni, de mindenesetre olyan válaszolónak tekinteni, aki nagy üres, fals dolgokat kiabál bele az éterbe.


</offtopic>

2014. febr. 15. 02:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 53/60 anonim ***** válasza:

Kedves 2xSü!


Köszi a választ, elgondolkodtató volt. Többé-kevésbé egyetértek, egy-két gondolathoz szeretnék hozzáfűzni valamit.


A filozófiai irányzat, amire gondolsz szerintem a szolipszizmus lesz, legalábbis ott állítanak valami hasonlót. Egyetértek abban, hogy ez egy teljesen értelmetlen metafizika és felesleges, improduktív, tudományosan jelentősége nincs. Szerintem ugyanakkor a Gödel-tételeknek különösebb kihatása nincs az empirikus tudományokra, mert a tudományokban amúgy is van olyan helyzet, amikor egy szintetikus állítás igazságtartalma a jelen tudás alapján nem dönthető el, így a tudásunk nem teljes, nem tökéletes, de ez nem is lehet elvárás.


"Illetve pontosabban csak azt fogadjuk el értelmes, használható axiómának, ami a természetre interpretálható. Ilyen módon azért a természet elég erősen meghatározza az axiómáinkat. "


Persze, de én azt vitattam fentebb, hogy a "természet" maga is axióma a szó matematikai értelmében. Ahogy te is írtad, elméletileg semmi nem akadályoz meg abban, hogy olyan axiómarendszert csináljunk, ami semmire nem jó, csak ugye ennek nincs értelme. Gyakorlati jelentősége annak van, ha az axiómarendszer ténylegesen használható a dolgok számunkra intuitíve tetsző módon való értelmezéséhez, kvantitatív vizsgálatához, de ez nem attól függ, hogy az adott leírni kívánt dolog milyen, hanem csak a konstruált rendszertől függ. Azaz pontosabban megfogalmazva, - értelmes esetben - a rendszert magát ahhoz konstruáljuk hogy az adott dolgot leírhassuk. Ebből adódóan nincs olyan dolog, világ, univerzum, természet, akármi, ami matekkal leírhatatlan lenne, de ez a matematikának abból a tulajdonságából ered, hogy tetszőlegesen konstruálható, nem pedig abból, hogy az adott leírni kívánt dolog milyen.



"Bocs,de nekem okoztál egy kis paradoxont,na meg minden hozzászólónak.Maga a kérdés az!Ha nem írod ki,akkor másfelé kanyarodunk és ott nyomjuk a zsugát!Tehát gyakorlatban is "Létezik"-Első szavad...,ez a bizonyíték rá! "


Barátunk itt valami olyasmire próbál utalni, hogyha a "létezés" szót használjuk, akkor az az adott referált dolog szükségszerűen létezik a valóságban. A bibi csak ezzel az, hogy a fogalom lehet hamis referencia is, azaz utalhat olyan dologra, amire egyszerűen nem teljesül.

2014. febr. 15. 11:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 54/60 Wadmalac ***** válasza:

Sajnos állatira lemaradtam, próbálom bepótolni, a #37-re referálnék.

"A fizikai törvények mint olyanok nem létező dolgok, hanem egy fogalmi konstrukció, ami a dolgok menetében segít eligazodni, segít dolgozni a természettel."

Szerintem csak definíciós vélemény-különbség van köztünk.

Én a fizikai törvény alatt nem az ezt leíró (vagy leírásával próbálkozó) absztrahált képletet értem, hanem magát az adott létező összefüggést, amit mi egy képlettel próbálunk megfogni.

Az a mi esetleges hibánk, ha a rávarrt absztrakciónk nem helyes, de maga a törvényszerűség tőlünk független létező, azt nem mi találtuk fel.

A matematika valóban színtiszta absztrakció.

Viszont absztrakciójának logikája a valóságunkat követi, rendszere zárt és önigazoló.

Hogy mennyire tükrözi a valóságot?

Érdekes terület ez. Tulajdonképpen a gyakorlati alkalmazások bizonyítják a matematika ultimatív igazságát.

Szóba kerültek a nem-euklidészi geometriák.

Akár a Bolyai-féle, akár a Riemann-féle geometriák egyszerű elméleti játékként indultak, természettől elrugaszkodottnak tűntek.

Aztán kiderült, hogy a mikro- és makrovilág területén épphogy ezek nyernek gyakorlati értelmet az euklidészi geometriával szemben.

Egy színtisztán elméleti tudományág saját igazát bizonyította azzal, hogy a valós életbeni törvényszerűségeket előre "megjósolt".

Azt hiszem, az ilyen bizonyítékok azok, amelyek alapján a matematikát nem lehet simán önérvényesítő absztrakciónak nevezni.

Lehet, hogy általános definíció szerint a matematika nem természettudomány. De valójában az összes természettudomány a matematikára alapul és arra építi teljes rendszerét.

Talán csak az én véleményem, de szerintem épphogy a matematika a legfőbb, legalapvetőbb természettudomány.

2014. febr. 17. 10:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 55/60 2xSü ***** válasza:

A matematika azért nem tekinthető természettudománynak, mert az állításai nem falszifikálhatóak, nem vethetőek össze a valóssággal, hogy az adott „modell” megfelel-e a valóságnak vagy sem.


