Létezik valódi paradoxon?

Van egy személy aki MINDEN esetben engedelmeskedik neked.

Mondd neki azt hogy NE engedelmeskedjen neked.

:)

33-as: a válaszod azt mondja(számomra), hogy azzal keltetted életre a paradoxont, hogy feltettél róla egy kérdést, és kérdést csak létezőről tehetsz fel. Akkor tegyük fel azt a kérdést, hogy tegnap téged elvittek e az ufo-k és marhasültet etettek e veled? Attól mert kérdeztem róla, az esemény még történt meg. Úgy gondolom, hogy ezzel a saját agyiszinteden cáfoltam meg a válaszod.

(34-es voltam)

Ha nem haragszotok, kicsit képviselném az ellenvéleményt egy-két ponton:

@2xSü 13:51:

Szerintem az egész matematika analitikus, így természetes számok sem léteznek a valóságban, csak ha azokat a valóságra interpretáljuk.

"

Wadmalac:

"Az a helyzet, hogy a matematikát ugyanúgy nem kreáljuk, mint a fizikai törvényeket. Nem kreáljuk, hanem felfedezzük. Ami a mi kreálmányunk, az csak az az absztrakció, amivel a felismert igazságokat kezelni, alkalmazni tudjuk, a jelrendszerünk. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a matematika az ultimatív igazság. Az más téma, hogy még nem ismerjük MINDEN igazságát. "

Ez a platonista nézőpont, de a definíciók alapján kijelenthetjük, hogy ez erősen kritizálható. A matematikai konstrukciók mint, ahogy te is kijelentetted axiómákra épülnek, az euklideszi geometria az euklideszi axiómákra, az aritmetika a Peano-axiómákra, és mint minden analitikus rendszer, axiómákból, definíciókból logikailag levezethető az igazságtartalma. (Trükkös lehet ha az adott analitikus rendszer valóságra referáló fogalmakat használ, de az is a definíciók miatt szükségszerű, az, hogy az adott fogalom a valóságban is létező objektumra referál nem változtat tulajdonképpen semmin.) Ezzel szemben a szintetikus állítások valóságtartalma nem dönthető el csak az állítások igazságtartalma alapján, empirikusan meg kell vizsgálni.

A matematika objektumai a valóságban nem léteznek, (számok nem léteznek a valóságban, trapézok sem léteznek, félkörök sem léteznek, egyenesek sem léteznek, maximum mondjuk 10 delfin, egy nagyjából kör alakú hullahopp karika, vagy egy egyenes alakú vonalzó) azokat a valóságra kell interpretálni előbb. Remek példa erre a sok különféle geometriai rendszer. Ami az egyik rendszerben szükségszerű, az nem feltétlenül van úgy a másikban. Például a Pitagorasz-tétel igaz az euklideszi geometriában, de a Riemann-ban már nem. Az, hogy a valós tér ezek közül melyiknek felel meg, nem tudhatjuk puszta logika alapján, az már egy kontingens kérdéskör, azt meg kell vizsgálni, és az már tisztán értelmezve nem is matematika, hanem egy olyan tudományterület, ami a matematikát felhasználja. Ha jól emlékeszem, Wittgenstein fogalmazott úgy, hogy a matematikai axiómák önmagukban hordozzák az összes matematikai ismeretet, hiszen azok tulajdonképpeni tautológiák, azokat pusztán kibonthatjuk, hogy jobban látható legyen az axiómák következménye. Hivatkoznék itt még Einsteinre, aki azt írja, hogy " as far as the propositions of mathematics refer to reality, they are not certain; and as far as they are certain, they do not refer to reality. "

Érdemes elolvasni az egész cikket:

[link]

Mi a véleményed erről?

Ezek alapján, két kérdést szeretnék feltenni, ha megengeded:

-Elfogadod, hogy a matematika analitikus rendszer?

-Elfogadhatónak tartod a szintetikus apriorit?

Azt pedig szintén nem értem, hogy a fizikai törvényeket nem mi kreáljuk? A tudomány deduktív-nomologikus módszere (Mill nyomán) úgy működik, hogy a felismert ismétlődő minták alapján indukcióval egy törvényt kreál, amit felhasználva később deduktív predikciókat végezhet. A "törvény" maga persze deduktívan nem bizonyítható, csak indukcióval élhetünk itt a tapasztalataink alapján. A fizikai törvények mint olyanok nem létező dolgok, hanem egy fogalmi konstrukció, ami a dolgok menetében segít eligazodni, segít dolgozni a természettel.

"A fizikai törvények mint olyanok nem létező dolgok, hanem egy fogalmi konstrukció, ami a dolgok menetében segít eligazodni, segít dolgozni a természettel."

Ez teljesen igaz. A matematikát pedig annyira mi konstruáljuk, hogy nem is tartozik a természettudományok közé.

"A fő axióma rendszerből (természetből) a dekódolás nyelve ami kreált, nem a tartalma."

Ööö, gondolom ez nekem szól. A természet szerinted miért axiómarendszer?