Egyrészt ugye a matematika definiál. A definíciók meg fogják határozni, hogy milyen következtetéseket vonunk le. Pl. a nulla természetes szám, vagy sem? Ez nem eldönthető kérdés, nem arról van szó, hogy megvizsgáljuk a természetet, kísérleteket dolgozunk ki, aztán abból levonjuk a következtetést, hogy ez az állítás igaz-e vagy sem. Ha úgy definiálom a természetes számokat, akkor a 0 is az, ha emígy, akkor a nulla nem természetes szám. Persze mások lesznek a következtetések, de ez mit sem zavar minket.


Axiómákkal is dolgozunk. Ezek is afféle definíciók tulajdonképen, erre is igaz a fenti gondolatmenet. Ha ilyen axiómarendszert alkotok, akkor ilyen következtetéseket vonhatok le. Ha olyat, akkor olyat.


Ellenben nem dolgozunk tényekkel, megfigyelésekkel, kísérleti eredményekkel. Ha a matematikát a fizika oldaláról kezdjük használni, akkor is a tényleges megfigyelésekből kiindulva ugyan, de mégis önmagában definiálunk fogalmakat, fogalmazunk meg axiómákat.


Csinálhatok én akármilyen axiómarendszert és definíció rendszert. Pl. ott a Bool algebra. Más definíciókkal és más axiómákkal dolgozik, mint a hagyományos algebra, mások is a belőle levonható összefüggések. Mások a számok jelentései, mások a műveletek jelentései, így ott ugye 1+1=1. Ezen nincs mit falszifikálni. Az megint más kérdés, hogy az adott definíció- és axiómarendszert meg tudjuk-e feleltetni a valósággal, de önmagában a matematikán belülről nézve ez nem annak a kérdése, hogy az állítások összevethetőek-e a valósággal.


Tehát a matematika azért nem természettudomány, mert az állításai nem cáfolhatóak. Remek eszköz a természettudomány kezében, de maga matematika nem természettudomány.

2014. febr. 17. 12:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 56/60 Wadmalac ***** válasza:
Kénytelen vagyok elfogadni. De csupán a természettudomány absztrahált definíciója, mint axióma alapján. :D
2014. febr. 17. 12:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 57/60 anonim ***** válasza:

1.: Ez a kijelentés hamis.

2.: Az előző kijelentés igazságértéke megegyezik a következőével.

3.: Ez a kijelentés hamis.


Találós kérdés: mi a 2. kijelentés igazságértéke?

Most valószínűleg azt gondoljátok, hogy a 2. igaz és az 1. és a 3. kijelentés igazságértéke se nem igaz se nem hamis, mert paradoxon.

Én viszont biztosra mondom, hogy a 2. kijelentés pontosan hamis.

Ki tudja miért? :)

(Megjegyzem, nem létezik paradoxon, próbáljátok meg egyenletbe foglalni a kijelentéseket és rájöttök, hogy mi az igazság.)

2014. júl. 31. 14:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 58/60 anonim ***** válasza:

" Megjegyzem, nem létezik paradoxon,"


Paradoxonok léteznek. Rengeteg van. Itt is írtak már párat.

2014. dec. 13. 14:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 59/60 2xSü ***** válasza:

#57: Paradoxonnak hívjuk azt a kijelentést, amegynél bármilyen igazságértéket feltételezel, azzal önellentmondásra jutsz. Ilyen az "ez az állítás hamis" jellegű kifejezés. Ez akkor is paradoxon, ha egy állítás igazságértékét nem két - igaz/hamis - értékben határozod meg, többféle értéket is megengedsz. Mert ha az állítás hamis, akkor igazat mond. Ha az állítás igazságértéke bármi más, akkor viszont az állítás hamis.


A paradoxon nem az állítás igazságértéke. Nem az van, hogy háromféle igazságértéke lehet egy mondatnak: igaz/paradoxon/hamis. Ekkor a kijelentést ha paradoxonnak tekintenéd, akkor az állítás hamossá válna.


A paradoxonnál a mondat igazságértéke nem létezik. Nincs igaságértéke, így a példád 2. Mondata nem létező dolgokat tesz mérlegre. Olyan, mintha azon tanakodnál, hogy a hétfőnek, vagy a csendnek nagyobb-e a tömege. Itt nem arról van szó, hogy mindkettőnek nulla a tömege, így egyforma a két tömeg, hanem arról van szó, hogy nincs tömeg tulajdonsága egyiknek sem, így nincs mit összehasonlítani.


A példád egzakt megoldása az, hogy a három kijelentés egyikének sincs igazságértéke. Kettőnek azért, mert paradoxon, egynek meg azért, mert érelmezhetetlen maga a mondat. Esetleg valamiféle ekvivalenciaelv miatt érezhetjük azt, hogy a két szélső mondat igazságértéke megegyezik, hiszen betüről-betűre megegyeznek, de ez nem helyes álláspont.


Olyan ez,mint azt mondani, hogy 2/0 = 2/0. Ez így nem igaz, hanem értelmezhetetlen egyenlet. Max határértékként ki lehet számolni, hogy mennyi lim[n->inf.] 2/n - 2/n, de ez meg már nem az értéke az egyenlet elemeinek, hanem csak határértéke, ami nem ugyanaz.

2014. dec. 15. 01:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 60/60 anonim válasza:

Képzelj el egy svájci sajtot ami tele van lyukkal. Minél több ilyen sajt annál több a lyuk vagyis annál kevesebb sajt.

Szóval "Minél több sajt annál kevesebb sajt".

2016. aug. 25. 01:23
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!